Mickey webnaplója

A korábbi években készült fotókat nézegetve általában az látszik, hogy a május lényegesen melegebb hónap volt az ideinél. Az is látszik, hogy jöttek-mentek, egymást érték a zivatarok, égi háborúk. Most meg a vetések kiszáradnak, ha ez a pangás folytatódik. (Mégiscsak ki kellene mélyíteni a folyómedrek árterületeit, hogy aszálykor is jó termésre számíthassanak a mezőgazdászok. Nem ártana, ha lennének ilyen vízpuffereink, amelyeket szükség szerint bevethetnénk.) Tehát idén hűvösebb az idő, ami egyébiránt örvendetes is, ha arra gondolok, hogy a kánikula, ha lesz is, eddig elkerülte régiónkat. Ez pedig mindig nyereség is.
Ami a covid-vírus-veszélyt illeti – nem múlt el. A franciák meghosszabbították a kijárást tiltó szigorú időszakot. A többi állam lazít, de lehet, hogy nem jól teszi. Mai hír, hogy Kínában újból felütötte fejét a fertőzés, és nagy szigorúságot rendeltek el.
Védekezés.
Izrael és valamelyik skandináv állam bejelentette, hogy megvan már az ellenanyag, az USA is hatalmas erővel keresi a tömegesen beadható vakcinát. Nem a rosszmájúság mondatja velem, hogy nagyot lehet vele kaszálni majd a világpiacon.
Egyelőre sok az ismeretlen, és nagyok a gazdasági visszaesések. „Egyszerűbben kéne élni” – mondja a régi sláger. Sokan pontokba szedték, hogy miképpen kéne az öko-lábnyomunkat csökkenteni. Hát majd meglátjuk. Illúzióim nincsenek, de magam is szeretném, ha kevesebb vacak között élnénk, és jobban odafigyelnénk arra, hogy elröppenő életünket miféle kapaszkodók mentén és célért éljük.
***
Czigány György anno a szerkesztőségben említette, hogy annak idején irodalmi pályázat nyertese volt, melyet a Zászlónk c. regnumi lap hirdetett meg. Érdemes lenne utána kutatni, hogy ki mindenki lett irodalmár az ifjúságot megszólító újság hatására. Mindezt azért írom, mert Valló László könyvében megemlíti, hogy Fekete István első zsengéi megjelentek a Zászlónk 1917. szept. 15.-i számában. Láttam, négy ötsoros versszakból áll, s csak annyi derül ki, hogy kaposvári illetőségű a vers szerzője. Itt legszívesebben abba is hagynám az életéről szóló beszámolót, de nem teszem, mert rá akarok világítani arra, hogy 1986-ban – tehát néhány évvel a rendszerváltás előtt – milyen állapotok uralkodtak hazánk irodalmi berkeiben.
Ezt olvasom a kötetben 1917-ről: „Oroszország lesz a világ legboldogabb állama. A magyar hadifoglyok mind bolsevikok. Minden nép előrébb van, mint mi. De majd összefogunk! Nem kell katona. A kaszárnyából kórház lesz, kórház meg iskola. Az erdőben parkok üdülők a munkásságnak. Mi fogunk diktálni. A paraszt földet kap, a munkás magas fizetést. Békét kötünk mindenkivel. A fegyvereket beolvasztjuk, a katonaposztót kiosztjuk a népnek. Ellenség se lesz. Mindenki hazamegy, és ha a tisztek és grófok meg a papok (nem maradhattak ki, ugye) háborút akarnak, hát csak verekedjenek egymással. A népnek nincs ellensége.” (54. o.)
Hogy Trianon miért következett be, ezen lamentál: „Mit tettünk rosszul, miben vétkeztünk, miben hibáztunk?” Nem akartam hinni a szememnek. Mi voltunk a hibásak, hogy levágták országunk kétharmad részét és igazságtalanul szétosztogatták a sorban állók között. (86. o.) FI.-t félreállítják. Többféle kétkezi munkát kénytelen vállalni. Uszálykísérői munkás is volt. „…egyik rosszul működő veséje miatt gyakran betegeskedik” olvasom (137. o.) Valló László kezét nyilván kötötték, hogy le ne merje írni: Fekete István fél veséjét az ÁVO leverte.
Viszont akad egy értelmes igazgató: Bölöni György, akinek a kiadók packázásairól szóló levelezést Fekete István felmutatta, ezért mellé állt, és művei kiadása mellett tört pálcát. Ez OK. Ekkor lép a képbe Boldizsár Iván negédes szövegével: „- Te nem is tudod, mit írtál!” Micsoda átlátszó képmutatás... (138. o.)   
Lehet, hogy szamár vagyok, amiért idecitálom a hazugságokat. De hát közelmúltunk politikáját ismernünk kell annak durva fordulataival együtt. Nem dughatjuk fejünket a homokba.
***
Zene: Legyen a Schubert Ave Maria a 100 éve született Karol Wojtyla előadásában. https://www.youtube.com/watch?v=wef9WlotQRc