„Van Gogh őrült volt, mint Schumann (és Csontváry és Gogol és Nietzsche), de én az európaiak között az őrülteket rokonszenvesebbnek tartom. A józanoknak mindig azon jár az eszük, hogyan vegyék ki a másik zsebéből a pénzt, vagy a másik kezéből a kancsukát.
Itt nem valamilyen különleges és ritka, kiókumlált gyarlóságról van szó. Nem bűnről. Nem tévedésről. Nem valamilyen technikai vagy tudásbeli tökéletlenségről. Nem. Itt kérem, az egész embernek generálőrületéről van szó.
Van Gogh rájött arra, hogy a mi szemünk a profán látásban rongált fals szem, amely a valóságot nem is látja, csak valami eltorzult hártyát, amit a fényképezőgép felvesz. Mi mindnyájan a prózaiságban félig megdermedt lényünkkel (szemünkkel) olyan világot látunk, amelyik a valóságoshoz nem is hasonlít. Érvénytelen. Ahhoz, hogy az ember a valóságot lássa, azt a hazugságot, ami a realitás, fel kell gyújtani. Ahhoz, hogy az ember józan legyen, meg kell őrülni. Van Gogh a világot felgyújtotta és megőrült, hogy a valóságot olyannak lássa, mint amilyen. Az, amit mi őrültségnek nevezünk, sokkal közelebb áll a normálishoz, mint az, amit mi józannak nevezünk. Ez a kép így persze még semmi. Ez még csak festmény. Mindössze csak művészet. Az olajfaliget nem ilyen. Ó, az olajfaliget borzasztó! Hogyan fogjon hozzá, hogy az egészet ki tudja mondani? Kimondani azt, amit kimond. Kimondani a kimondhatatlant. Az egészet egyszerre. A barázdát, a sárga tököt, az ágakat, a szalmaszéket, a lombot, a kérget, a füstöt, a köveket, az asztalkendőt, a szakállas arcot, a napot, igen, a napot.” (In: Hamvas Béla, Silentium)
Szerintem itt Hamvas a bal féltekére alapozott civilizáció ellen ágál. És van is némi igazsága, de ha valaki ellene beszélne, annak is volna némi igazsága.
Ám az igazuk mellett ágálók többnyire abból indulnak ki, hogy én tökéletes vagyok, ha a másik mást mond, ő csak tökéletlen lehet. Igaz ez politikusokra éppúgy, mint szomszédok marakodására. Óhatatlanul egy háromszemélyes történet kér szót magának belőlem:
Kohn elmondja a rabbinak, hogy a Grün hogy átvágta. Kéri, hogy a rabbi adjon neki igazat.
A rabbi válasza: Kohn, neked teljesen igazad van.
Majd jön Grün, és elmeséli a rabbinak, hogy Kohn hogy átvágta. Kéri, hogy a rabbi adjon neki igazat.
A rabbi válasza: Grün, neked teljesen igazad van.
Mindkét párbeszédet végig hallotta a samesz, ezért ő is a rabbihoz fordul: Rabbi, amikor Kohn szidta a barátját, te azt mondtad: Kohn, neked teljesen igazad van. És amikor Grün szidta a barátját, akkor meg azt: Grün, neked teljesen igazad van.
A rabbi újra megszólal: Ne is folytasd, samesz, neked teljesen igazad van.
PS. Remélem, a rabbi a feleknek azt is lelkükre kötötte, hogy szívják el a békepipát.
***
Mi mást ajánlhatnék zenének, mint a peacepipe-ot. Játszik: The Shadows. https://www.youtube.com/watch?v=PAVWgZzDey8
Utolsó kommentek