A mai szentlecke Jézus-Szíve ünnepén az első János-levélből vett vers (1Jn 4,7-16). Testvéreim!
Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van!
Mindenki, aki szeret, Istentől való, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert Isten a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy az Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy éljünk általa. A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül. Szeretteim! Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást. Istent soha senki nem látta. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és a szeretete tökéletes lesz bennünk. Abból tudjuk, hogy benne élünk, ő pedig bennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. Mi láttuk és tanúságot teszünk róla, hogy az Atya elküldte a Fiút, mint a világ Üdvözítőjét. Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban az Isten benne marad, és ő is az Istenben. Megismertük a szeretetet, amelyet Isten helyezett belénk, és hittünk benne. Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten őbenne.
Ez az Isten igéje.
Kétszer is megszámoltam, 17 ízben említi a szeret igét valamelyik alakjában.
Szeret, szeretete, szeressük, szeretet, szeretjük, szeretteim, szeretett, szeretnünk, szeretetet, szeretetben.
Egyszer leírtam, hogy bennem a szeretet szó a racsnis forgóajtó hangját idézi fel. A Dagály strand forgóajtajának a hangján szólal meg bennem, amihez boldogult gyermekkoromban volt közöm. Nemcsak ott vágtam be a fejemet a vizes mettlachi lapokon kergetőzés közben, hanem ez az ajtó, igazából egyirányú kapu-hang is megmaradt bennem hosszabban-rövidebben, mert különféle erővel lökték ki a fémkaput: szeretetetetetet-et-et-et-et…szeretetetet-et-et-t stb.
Egyebekben Nincs is több parancs, mint ez az egy: Isten- és emberszeretet, +az ellenségszeretet.
Két megjegyzés: 1. Az ellenségszeretet minimumát egy pszichológus így foglalta össze: Engedd el a nyakát! (Leben und leben lassen.)
2. Önfeledten szeretni roppant egyszerű és nagyon nehéz.
***
Zene: Kórus Schütz Máté-passiójából. A zárókórus ezt énekeli:
„Téged áldunk, Krisztus,
aki érettünk fenn a kereszt fáján
kínhalált szenvedtél.
Ott ülsz az Isten trónja jobbján, Krisztusunk.
Szánj meg minden bűnöst most és örökké.
Kyrie eleison, Christe eleison, Kyrie eleison!
Ámen.”
https://www.youtube.com/watch?v=EzODe8_cjMc
2020.06.19. 10:24 emmausz
Az egyetlen parancs
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9215902602
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek