Mickey webnaplója

Ha egy emberről folyton szuperlatívuszokban írnak, akkor az írás nem ösztönöz az illető követésére, mert ki merne vállalkozni a tökéletesség megvalósítására. Próbálkozunk ugyan, de nem gondolhatjuk, hogy el is érjük a tökéletességet ebben az életben. Ezért hiteles nekem az az anyag, amelynek a szerzője elismeri, hogy nem tökéletes. Attól még akár szent is lehet.
Az öröm imakönyve c. munkában lapozgatva a szerző, Mirjam nővér az utolsó oldalon írja a következőket: Ahová Avilai Szent Teréz eljutott, oda sokan eljuthatnak. „Lelkiatyám szeretett volna engem is ide elvezetni. Tanácsai talán neked is segítenek: … Fontos abbahagynom Márta állandó tevékenységét.  … Tanácsait nem tudtam mind megtartani. Talán te leszel Mária, aki az egyesülő ima kegyelmét megkapja. Szívből remélem, és imádkozom, hogy így legyen. A Márták is eljuthatnak az imádság magaslataira , ha …Máriával mennek Jézushoz….” Stb, stb.      
Ugyanaz más megfordításban, amikor a pap így prédikál vagy szövegezi mondandóját: Magamnak is mondom… - kifejezve, hogy ő sincs kivételezett helyzetben a tökéletesedés útját tekintve.
Még idézek a könyvből.
„Jézus annyira azonosítja magát az emberrel, hogyha ott lehetnénk ostorozásánál, vagy a főpapok ítéleténél egy géppuskával, hogy megvédjük, azt látnánk, hogy bárkire lövünk, mindig Jézust találjuk el. Bárkit megszólok, megbántok, a lövedék Jézust találja. Mintha lefegyvereznének, védtelen maradok. Ő fog megvédeni, hiszem. Legjobb lemondani a lövöldözésről, mert a lelkiismeret furdalása rosszabb.” (365. o.)
És még:
„Roncalli bíboros (később XXIII. János pápa) rendszeresen felkeresett egy eldugott 300 lelkes szlovén falut, ahol századokon át élték a Lélek adományait.
A XI. században éhínség fenyegette őket, amikor imáikra megjelent a hegyen egy csodaszép asszony, és megtanította őket, hogyan szólítsák meg a Szentlelket. Ezután elöntötte őket a Lélek adományaival, mint pl. a nyelveken szólás, prófétálás, egymás iránti szeretet. Azon a télen kevés kenyerük kitartott az aratásig. Imáik ereje olyan nagy volt, hogy sem börtönre, sem kórházra nem volt szükségük. A betegért az egész falu azonnal együtt imádkozott. A vasárnapi szentmisén mindnyájan Jézust ünnepelték. Utána közösen étkeztek és beszélgettek. Házaikban rendszeresen olvasták a Szentírást, és gyermekeiket is megtanították: hogyan éljenek a Szentlélek erejében. Hát ide látogatott Roncalli bíboros, az 1930-as években.” (265. o.)
Hát ilyesmikre kellene ma is fókuszálni töredezett és olyannyira megkísértett világunkban.
***
Zene. Gyermek-szimfónia. Szerzősége máig vita tárgya. Egyesek J. Haydn, mások L. Mozart zenéjének tartják. Mindenesetre könnyű és sármos muzsika. Megérti a kisgyerek is, ha kicsit odafigyel. 
https://www.youtube.com/watch?v=QaQDZ6xZyhE