Mickey webnaplója

Nálunk van őrzésre, gondoskodásra és vendégségben M.-ék fehér nyuszija, a Hópihe. Amikor róla beszélünk, olykor döntési kényszerbe kerülünk. Hópihe élőlény, de nem személy. Vajon aki-e vagy ami, beszédünk tárgya? 
Mondhatjuk, hogy lelkes állat, tehát aki. Mondhatjuk, hogy állat, tehát nem személy: ami. Egy amőba bizonyára egyikünknek sem aki. Mondhatjuk, hogy személyneve van, ő a Hópihe, tehát aki. Nem úgy beszélünk róla, hogy az a Hópihe, tehát ami.
A kérdés nem hagyott nyugtot, s utánakerestem, hogy mit mondanak a nyelvészek a kérdésről.
Azt találtam, hogy olyan ez a kérdés, mint a Schrödinger macskája. Hol van az a pont, amikor még ami az állat és nem aki. A vízválasztó a nyelvészek szerint a kedvelés-nem kedvelés fogalmában áll. Ha egy kutya (vagy bármi más fajú állat) házi kedvenc, akkor jár neki az aki. De ha egy idegen kotorékeb feldúlta a kertünket, akkor biztosan ami. „Menekült a dög, ami feldúlta a kertemet.”
Még megjegyzem, hogy a növények is élőlények, mégse szoktuk „aki”-nek titulálni őket. Bár hajlok rá, hogy a néven nevezett kaliforniai óriásfenyők inkább akik, pl. a General Sherman.
Hogy a dolog ne legyen olyan egyszerű, a népi szóhasználat rendesen felborítja az eddig rögzítetteket. Mit mond a népdal? „Nincs az a szerelem, aki el nem múlik”. A mondat tárgya ebben az esetben nem élőlény, hanem fogalmom. A fogalmaknak is kijár az aki?
***
Hej, népdalok. Milyen esetlegesek a szövegeitek. Pl. Hej, halászok, halászok…
3.. vsz.:
Hát a keszeg mit eszik,
ha a hálóba teszik?
Nem eszik az egyebeeet,
petrezselyem gyökeret.
Biztos? – jegyzem meg. Kedvem volna egy negyedik strófát hozzáírni, valahogy így:
Hát a gyökér mit eszik,
ha a halból kiveszik?
Nem eszik az egyebet,
mint satnyító szereket.
Húúúúúúúúúú.
***
Nem szeretem az erőltetett pozitív gondolkodást: „Amikor legurultam a lépcsőn, arra gondoltam, milyen jó, hogy ilyen hamar leértem.”
Zene. Beethoven Romance Nr. 2.
https://www.youtube.com/watch?v=YsSI1V713jk