Ez is megvolt, mégis este lett. Megvolt a névnapi jókívánságdömping. Igyekeztem mindet megválaszolni, de ha kimaradt volna valaki, ezúton is köszönöm a sok jófélét, amikben részesítettetek. Aztán eljött az alkonyat, s mi lementünk a garázsba, hogy az „éj leple alatt” szabaduljunk meg kidobásra érett vackainktól. Mivel délután négykor már erősen sötétedik, hozzáláttunk a témának. Elvileg csak 18 órától szabad a lomtalanításra szánt limlommal kirukkolni, de este 20-tól meg kijárási tilalom van. A kitett préda a köztisztasági vállalkozás tulajdona – papíron. Valójában a lomizók köpnek a vállalat érdekeire. Összeturkálják a szemétkupacokat, és teherautók járják a környéket, hogy megrakodva elszállítsák tudom is és hova, és minek. Mi csak azoktól a holmiktól szabadulunk meg, amelyekre emberi számítások szerint soha nem lesz többé szükségünk. Hogy mások miket dobálnak ki, csak sejtésem van.
Ami megmosolyogtat újra, az egy régi LudasMatyi írás. Nagyjából arról szól, hogy a Rózsadombon a parvenü szomszédok lesik egymást, hogy ki mit dob ki.
Az egyik kidob egy újságköteget, a másik kidob három rozzant cserepet.
Az egyik kidob egy balkonládát, a másik kidob egy ócska műanyag széket.
Az egyik kidob egy konyhai stokit, a másik kidob egy vekkerórát.
Az egyik kidob egy vasalót, a másik kidob egy autószifont.
Az egyik kidob egy konyhaasztalt, a másik megszabadul a dohányzóasztalától.
Az egyik kidob egy porszívót, a másik kidob egy rádiót.
Az egyik kidob egy tévét, a másik kidobja a pianínóját.
… azt hiszem, itt kifulladtak az egymásra licitálásban.
***
Széchenyi neve hasonló töltésű anekdotát fémjelez.
A misén szokás szerint perselyezés indul. Még messze van a ministráns. De rákészülnek a padban ülők.
Széchenyi kitesz maga elé egy forintot, a sznob, aki látja, nem akar lemaradni, kitesz ő is egyet.
Erre Széchenyi kitesz maga elé öt forintot, a sznob is kitesz ötöt.
Erre Széchenyi kitesz maga elé tíz forintot, a sznob ii kitesz tízet.
Erre Széchenyi kitesz maga elé húsz forintot, a sznob is kitesz húszat.
Erre Széchenyi kitesz maga elé ötven forintot, a sznob is kitesz ötvenet.
Most érkezik oda a ministráns. A sznob bedobja az ötvenest, Széchenyi pedig visszaveszi a nagy pénzt s bedob egy forintot.
***
Zene. Tabányi kitűnően tangóharmonikázott. Erről jutott eszembe, hogy Benkó Sándor és D. Band-je is megéri figyelmünket. Mert BS világklasszis volt hangszerén. Szóljanak most ők.
https://www.youtube.com/watch?v=K1RxLRiK4u0&feature=share
2020.12.07. 05:19 emmausz
Mi mennyi?
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr3216321156
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek