Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2020.12.24. 02:25 emmausz

Karácsony kapujában

Olvastam és olvastam, de szecska, amit olvastam. Néztem egy filmet öt percig, összevertek egy fickót, a verő embert (Furkó) ledöntötte Rex kutya, pisztolyt fogtak a tettesre, aki megadta magát. Megbilincselték, és fejét előírásszerűen lenyomva a meseautó hátsó ülésére lökték. Én is megadtam magamat. Otthagytam a filmet.
Müller Cecília a tévében. Kezd optimista lenni, de igen óvatosan fogalmaz. Valamikor a jövő évben „oltódzkodhatunk” covid-19 ellen. Lesz huszonöt oltóhely, ahol belépéskor vár két űrlap. Egyik a testi betegségeink felsorolására, a másik, hogy alávetjük magunkat az oltásnak – lesz, ami lesz alapon. Majd megszúrnak, majd magunkhoz térünk 20 percben, majd, ha közben nem mutattunk allergiás tüneteket távozhatunk kezünkben egy kártyával, ami feljogosít egy újabb oltásra 21 nap múlva.    
Ha valaki elég türelmes, napi tíz-húsz oltásszúrásban „gyönyörködhet” a tévé rosszvoltából. Hogy miért untatnak ezzel az évszázados gyógymóddal napjában egy tucatszor, nem tudom. Már rég át kellett volna térni valami kíméletesebb eljárásmódra.
Becipeltük a hatalmas Normann-fenyőt az erkélyről, hogy szokja a szobaklímát. Csütörtökön kapja meg díszeit.  Nálunk nem úgy van, mint Nyugaton, ahol adventben napról napra készül a karácsonyfa.
Információdagályos korunkban egyre-másra érkeznek a karácsonyi jókívánságok. Így meg úgy megfogalmazva, ilyen meg amolyan történetekkel fűszerezve, csilivili sziporkákkal, ötletesekkel és ötlettelenekkel. Olyanoktól, akiket ismerek, és intézményektől, amelyeket nem, avagy csak alig.
Reklámajánlatok:
A világ legszebb…
A világ leghosszabb…
A világ legnagyobb…
A világ legritkább…
A világ legérdekesebb…
A világ legritkábban látható…
Hogy nem fáradnak bele. Hogy mi a világ legilyenebb-olyanabbja – jószerével csak az Isten tudja.    
Legjobb kikapcsolni az infókat, s elcsendesedve várni, hogy megszülessen bennünk, akire már ezredévek óta vár az ember. A karácsonyi történés csoda marad mindig.
Mária se értette egészen, ami vele történt.
Pázmány Péter ilyen szavakat ad szájába Mária imája c. versében:
Oh áldott gyermek!
Oh felséges Isten!
Oh édes Fiam!
Oh én mennyei szent Atyám!
Oh Uram, Teremtőm!
Ki vagyok én, hogy alázatos szolgálódat ily nagy jóval látogatod?
Szoptassalak-e téged mint fiamat,
   vagy imádjalak mint Istenemet?
Bétakarjalak-e mint anyád,
   vagy tiszteljelek mint szolgálód?
Tejet adjak-e, mint anyád,
    vagy temjénnel áldozzak néked?
Hogy lehet, Uram,
   hogy ölembe vegyelek téged,
   ki az egeket bétöltöd?
Mint táplállyalak téged,
   ki minden állatokat eledellel tartasz?

Legyen hát ihletett csend, intimitás és boldogság!  Mondanám, hogy Isten éltesse a kis Jézuskát, de Jézus a háromságos Isten egyik személye, hát meglehetősen abszurd ilyet kívánni. Ő maga az élet, az alfa és az Ómega, „aki született, de nem teremtmény” – tudjuk a Krédóból.
A többi CSEND. 
***
Zene.
Betlehem, Betlehem és Sebestyén Márta.
https://www.youtube.com/watch?v=WK2fVjFtkKM


       

komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9016356414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása