Az idő úgy viselkedik, mint a hanghullámok?
Tudvalevő, hogy a hanghullámok a levegő sűrűsödése és ritkulása révén keletkeznek.
Nemde így viselkedik az idő is?
De.
Vegyünk egy ritkulást mutató valamit. Elég arra gondolni, hogy az immár több mint egy éve tartó bezártság a programok beszűküléséhez vezetett. Az élmények megritkultak, az idő nem akar múlni, várunk és várunk, s csak nagyon lassan alakul valami reményteli esemény.
Vagy elég arra gondolni, hogy a fiatalokkal való találkozás sokkal ritkább, mint ahogyan azt a hozzájuk való vonzódásunk diktálná. Avagy tévednék? (Ezek sose jönnek!)
Ami pedig a sűrűsödést illeti, számos ilyen is akad.
Nemrég fotóztam utoljára azt jelenséget, hogy a hajnaltól sütő nap az északi fekvésű hálószobába és a konyhánkba küldi első sugarait. Április harmadik harmadától kezdve tör be ide a fény, és egyre inkább, egészen a nyár végéig.
Nemrég váltottam ki negyedévre szóló receptjeimet, s most megint előtte állok a folyamatnak. Nemrég járt le a kocsim műszakija, és már megint vihetem vizsgáztatni.
Nemrég fetrengtek a vadgesztenyefák alatt a hátukon a májusi cserebogarak, s ma már megint találkoztam velük.
Nemrég mutatta be fiam egyetemi szaktársát, akivel házasságot kötött, s íme, négy gyermekük van.
Nemrég kötöttünk mi is házasságot, s jövőre, ha Isten is úgy akarja, aranylakodalmunk lesz.
Nemrég még azt gondoltam, hogy bizonytalan vagyok benne, vajon megérem-e az ezredfordulót, s most ugye 2021-et írunk.
Nemrég hetven éves voltam, most meg már hetvenöt.
Nemrég még nemrég volt, most meg már most van. (smile)
Utolsó kommentek