Korok, kórok, körök,
kórók, kór ok, örök…
Ezek körvonalazzák mai posztomat. Mert ugye egyikünk-másikunk kórházból ki, kórházba be, megint más a rövid- és hosszútávú memóriájának romlásáról számol be. Amaz alig tud felállni, megint más lábai dagadnak, egy szépkorú valaki pedig arra panaszkodik, hogy kezd lassulni. Én pl. nem kezdek. Eleve lassú vagyok már most is. Valaha 10 perc alatt gyalogoltunk az 1800 m-re lévő templomig, ma ugyanez félóra kitartó menetelés.
Ez volna az érem egyik oldala.
Ma azonban találkoztunk a másik oldallal is.
Domi ballagott el az óvodából. Mivel német ihletésű az intézmény, minden gyerek kapott egy Tüte nevű hatalmas papírtölcsért, tele finom javakkal. Az édességeket nem sorolom. Könyvecske, írásfüzet, ceruzák, radír, kék-piros ceruza, hegyező, stb, stb. Kapott továbbá egy tablóképet az ovisokról, egy tarisznyát, benne az út porával, egy pogácsával, öt forinttal.
Bezzeg az én időmben. Lyukas kétfilléressel indítottak útnak gimnazista koromban. Az ugyebár kétszázötvened része a mai eleganciának. Persze egy garast se ért se az, se ez.
Tovább is van. A legkisebb, Mária Klára még fogóreflexekkel, de már két fogkezdeménnyel rendelkezik. Meg van elégedve sorával, mosolyog, barátkozik a nagyobbakkal.
A nagyobbaknak elindult a vakáció; elérkezett a kirándulások, táborok, túrák ideje. Állnak elébe.
Korokról és kórokról, hát beszámoltam, a körökről most néhány szót.
Mint említettem, elkezdünk egymáshoz járni, azokkal találkozni, akikkel valaha heti rendszerességgel kapcsolatban álltunk.
A fiatalok is megkeresték a magukét. M. pl. a férfi sátor helyi közösségében igen jól érzi magát. Azonnal befogadták és a kölcsönös segítségnyújtás és értékek mentén megosztott gondolatok, tartalmas beszélgetések esnek. Örülök neki, mert egyre kevesebb a kohézió a társadalom tagjai között.
A kórók zöme kivirult, amelyik meg nem, az méltó a kivágásra. Van ilyen.
A kór okról? Kór ok sokféle van. A természet löki őket baktérium és vírus formájában. A munka termeli ki a balesetek miatt, a stressz és kishitűség bombázása felel a kórok jelentős részéért, de a bűnük elkövetése, a simliskedés is rövidíti az életet. Némely szenvedélyről nem is beszélve. Ki ne felejtsem a bélflóra örökölhető elégtelenségeit. Na jó, abbahagyom.
Örök?
Örökké fogunk élni, csak közben egy kicsit meghalunk.
Addig viszont bírjuk ki élve!
2021.06.12. 02:18 emmausz
Korok
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr7116589722
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek