Mickey webnaplója

- Mit akar maga? Fizetett valaha is nekem egy korsó sört? – mondja a kocsmatöltelék kötekedően.  
- Az olvasott könyv  írójának (Konok Tamás festő) egyfajta értékelése valamilyen formában vissza-visszatér: …és vett néhány képet. Vett számos képet tőlem.
Az emberben önkéntelen felmerül: Tőlem vett-e már valaki valamit? Akár ingyen is? 
- Még mindig az Emlékkövek c. könyv.
Epizódok röviden.
- Kodály üldözte a „szóval” nevű nyelvi slendriánságot. (Ismerem. A Visszaemlékezésekben olvasható cikke, a Szóval? Nem tettel c.)
Nos, vizsgázik nála HA. Feleletét azzal kezdte, hogy szóval… Kodály erre felkapta a fejét, de tanítványa kivágta magát. Szóval…kezdődik a Hegyen, völgyön keresztül... népdal. Csakugyan az alaphangtól számított ötödik fokon, a dominánson, szó szolmizációs hangon indul.
- Érdekes epizódja a kötetnek az, amikor Amerikában lovaglás közben lezuhan a festő egy árokba. Bokáját összetöri, s biztosítás híján magánúton végzik el műtétjét. Tekintélyes összeget kérnek tőle a végén, még a felszolgált tortát is felszámolják szemtelenül magas árat szabva neki. A meghirdetett tárlatán a megvásárolt képek hasznát elvitte a több ezer dolláros operáció.
- Még megjegyzem, kicsi a világ. Említi a városmajori lakásában fogadó dr. Tompa Kálmánt, aki szerette a művészeteket. Ha emlékezetem nem csal, keresztanyám, Bözsi néni egy alkalommal magával cipelt ehhez a Tompa-doktorhoz. A váró fala tele volt népművészeti színes tányérokkal.
- Említi a szerző, hogy az aranycsapat focistái Franciaországban tizenkét Picasso-képet kaptak ajándékba, melyeket az osztrák hegyek között a vágtató vonatból a sziklákhoz dobtak. Fogalmuk nem lehetett azok értékéről.
- Ezzel kapcsolatban idézi Kodályt: Kórustagokból  nem lesznek futballhuligánok. Hasonló mondást Bárdos Lajosnak tulajdonítanak: Akik kórusban énekelnek, azok köréből nem kerül senki börtönbe.
***
Reggel a szentlecke a Jelenések könyvéből vétetett. Így kezdődött: „Én, János, látomásban láttam…”
Mivel papunk neve János, még a leghitelesebb lett volna, ha ő olvassa fel. Persze ezt nem a pap szokta olvasni, hanem más. Ma én olvastam, aki nem vagyok János, de ezt mindenki tudja. Még komikusabb, amikor egy nő olvassa fel az „Én, János”-szakaszt. Ő jó esetben Johanna.
***
Kis kutatást végeztem a frissen kapott új könyvekben. Majd mindegyikben szerepel a másolás jogának a tilalma. Közülük egy engedő, amennyiben rövid idézetek másolását nem tiltja. Jó lesz résen lenni a könyvismertetéseket illetően.
Nincs kedvem engedélyeztetés ügyében levelezni a kiadókkal.