Tegnap társaságban szót ejtettem róla, hogy valamiképpen aktív időszakomban mindig a kritika, a bírálat jellemezte életutamat. Úgy hozta a sorsom, hogy családomat revizorként tartsam el. Majd később korrektor és lektor lettem. Csupa olyan foglalkozás, amelyek más munkavégzésére, annak a bírálatára irányulnak, illetve a hibák javítgatását jelentik. Az évtizedek során többszáz könyvet korrigáltam, lektoráltam, a Szent István Társulat és a Jeromos Társulat Bibliáitól kezdve a legkülönfélébb írásművekig, kötetekig. Sok recenziót is írtam folyóiratunk számára.
A bíráló ember magatartását egy szlogen határozza meg: „A bizalom alapja az ellenőrzés.” Persze, persze, minden mű szinte tökéletes, de… Ami még nehezebb, a részrehajlás nélküli eljárás.
A szakmai tisztesség azt kívánja: nem lehet az ember tekintélytisztelő (Isten bocsássa meg nekem). Csak a mű számít. Néhány esetben meg is kaptam emiatt a magamét.
Egy alkalommal valaki azt kérdezte egy harmadik személytől, hogy hogyan viszonyul hozzám. Mire azt a választ kapta az illetőtől: Fél tőlem, mert szigorú vagyok. Meglepett az ítélete, mert nem gondoltam magamat szigorúnak. Talán nem pontosan fogalmazott.
Kétségtelen tény, hogy foglalkozásomból adódóan (?) szókészletemben bőven találhatók a kifogásoló szavak. De talán nem is elvárható egy magamfajtától a kritikamentesség.
A fent említett társaságban elhangzott az is, hogy a közelmúltban milyen színvonalas interjú készült Boros Misi zseniális zongoristával. Hogy az a ma már nagykorú fiatalember mennyire nyomdakész megfogalmazásokat produkált. Tréfásan megjegyeztem: - Találjak hibát az elhangzott anyagban?
Ma meghallgattam a hosszú interjút. Nem kerestem a hibát, inkább arra figyeltem fel, hogy milyen gyakran használja Misi a hiszen szót. Nos, ebben rokonok vagyunk. Megfigyeltem ugyanis, hogy előszeretettel „hiszenezek” magam is. De hiszen nincs ezzel különösebb baj. Stílus dolga.
Ezen kívül alig hasonlítok valamiben is a jótermészetű művészhez: Ha zongorázni tudnám a különbséget, amennyivel a Boros Misi jobban zongorázik, mint én, akkor én lennék a Boros Misi.
Kancsal megfogalmazásban: Ő is tud zongorázni, meg én se tudok.
***
Egy pszichológus látogatást tesz egy iskolában. Meglát az udvaron egy magában álldogáló fiút, aki nem szaladgál együtt a többiekkel.
- Jól érzed magad? – kérdezi tőle.
- Jól.
- Miért nem futkározol a többiekkel?
- Mert én vagyok a kapus.
***
A programozó felesége
- Drágám, szaladj el a közértbe, hozz egy doboz tejet, és ha van tojás, hozz hatot.
Félóra múlva:
- Mi a francért vettél hat doboz tejet?
- Mert volt tojás.
2022.02.04. 02:04 emmausz
Zongorázni a különbséget
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1117145332
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek