Mickey webnaplója

Apai nagyanyám, a grószi, jó szaglással rendelkezett. Azt tartotta, hogy akiknek bunkós az orra, azoknak jó a szimatjuk. Nem tudom, hogy az enyém mennyire számít bunkósnak, mindenesetre jó a szaglásom a feltehetően elviselt Covid ellenére. Nem is akarok hosszasan elidőzni a kérdésnél, de valamiért a közelmúltban több alkalommal felidéződött bennem anyánk barna bőrretikülje (mi mindig ridikülnek mondtuk, és nem is tévedtünk), és annak semmi mással össze nem téveszthető illata. Anyánknak birkabőr ridikülje volt, réz csattal. Évtizedekig azzal közlekedett. Ha kipattintottuk a réz-zárat, megéreztük a belül hasított birkabőr jellegzetes szagát. Chat noir kölni és az általa használt kőpúder illata nemsítette a bőrszagot. Ne kérdezzétek, hogy miért írom mindezt. Nincs jobb válaszom, mint hogy uborkaszezon van. És mégse.
Valójában háború van, és béke nincs.       
Infláció van, és vége nincs.
Kánikula van, a jég a kincs.
Könyvtárunk van, és olvasnivaló nincs?
De van, csak válogatós vagyok.
A média változatlanul tele politikai hírekkel, melyek egymásnak leggyakrabban ellent mondanak egymásnak. Ami látszik: Győzött a fidesz. Továbbra is küszködhet a brüsszeli ellenszéllel, a gerjesztett háború gerjesztett inflációjával, az ellenzék gáncsoskodásával, a tombolók dacolásával, az igazuk állandó védésével, az időjárás támadásaival. Pirruszi győzelem?
Csak megvívott csaták vannak,
mert soha nem elég a bér,
mert mindig magasak az árak,
mert a politikusok „csak utaznak”.
Mert mindig ugyanazt mantrázzák,
mert nem akar változást a szavazó nép,
mert… folytathatnám, de nem teszem, inkább bekapcsolom a légkondit.
Meleg van.