Mickey webnaplója

Nem tudom eldönteni, hogy azért mosolygok Karinthy Cini könyvén (Leányfalu és vidéke), mert a neve erre serkent, vagy azért nevetek olvastán, mert jó humorú írásokat tartalmaz. Már a Naplója is megfogott annak idején. Cini és a lábtengó, cini és a Lukács-fürdő, stb, stb. kedves régi ismerőseim.
Szereti apját idézni, aki pl. egy biológusról megállapította, hogy kitűnő. Cini így bakafántoskodott: Honnan tudod, nem értesz a biológiához.
„- A biológiához nem, de a stílushoz igen… Idenézz! - bökött a biológus szövegére – milyen világosan ír, ennek igaza van. A szemfényvesztőt, a svindlert, mellébeszélőt már a stílusán is rajta lehet érni. Aki biztosan tud valamit, többnyire világos és áttetsző.”
Elgondolkoztat K. Frigyes megfogalmazása. Kitétele igaz a bloggerekre is. Aki biztosan tud valamit, annak a kifejezésmódja többnyire világos és áttetsző.
Már a könyv eleje is tele van azokkal a kópéságokkal, amelyeket K. Ferenc elkövetett:
Egerben a helyi előkelőség fogadta a kéttucat írót. Sorbaálltak egy kézfogásra.
Cini Hubay Miklós elé állt, és kezet adva a polgármesternek Hubay Miklósként mutatkozott be. Persze az utána következő író is e néven. Lett is elképedés.
Vagy Halasy Olivér olimpikon vízipólóssal történt esete, aki így szólítja meg:
- Mi van, kis Kosztolányi? Tiltakozására csak legyintett:
- Mindegy, az is egy író. 
Legközelebb jött Cini tromfja:
- Tiszteletem, Homonnai úr.
Mire Halasy:
- Nem tudod, hogy Halasynak hívnak?
- Az is egy vízipólózó.
És így tovább, és így tovább.