Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2022.08.26. 06:47 emmausz

Mókuskák

Mire az ember megvénül, az egyes fogalmakhoz sokféle képzet társul. Régi élmények, jelenségek, benyomások. Az erkélyen üldögélek. A 32 fokos langymelegre már nem ellenségként, hanem mint a hűvös éjszakákra következő nappali melegségre tekintek. Még nyár van, és még nem is indiánnyár.
Tehát ott üldögélve a falombok mocorgása emlékembe idézi a nyaraló sziesztáját.
- Annak is azt a mozzanatát, amikor az öreg nyárfán megpillantom a mókust. Ha elég nyugodt maradok, akkor percekig is a látómezőmben marad a fák akrobatája.  Ezért aztán csendben figyelem mozgását.
- Idén nem találkoztunk vele, illetve az utolsó nap utolsó perceiben mégis. A szomszédban megjelent a fák lakója. Elégedetten búcsúztunk a nyaralótól. Mégis láttuk a mókust!
- A mókust legtöbben kedvelik. Van, ahol az ember kezéből eszik a mókus.
- Van, ahol előfordul, de nem közelít nagyon az emberhez. Pl. Margitsziget.  
- Van, aki szerint a mókus nem más, mint egy formatervezett patkány.
- Egykori szerkesztőségünk kertjét is felkereste időről időre egy mókus. Kötéltáncost megszégyenítő magabiztossággal haladt-szaladt a villanyvezetéken póznától póznáig.
- Egy alkalommal szerk. biz. ülés után mutatom egyik biz. tagnak: - Ott egy mókus!
Mindjárt jobb kedve kerekedett a hölgynek. – Már nem jöttem hiába! – jegyezte meg.  
- Gyerekkoromban nagyon szerettem a Misi mókus kalandjai c. Kolozsvári Grandpierre-mesét. Imponált a fürge észjárású, aktív, igazságos Misi mókus, s minden, ami csak vele történt.
- Egy ízben négy gyerekünkkel az NDK-ban (Türingiában) töltöttünk jó néhány napot. Szállásmesterünk, Lothar valamicskét tudott magyarul (egy időben magyar felesége volt, amíg egyik vendége el nem szerette). Ő nevezte gyerekeinket mókuskának. Kedves volt tőle.
- Még megemlítem gyerekeink egyik kedvenc játszószerét, amellyel a játszótereken találkoztak. Ez a mókuskerék. Fáradhatatlanul hajtották a jól olajozott motollát. Nagyon élvezték.
Van abban valami játékosság, hogy egy-egy fogalomról mennyi személyes élmény tolul fel az emberben.
A fentiekben felsorolt előfordulások is csak azt hivatottak igazolni, hogy az ember egy fogalmat hallva mennyi saját élményanyagot tudhat mögötte. Elég bedobni a fogalmat, és megindul az emberben az emlékezet, és pillanatok alatt komplett képsor bontakozik ki lelki szeme előtt.
A felmerülő képsorokból most a mókust húztam elő.      

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2717916757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása