Mickey webnaplója

Nem biztos, hogy minden esetben jó módszer, ha az embert bedobják a mélyvízbe. Az én esetemben ilyen volt első telefonálás. Lehettem mini tini, amikor apám megkért, hogy telefonáljak munkahelyére, hogy betegsége folytán nem megy dolgozni.
A feladat fázisai. Kimenni a fülkéhez, ott követni a kötelező sorrendet: Kagyló le, tantusz be, búgó hang, tárcsázás.
A körülmények. 1. A fülke mellett közlekedett a régi típusú 67-es villamos erős zajjal.
2. A készülék lánccal rögzített volt, ami csörgött minden mozdulatra.
3. A telefon másfélszer olyan hosszú, mint a fejem. Tehát vagy a hallgatót célzom meg, vagy a beszélőkét.
4. Az illető mellékszámon volt utolérhető. Vagy odakapcsolnak és ő van ott, vagy nem.
5. A telefon torz géphangot továbbít.
A feladatot legjobb tudásom szerint teljesítettem. A melléket kapcsolták, valaki beleszólt, én elmantráztam az üzenetet. Majd sietve elbúcsúztam. Alighanem kint már toporogtak mások, akik szintén telefonálni akartak.
Hogy végül is célba ért-e a kívánt üzenet, máig nem tudom.
Mindenesetre azóta se szeretek telefonálni. Különösen azóta nem, mióta hallásom nem az igazi.
Gondolom, hogy nem csak én jártam így az első telefonálással, hanem mások is.
Vagy tévednék?
***
Földes A., Így élt MóraFerenc
- Móra megfogalmazása ma is aktuális:
„A háború egy hatalomnak a kényszere, amely ellen nem lehet tenni semmit.” (1912)
***
- Móra írásmódszere sajátos. Magyar Lászlót idézem: „Témáiról egész életében szívesen beszélt… Először a kis élményt mondta el, a puszta, esetleg jelentéktelennek látszó magot. Ahogy aztán csírázni kezdett benne, növekedésének, fejlődésének minden fázisában újból és újból elmondta. Talán ez a magyarázata annak, hogy minden írása utánozhatatlan bájú élőbeszédnek hat.” Jó módszer.
***
- Földes Anna fogalmazása: „…nem maradhat említés nélkül a természet kínálta témákat földolgozó történetek garmada sem.” Ez így nem… Az alapszó a garmada (terménykupac jelentéssel), a történeteknek garmadája, sőt garmadái van(nak), nem garmada…
***
-Egy másik pontatlanság: Móra családi jövedelméről szól: „Meg is van a helye minden forintnak.” Forint 1892-ig volt forgalomban. Utána 1926-ig a korona a pénznem.