Mickey webnaplója

Vitéz Csepü Palkó,
A tiszteletes két pej csikajának
Jókedvű abrakolója,
Így adta bizonyságát
Ékesszólási tehetségének:
"Bort!"
(Petőfi: A helység kalapácsa)
***
A BOR szó úgy visszhangzik bennem, mint a belső hallásomban megszólaló zenék.
A bor szó mélyről gurgulázik elő a torokból. B – zöngés,   O maga a zönge mégpedig mély, R nincs is zöngétlen áprja.
Elképzelem, hogy aki azt mondja, hogy BOR, annak a bajusza nedves az erjesztett szőlőlétől, így nemcsak hangalakja van, hanem illata is, bukéja, konzisztenciája, és mindenekelőtt erőteljesen rövid és karakteres ez a szó. Sokkal szebb hangzású, mint pl. a Wein, vinum.
A bor etimológiája ködbe vész. Annyit lehet tudni róla, hogy a kínai krónikák szerint a hunok szent hegyét Bor Tengrinek nevezték, ahol áldozatot mutattak be az Újjászületés Istenének. Ebből alakult ki lényegében a bor szó. Más forrás is így tudja: Ótörök eredetű a szó a törökös nyelvek déli ágából: ujgur, kipcsak, kun bor. Hihetőleg Isten a jelentése.  
Isten, Isten! – koccint a magyar.        
Azt olvastam, hogy egyedül a magyar himnuszban fordul elő a BOR szó. Meglehet, bár elég nehéz lehet nyomon követni, hogy melyik himnusznak mi a szövege.
Gárdonyi adja paraszthőse szájába: Ha bor vóna a tengör, mind möginná az embör.
Talán mégis jobb, hogy vízből áll a tenger. és nem issza meg az ember.
***
Két napos a hír, egy portugál bortermelő üzemben felrobbantak a tartályok, és folyóként ömlött szét a településen a piros lé. Mindenkit óvtak tőle, hogy belegázoljon. S próbálták úgy terelni az alkalmi borfolyamot, hogy ne szennyezze a folyóvizet.
Egy darabig bukéja lesz a portugál helységnek. (Csak nem oportó ömlött ki hektószámra!!!)
***
Egészségünkre!