Mickey webnaplója

Feleségem műtét és rehabilitálás okán tartósan a kórházban. Én meg itthon, jobbára egymagamban. Magammal beszélem meg dolgaimat, élem az özvegyekéhez hasonló életet. Megszaporodtak a tennivalók. Nem lényegesen, de többfélék, mint egyébkor. Persze ez az állapot véges. Azzal kecsegtet, hogy visszaáll a korábbi rend, így napirendre is térhetek felette.
***
Nemrég kezembe került egy jegyeseknek szóló didaktikus kötet. Nemigen találtam benne élményszerű leírást. Most meg a költő, Faludy György könyvét olvasom, amelyben egyáltalán nem didaktikus a szeretkezés érzékletes leírása.
Ami pedig a partnerek sűrű váltakozását illeti, egy eddig kevéssé ismert világba kalauzol F. Gy., akinek mintha mindenről az jutna eszébe. Kötetében képletesen és gyakorlatilag is lemezteleníti önmagát és partnereit.
Egy biztos, hogy élete roppant kalandos, tele kihívásokkal, életveszélyes helyzetekkel és azokból való kilábolással.
***
Ma imádságos és böjtös napot hirdettek, mert világszerte megszaporodott a veszélyhelyzet. A terrorizmus, no meg a háborúk életellenesek, mondhatni ördögiek. Ha elszaporodnak a gyilkosságok, nehéz lesz megállítani az őrületet.       
***
Mai teendők még.
Fuvarozás, gyógyszerkiváltás, látogatás, s ki tudja, még mi.
Tegnap sokat ültem a tévé előtt. Négy helyszínen folyt nyolc ország válogatottjainak a mérkőzése párhuzamosan.
Az első félidőket néztem meg.
Miért nem a második félidővel kezdődik minden meccs?  Sokkal izgalmasabb, mint az első tapogatódzó első félidő.
Besenyő Pista bácsinak volna igaza?
A labda soha nincs jó helyen.
Futnak utána, és a rossz helyről még rosszabb helyre küldik. Ha a hálóban köt ki, ott sincs jó helyen. Jön a „kakukk”, és kérem, kikotorja a sarokból, és nagyot rúg a labdába.
De ha ezt tudom, minek nézek meccset?
A labda úgyse lesz jó helyen.