Mickey webnaplója

Az úgy kezdődött, hogy kb. harminc éve magas lett a vérnyomásom.
Úgy folytatódott, hogy gyógyszerek arzenálját szabadította rám a körzeti orvos.  
Majd telt-múlt az idő, de nem csökkent a tenzióm.
A házi orvossá előlépett doktor méltatlankodva állapította meg tíz év gyógyszerelés után, hogy  
Jaj, Gy. úr, magas s vérnyomása!
Elképedtem. Hiszen azért jártam hozzá egy évtizede, hogy levigye.
A dolog akkor kezdett durvává válni, amikor szívritmuszavarom keletkezett.
Hogy meghosszabbíttassék jogosítványom, már elküldtek a kardiológushoz is véleményezésre.
Rossz tapasztalatot szereztem. Mintha a szívgyógyász meg akarta volna akadályozni hogy jogsim legyen.
Ez a negatív élmény mélyen elült bennem: Merthogy vissza kellett mennem holterért. Egy nap múlva le kellett adnom. Egy hónap múlva megérkezett a kiértékelés. Megint vissza a kardiológushoz, aki fanyalogva állapította meg, hogy kénytelen hozzájárulni a további autóvezetésemhez, mert ugyan magas a vérnyomásom, de nem elég magas ahhoz, hogy eltiltson. Szavait nem köszöntem meg.
Háziorvosomnak elpanaszoltam, hogy lejárt a jogosítványom ez elhúzódó orvosi lacafacázás miatt. Azt válaszolta, hogy nincs itt semmi baj, addig nem vezethetek és kész. Nem igazán tetszett az álláspontja. (Naná, hogy vezettem. Hiszen nem mondta ki senki, hogy el vagyok tiltva.)  
Két év elteltével nem kívántam visszatérni hozzá, hanem egy másik szakorvoshoz kerültem újra jogsi hosszabbítás ügyében. Rossz értékeket mért, és azt mondta, hogy ezután csak még rosszabbodni fog a helyzet, és nem járul hozzá jogosítványom meghosszabbításához.
Viszont kontroll időpontom volt a másik  szakrendelőbe. Gondoltam, nincs vesztenivalóm. Jelentkeztem, más orvos fogadott, megemlítette, hogy magas a tenzióm, majd beállítja, és pozitívan állt a dologhoz. Javasolta a hosszabbítást. Ez volt két éve.
Mivel korábbi autónk kiszenvedett, azt gondoltam, hogy vége a sofőrködésnek. Nem úgy lett. Isteni szerencse, hogy nászunk révén egy jó állapotban lévő autóhoz jutottunk.
Ámde mi lesz, ha fél év elteltével nem kapom meg a hosszabbítást.      
Közeledtünk az újabb határnaphoz. November 25-ig érvényes a jelenlegi kártyám.
Hogyan tovább?
Mára kaptam időpontot vagy másfél hónapja. Mint a tűztől, úgy féltem a mai naptól. Mi van, ha a kardiológus most azt mondja, hogy ennyi volt.
Minek az autó, hogyan járunk vásárolni, és a két km-re lévő templomba naponta misére?
Nem ez történt. Az első gátat tehát átugrottam. Tenzióm ugyan még mindig magas, de a szívem megfelelő, és jól érzem magamat. Hála a Gondviselésnek megkaptam a kardiológustól a folytatásra való jóváhagyást.
Már csak a háziorvoson múlik minden további. Szemészet? Neurológia a régi stroke miatt? Ki tudja?
Elegem van a kanossza-járásból. Tudomásom szerint Németországban nincs is orvosi vizsgálathoz kötve az autóvezetés. Ha valaki nincs jól, alighanem nem ül a volánhoz.