Mickey webnaplója

G. egyszer elmesélte, hogy mennyire meglepte egy látogatás élménye. Az esztergomi Tamás-hegyen járt Babits házában. Ami meglepte, az a végtelen egyszerűség, mondhatni komfortnélküliség, amely körülvette a költőt saját lakában.
Hasonló élményt jelentett nekem az egyes zeneszerzők hányatott élete. Nem értettek a gazdálkodáshoz, csapongtak egyik szerelemből a másikba. És valamiért az is érdekelt, hogy hány évet éltek.
Vígh Jenő kötete került a kezembe. Tíz komponista, tíz életsors, tíz ember átfutása a földi valóságon.   
Vegyük sorra őket.
Rouget de Lisle. (nem is igazán zeneszerző. Egy halhatatlan melódiája van: Marseilles. 76 évet élt.
Beethoven: 57 év
Schubert 31 év
Chopin 39 év
Schumann 46 év
Liszt 75 év
Brahms 64 év
Muszorgszkij 42 év
Csajkovszkij 53 év
Debussy 56 év.
Mi tagadás, mind előbb elment, mint amennyit pl. én eddig megéltem.
De ha már… Legalább még négy nevet szeretnék iderakni az előzők mellé. Vajon ők mennyi évet értek meg?
J. S. Bach 65 év
G. F. Händel 74 év
W. A. Mozart 35 év
J. Haydn 77 év.   
Valamiképpen persze halhatatlanok maradtak mindnyájan.
***
Áttértem egy novellás kötetre Magyar elvbeszélők 20. század. Veres Pétert olvasom, aki bőven használ tájszavakat novelláiban. Magyarul vannak, de nem értem őket. Ezekből idézek:
pustolás, átszivalkodik, sünyölődik, garnács, görhe, kaszroly, elkojtol, gyékénycsörmő, velő (takony), ráhuhukol, kahol, gádor, csoszogó, elődugat, zsengés, elmázgásodik, elpetyhed, dubbancs…
***
Ma van mindenszentek. Minden szenteket éltesse az Isten itt és odaát örökkön örökké.