Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3,16) – fogalmazza meg János apostol a történtekkel kapcsolatban.
A mai szentlecke:
Ő az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. (Fil 2,6–12)
***
A passiót helyenként zenei feldolgozásban jelenítik meg.
Másutt négy, arra kiszemelt ember készül fel a felolvasására.
Ha ez nem megy, és most itt ez a helyzet, egy valaki olvassa fel, pl. a pap.
Nálunk most utóbbi valósult meg.
Van lehetősége választani: Lukács egész vonatkozó feljegyzését ismerteti, vagy a lényegesen rövidebb változatot.
A rövidebbet hallgattuk meg.
Az idősödő hallgatóságra való figyelemmel megengedtetett mindenkinek, hogy ülve hallgassa meg a történetet, mert hosszas ahhoz, hogy végig álljunk.
***
Ma a templomban egy asszonyka a kezében tartott egy néhány hetes csecsemőt. Gyönyörű kis csöppség volt az ártatlan. Egyre inkább megélem a különbséget korosodván. Több mint hetvennyolc évvel vagyok nála öregebb. Csaknem hihetetlen, hogy magam is voltam ekkorka.
Egy kisgyerek is rácsodálkozik már az újszülöttre.
Amikor R. született, a kórházban megtekinthettük az ablakon keresztül.
Bátyuskája, D. nem győzött csodálkozásának hangot adni.
Milyen kicsi a lábacskája,
milyen kicsi a kezecskéje,
milyen kicsi a fejecskéje,
milyen kicsi a fülecskéje,
milyen kicsi a szájacskája,
milyen kicsik az ujjacskái…
***
Ma meg R. már balettfelvételire indul.
D, L, M addig letétben tartózkodott nálunk.
Utóbb felnőtt unokánk, M. és kedvese A. is csatlakozott a vendégsereghez, no meg R. két szülejével a bemutatkozás után.
Így ültük körül a virágvasárnapi asztalt.
2025.04.13. 16:31 emmausz
Virágvasárnap
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6318839044
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek