Mickey webnaplója

Ma a reggeli mise negatív csúcsot döntött. Csak tizenketten vettünk részt rajta. A jézusi mondás jutott eszembe: Ti is el akartok menni? – kérdezte a tizenkét tanítványától. Ám azok kitartottak. Majd csak utóbb gondolkoztak azon, hogy visszatérnek eredeti foglalkozásukhoz, amiből azután egy sikertelen éjszakaira egy csodálatosan eredményes halfogás (153 nagy hal) következett a Tibériás-tavon a Feltámadott közbejöttére. A halfogás után vele maradtak, s egy vallás terjesztőivé lettek, amely világvallássá lett. Érdekesek a létszámbeli hullámzások. Egyrészt Krisztus kinyilvánította, hogy a pokol kapui sem vesznek erőt az egyházon, másfelől pedig elgondolkozott azon, hogy amikor visszatér, vajon talál-e hitet?
A világnézeti ellentétek ma is fennállnak, és új tűnik, hogy feloldhatatlanok. Van ebben cuius regio eius religio, van benne bőven az Isten elvetése a francia forradalom közbejöttével, a felvilágosodással, az individualizmus általános elterjedésével, a szekularizációval.
Az elvilágiasodásnak sokféle eszköze van, a Krisztus-követőknek csak egy: a szeretet. Ez utóbbi nagyon egyszerű és roppant nehéz.
Mivel a Prokop-összest olvasom, két megállapításával egészítem ki fejtegetésemet.
A pesszimista megállapítja: „legbiztosabb biztos, hogy semmi sem biztos”.
Ez olyasfajta szofizma, mint az enyém: Ne fogadj el idegentől véleményt, az enyémet se.  
És még: „A vallás inkább művészet. Intuíció, szívet serkentő inspiráció, fogalmazási ráérzés, alkalmazkodás a hullámzó véletlenekhez. Semmi esetre sem száraz tudományos elmélet.”
Igen, így lehet, csakhogy ezeket a véletleneket kegyelemnek hívjuk, amely arra ösztönözi az embert, hogy istennek tulajdonítsa a teremtést és annak a fenntartását. 
***
Reggel Szikora J. a rádióban szövegét egy viccel fűszerezte:
A hernyó és a giliszta felnéz az égre, ahol egy gyönyörű pillangót látnak. Megszólal a hernyó:
- De szeretnék pillangó lenni.
Mire a giliszta:
- Én is… 
***
Egy krokodilfarmra látogató turistacsoport lebegett egy tutajon a krokodilokkal teli tó közepén. A házigazda egyszer azt mondja a vendégeinek: „Aki most beugrik a tóba és kiúszik a partra úgy, hogy
túléli, az 10 millió dollárt kap tőlem". Síri csend... Senki még moccanni se mer... Hirtelen egyik férfi beugrik a tóba és vadul úszni kezd a part felé... Kergették a krokodilok, de nagy szerencséjére sértetlenül kiért a partra. A tulajdonos bejelentette: „Van egy bátor nyertesünk", és kifizette a 10 milliót. A férfi és felesége boldogan visszatért szállodai szobájukba és a férfi mondja a feleségének: „Be kell vallanom, én nem ugrottam... Valaki meglökött hátulról és a vízbe estem!" A felesége mosolyogva mondja: „én voltam!'' A történet tanulsága: „Minden sikeres férfi mögött egy nő áll, aki ha kell, meglöki őt".  Ez pont így van. Máskor meg nem így.
***
Zene.. Hulló levelek
https://www.youtube.com/watch?v=cnD2gfWgAs4&list=RDjvoMSy0WXwY&index=7

A zeneszerzők életművének a sorsa évszázadok óta a legkülönbözőbb változatokat mutatja. J. S. Bach hatalmas tömegű zenét írt, s műveinek egy részét a fáma szerint kivitték a piacra, s csomagolópapírként enyészett el. A mester jószerével ismeretlen maradt volna, ha Mendelssohn nem bányássza elő, ami még előbányászható volt az opusokból.
J. Haydn kompozícióiból nem egy és nem kettő hajcsavaróként végezte. A felesége bodorította velük fürtjeit. Neki azonban egy Hoboken nevű fickó jegyzékbe foglalta a jegyzékbe foglalhatókat. Ezért van a Haydn opusok mellett a Hob. szám.
Mozartét ugye volt szíves Köchel lajstromozni. Leopold Mozartét nem. Máig vitatéma, hogy a gyermekszimfóniát ő vagy Haydn írta-e. 
Számos műfajban alkotó számos művész szembesült műveinek a nyilvántartási gondjaival. A ma élők között alighanem a legprecízebb Váli Dezső. Elég csak beletekinteni a deske.hu oldalba, s azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy itt a véletlennek nincs helye. Ami a katalógusban benne van, az létezik, ami nincs benne, az nincs is. Plusz hab a tortán, hogy a festő a Sugár-hagyatékot is igyekszik felkutatni, és katalogizálni.
A témához kapcsolódhatnának a diszkográfiák, hiszen technicizált világunkban erre elég nagy hangsúlyt fektetnek az arra szakosodottak.
Egészen érdekes két szerző eljárásmódja. Czakó Gábor naponta írt legalább egy oldalnyi szöveget. Mivel egymásra épültek felsorakoztatott gondolatai, az év elteltével kötetté álltak össze, amelyet azután kiadott. Lényegét tekintve ugyanezt tette a pap-festő-író Prokop Péter is, s évente kiadta a napközben megformált és leírt gondolatait egy-egy könyvben.  Összesen 18 kötete jelent meg ezen a módon.
Nagyobb bajban vannak a bloggerek. Hamar tetemes terjedelmet hoznak össze, a számítógép ezt lehetővé teszi. De úgy vélem, hogy a legtöbb úgy enyészik el, ahogyan keletkezett. Ha másképpen nem, egy-egy szerver meghibásodása maga után hozhatja az el nem mentett posztok összességét. Ugyanígy járhat akkor is, ha a saját gépe anyagát nem menti külső tárhelyre.
Mivel a fotózás gyermekjátékká aljasult a megapixelek világában, hatalmas számban keletkeznek képek. Az előzők miatt ugyanúgy meg is semmisülhetnek, mint az el nem mentett szövegek.      
Ezen lehet bánkódni, de lehet hálálkodni is. Ez a világ elmúlik, mert efemer. Nem egyféleképpen az. A méh néhány hét alatt elpusztul, az állat, az ember tovább bírja. Egyes fák évezredeket átélnek. Néhány ősi város még többet. És aztán?
Erről A. de Mellónál olvastam. Ő azt írja, hogy aztán a városok is romba dűlnek. Hány város lett a dzsungelek, a sivatagok martaléka? S milyen nyomai vannak annak, hogy ott emberek éltek, individuumok.
S hogy Berzsenyit is idecitáljam: „csak jelenés; minden az ég alatt, / Mint a kis nefelejcs, enyész".
***
Zene. Mi más illene ide, mint a Gyermekszimfónia. Zenekarunk játszotta.
https://www.youtube.com/watch?v=kmBE0_40pn4

Ma életem újabb kalandjába bocsátkoztam. A hónapok előjegyzése nyomán ma jött el a szívultrahang napja. Korábban ugyanennek a vizsgálatnak rossz szájíze maradt bennem. Elveszik vagy se a jogosítványomat? Jaj, Gyorgyovich úr, magas a vérnyomása. (25 éve magas, 25 éve szedem azokat a pirulákat, amelyeket az orvos felírt. 25 éve nem lett alacsonyabb.) Jaj, Gyorgyovich úr, nagyon dagadt. Jaj, Gyorgyovich úr, minek hagyta el a gyógyszerek szedését.    
Ma az égeik nagyon velem voltak. A mosolygós orvos mérte a paramétereket, és megállapította, hogy még nincs nagyobb baj, de le kellene dobnom kilókat, s a szénhidrátoktól szabadulnom kellene. Nem ellenezte a fehérje diétát, és nem lát kapcsolatot a korábbi polipom kialakulása és a diéta között.
Továbbá mozogni kell, s nem csak az autóig.
Az életmódváltoztatás eredményt hozhat. Emlékszem rá, a tejmenetesség kisimította a bőrömet, a húsdiéta leszedte hájamat, s talán tényleg nem attól keletkeztek a polipok a beleimben.
Mivel szívesen élnék még hosszabban akár, megpróbálom a lehetetlent, visszafogni az édes iránti vonzalmamat, s nem visszafogni a sétákat.
Hogy mit hoz, majd elválik. A gyógyszereimet viszont nem adom. Nem mintha szeretném őket, de úgy látszik, hogy se velük (s még inkább), se nélkülük.
Nem lesz sétagalopp, de hát az én koromban már ugyan mi is tartozik a sétagalopp kategóriába?
***
Vagyok, tehát gondolkozom. PP-t olvasom, aki azt írja: Gladius kardja. Én Damoklesz kardjáról tudok, Gladiusról pedig a Google se tud. Akkor pedig talán nincs is. Gladiusnak nevezték a rómaiak rövid egyenes kardját.
Azt is írja: Lehet, hogy a világsztár is szomorú magányában. Brigit Bardot másodszor kísérelte meg, hogy elaludjon örökre. Nem tudtam róla.
Meg ezt is tőle idézem: „Szentnek, festőnek, költőnek születni kell.”  Ez tuti nem igaz.
És egy őszinte vallomás: „Választani nemigen tudnék: fekete vagy szőke-e szebb? Olajbarna vagy sárga-e a színesebb? Nekem a lány formája inkább a döntő: óriás szeme, gazella nyaka, mosolya bűvölete. … Az együttestől függ a hatás.” Másutt. A fölszolgáló lánykáról a szememet nem tudom levenni. … Ma szomorú maradtam. Elkapott szokásos beteges fájdalmam: ha elbűvölően szépet látok, melyet csak csodálhatok, de sohase bírhatom, keserűen elszontyolodom.”  
Első reakcióm: Nocsak.
A második: Jézus azt mondja, hogy aki rátette kezét az eke szarvára, ne nézzen hátra. Ez is igaz, de hát, aki (ami) szép, az szép.
Egy közhely: Hűségi fogadalmat tettem, de vakságit nem.
S egy emlék: a pap idézte az éneket: Julcsa, sose leszek a magáé.
***
Vicc: Koronavírus ellen legjobb napi két gerezd fokhagyma. Bár nem öli meg, de mindenki elkerül.
***
Zene. Duane Eddy. Moanin’ ’n’ twistin’. Átmenet a jazz felé. Szerettem zongorázni.
https://www.youtube.com/watch?v=YaGXL0ILiyo

É. összehozott egy nemzetközi családértekezletre alkalmas lehetőséget. A kényszerű távoktatás korában ez idestova természetesnek tűnhet. T. próbál laptopot idomítani a tervezett közös csevegéshez. Ha mindenki egyszerre beszélne, tizennégy hang szólna bele a családi értekezletbe. Ez persze nem így van, egy részük szűkszavú (pl. én) más részük élvezi a lehetőséget. Egyebekben én is élvezem a magam módján. Látom az arcokat, hallom a hangokat. Ki hogyan került kapcsolatba és közelségbe a járvánnyal, mi vár a fiatalokra elhelyezkedés ügyében.
Már mi is énekeltük, hogy filí-í-íszter le-e-eszek ma-a-agam is, de nem lettünk filiszterek, legalábbis a legtöbbünk nem. Mára romlott a helyzet. Törésvonalak keresztezik egymást a társadalmakban, de a kisebb közösségekben is. A robotizáció, az általános munkaerőfelesleggel való bánni nem tudás meghozza férges gyümölcseit. 
Kiderült a beszélgetéssorozatból, hogy a kütyünyomkodók sikerei a virtuális világban sokakat bio létükben fenyegetik. Nem értik, hogy hétköznapjaikban miért nem sikeresek. Ez az egyensúlyvesztés pszichológiai károkat okoz sokaknak.
Unokáink növögetnek, álmokat szövögetnek, szépek és reményteljesek. Próbálnak józan célokat követni, és nincsenek magukra hagyva. Lám a körbeszélgetés is felszínre hozott sokféle kérdést, sokféle javaslatot, megfontolt döntéseket célozva. Úgy látom, hogy gyerekeink távolról- közelről egyaránt segítik egymást, támaszai egymásnak, és ez jó, sőt nagyon is jó.
Úgy látom továbbá, hogy kicsiknek, nagyoknak egyaránt jó humoruk van, ami kellemesen fűszerezi a távcsevegést. Lassan megérkezik tizenegyedik unokánk is. Valamikor januárban látja meg forrongó, pufogó, vírussal küszködő földünket.
Szeretném, hogy életük szerethető közegben folyjék le, szeretném, ha nem kellene csalódniuk a felnőttek világában, szeretném, ha békében élhetnének már itt, ezen a földön is. Erre még van esélyük, csak el ne romoljon a jövő, amit számos huhogó prófécia és baljós előjel bizonygat.
Ne legyen igazuk.          
***
Zene. DBQ, Blue rondo a la turk
https://www.youtube.com/watch?v=sFLILnhsW64

Christus vincit, Christus regnat, Christus Christus imperat! – szól az ének Krisztuskirálykor. A dalt a 116. zsoltár szövege ihlette, amely így hangzik: (Alleluja!) Áldja az Urat minden nép, minden törzs dicsőítse! Mert kegyelme hathatósan működik bennünk, és hűsége megmarad örökké.
A dal szövege magyarul ugye:
Krisztus ( a Felkent) győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol!
Miben győz? Legelőször is önmagát győzi le. Elég itt arra gondolni, hogy engedelmes volt a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Aztán legyőzi a halált, hiszen feltámad harmadnapon. Aztán legyőzi a Római Birodalmat, mégpedig annak a tizenkettőnek a kiküldésével, akik jószerével analfabéták voltak. Aztán legyőz mindent, mert kijelenti, hogy egyházán a pokol kapui sem vesznek erőt.
Így hát legyőz, maga alá gyűr minden gonoszt.
Krisztus uralkodik. De nem úgy, mint a földi uralkodók, akik hatalmukkal gyakran visszaélnek, hanem úgy, mint az Isten Fia. Azt tanítja és azt éli meg, hogy aki közületek első akar lenni, legyen mindnyájatok szolgája. A lábmosó Jézus bemutatja, hogy mire gondolt. Nem a Szovjetunió a legyőzhetetlen, hanem Krisztus. Megmondta, hogy ő a szegletkő: Aki ráesik erre a kőre, pozdorjává törik, vagy akire ráesik ez a kő, szintén nem éli túl.
Krisztus parancsol. Parancsa egyszerű és csak töredékesen teljesíthető. A szeretetparancsról van szó. Avagy képesek vagyunk-e mindenkit jobban szeretni, vagy legalábbis annyira mint saját magunkat? Ő képes volt, s a követésére buzdította övéit. Pl. úgy, hogy magát szőlőtőnek tanítványait szőlővesszőnek nevezi. Ha nem hoz termést a szőlővessző, lemetszik a szőlőtőről.
Krisztus hatalma a szeretet hatalma, amely tökéletesen megvalósul az öröklétben.           

- Néhány napja találkoztam egy ábrával. Emlékezetem szerint három darab háromszög volt rajta, néhány vonallal keresztezve, s a kísérő szöveg szerint igen régi ábrázolás. Meglehet, hogy átírja az egész történelmet, mert az ábra szerint jóval régebben keletkeztek a piramisok, mint azt feltételezték.
Ez előfordulhat.
De az is, hogy egy kőkorszaki „mértanfüzet”, mint ahogy az is, hogy ezen a módon ábrázolták az embert, akik pl. tolvajok, vagy más miatt üldözendő személyek, vagy lehet ősi szertartás része, vagy valaki unalmában éppen ilyen alakzatokat rótt kőbe. Vagy…
- Piramis együttes. Kevéssé ismertem, nem is tudom, hogy miért. Nem volt megfelelő reklámjuk, tűrt kategóriába tartoztak vagy…? Illésék túlságosan erősek voltak hozzá, hogy háttérbe szorítsanak egyéb együtteseket. Ki tudja?
- A piramisokat képekről és filmekről ismerem. Sose láttam őket a terepen. Se Afrikában (gúlák), se Amerikában (csonkagúlák). Utóbbiakról Medvigy hittanárom mesélt, aki viszont éltes korában megmászott egyet Mexikóban. A kb. hetvencenti magas „lépcsők” leküzdése nem is egyszerű feladat. Őt úgy húzogatták fel rá.
- Piramis. Na igen. Háromszögletű cukrászsütemény. Gyerekkoromba visz vissza. Süteményt leginkább otthon ettünk, amiket anya sütött. Cukrászsüteményt szinte sose vettünk, talán egy-egy mignont ritkán. Ám úgy esett egyszer, hogy a zuglói konyhánk kifestésére vállalkozó piktor csak vasárnap ért rá, és mi nem szerettünk jelen lenni a felfordulásban. Mise után a Bosnyák téri (Zugló?) eszpresszót kerestük fel, ahol mindnyájan kaptunk egy-egy piramis szeletet. Nagyok  voltak ezek a piramisok, vagy csak mi voltunk kicsik?
Az egész piramis história eszembe nem jut, ha az élelmiszerüzletben bele nem botlunk a piramis sütibe. Küllemre igen hasonlít az említettre, de sokkal kevéssé édes, és sokkal kisebb, vékonyabb. Vagy csak mi vagyunk nagyobbak?
Lehet.
Hiszen ha felnőttként visszalátogatunk rég nem látott házunkhoz, az első tapasztalatunk, hogy összement a ház, a kerítés, a kapu, minden. Pedig csak mi nőttünk meg.
***
Laci atya azt mondja, hogy az a baj a felvilágosult emberrel, hogy nem ismer el maga fölött senkit. Ettől minden relativizálódik. Pedig az abszolút Úr létezik. Tőle kapta Mózes a tízparancsolatot, s ezt mélyítette egyetlen szeretetparancsba Jézus. A kérdések kérdése: Ki az Úr az életünkben? Vö. legyen meg a te akaratod? Az övé, vagy a miénk.
***
Nemrég léptünk 2020-ba. És ma Krisztus király ünnepe van. Az idő rettenetes gyorsan szalad. De ha arra gondolok, hogy a vírus okozta járvány fémjelezte az évet, akkor nagyon lassúnak telik az idő múlása.
***  
Zene. Az időszerű gregorián: Christus vincit
https://www.youtube.com/watch?v=LxDG-vbXEp0
         

Hajnalban szoktam elmélkedni, s olykor írni is, mint például most. Az jutott ezembe, hogy miért járnak éjszaka a tömegközlekedési eszközök, ha egyszer kijárási tilalom van.  Ugye, karácsonykor ugyan nincs tilalom, mégis leáll a BKV délután négykor, hogy mindenki a karácsonyt ünnepelhesse szentestén szerettei körépben. Jóllehet ez így van, valamelyes közlekedésre folyamatosan szükség van, hiszen nem állhat le sok nonstop üzemelő intézmény, vállalat, kohászat stb. Azt hiszem, nagyon nem ismerem azt a sokadalmat, amely éjjel-nappal szolgálatban van az egészségügyben: közbiztonságra felügyelők, határvédelem, s ki tudja még mifélék. Pl. mentők, pl. tűzoltók, pl. haldoklókhoz kihívott lelkészek.
Mindez annak a kapcsán merült fel bennem, hogy ha éjjel kijárási tilalom van, akkor minek ég a közvilágítás az utcákon, tereken. A válasz alighanem hasonló, mint az előző felvetésre. Akik mégis kénytelenek közlekedni, azok számára a tájékozódás fontos. Nem lehet elemlámpákra bízni, de tán még autófényszórókra se a világítást. Különben a rosszban sántikálók felderítését is támogatja a lámpafény, s ma már a bekamerázás is.
***
Új!!! Ma már másképp reklámozzák a technikai fejlődés kínálta újdonságokat. Pl. úgy, hogy megjelenik a monitoron egy felhívás: Frissítés, ne kapcsolja ki a számítógépét. Majd ötször újraindítja magát a masina, és megváltozik a szoftvere. Világosabb a monoszkóp, töröl egy naponta megjelenő inzertet, és felrak egy másikat, amelyet nem tudok értelmezni. Valahogy nem is érdekel.
Viszont érdekel az internetes vásárlási lehetőség az adott kontakthiányos körülmények között. Ahány cég, annyiféle adatsorkitöltési mód. Tegnap úgy jártunk, hogy könyveket rendeltünk, majd egy adattörlésre utaló jel után megismételtük. Szűk fél órán belül emailt kaptunk, miszerint mindkét rendelésünket teljesítik. Lehet, hogy olcsóbb az így megrendelt könyv, de kétszeresen megrendelve nem.
Jó pap holtig tanul, mi is életünk végéig bíbelődünk a szoftverfejlesztések megtanulásával. Aztán mi kidőlünk a fejlesztés marad. Vagy Örkényre hajazva (Túlélsz pöcök) írhatom, túlélsz szoftverfrissítés.
***
Tegnap M. egy fotót tett fel hajnali ködpárás kertjükről, amelyet egy percre bevilágított a kisütő nap. 143 lájkot kapott. Joggal. Szép a kép.
***
Zene. Egyik általam nagyon kedvelt Chopin-noktürn ezen a hajnali órán.
https://www.youtube.com/watch?v=9E6b3swbnWg

Apja II. Endre király, anyja az a Meráni Gertrudis (akinek a szülei Berthold, merániai Duce és Ágnes Rochlitz, és akit megölnek 1213-ban (Vö. Bánk bán).
Az ő lányuk Magyarországi Szent Erzsébet (1207-től 1231). Született Sárospatakon. Hamarosan Türingiában találja magáét, mint Lajos tartománygróf jegyese, majd felesége. Három gyereke születik. Hamar özvegységre jut, majd 24 éves korában ő is meghal.
Ami kevés adat ránk maradt róla, csupa kiválóság. Férje szerető felsége, aki jól lovagol, a szegények gyámola, akiket napjában kétszer felkeres: reggel és este. Vagyonának jelentős hányadát rájuk költi. Nagy imádkozó. Gyóntatója, Marburgi Konrád feljegyzi róla, hogy „amikor magányos imádsága helyéről kijött, arca csodálatos fényben tündökölt, és a szemében mintegy napsugaras ragyogás fénylett”. Ennek sok szerzetes és apáca a tanúja.
Ma nehéz tudomásul venni, hogy egy – a földi léten ilyen hamar átsuhant – ember hogyan volt képes annyi szerepben szentül megfelelni. Persze az összeszedettségnek több lehetősége nyílt abban a korban, amikor az információk apró töredékét viselték el a maihoz képest. Máig zarándokok ezrei keresik fel Wartburg várát, ahol élt.        
***
Sorminta: d l, t,s,m, l,dmdt, t, / m m smm md l,t, Egy taizéi dallam némi ritmikus tördeléssel.
A Confiancé… magyar változata. Éjjel felkeltem megnézni, mert nem jutott eszembe a  magyar szövege:
„Szívünk öröme, szeretet forrásunk, Jézus hadd legyen szegény a szívünk.”
Az én változatom egyszerűbb ebben a sokismeretlenes, bizonytalan világban:
„Én jó Istenem, mondd, mi lesz velem? Én jó Istenem, mi lesz velem?”
Benkő László (77) az Omega alapítója elhunyt. Mire Presser G: „Laci! Jaj!”
Mire én: Emberi sors. Nyugodjék békében!
***
Zene. Hogy melyik a legnépszerűbb Omega-szám, azon lehet vitatkozni. Magam is játszottam fiatalokkal a Petróleumlámpát. (Presser-Adamis)     
https://www.youtube.com/watch?v=4szfWQ7Sspg

- A legjobb, aki csak élt, nem ártott senkinek, élte elveit, s milyen sorsra jutott a Kálvárián?
Lépten-nyomon beleütközöm: Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.
- Szenvednek azok is, akiket boldognak tartunk.
Ez biztos, hogy így van. Alig lehet kivétel alóla. Vannak panaszkodó emberek, s vannak mosolyogva tűrők. Sokszor csak utólag vagy egyáltalán nem derül ki, hogy miféle sebeket hordoztak. A fáma szerint Arany Jánosnak nagy sebe volt a hasán. Talán daganat? Évek múltak anélkül, hogy valaki tudomást szerzett volna róla.  
- A gyarlóság szeret rangokba, hivatalokba szerveződni.
Tapasztaltam. Amikor a Miniszterelnöki Sajtóirodán dolgoztam, sokan kértek címeres névjegyet tőlem. Ki tudja, miben reménykedtek.
- A régi keresztények templomaikban a Pantokrátorra szegezték tekintetüket. Csak tíz század után jelennek meg az első feszületek. Az öncélú önkínzók még későbbi eltévelyedések. Hagyd a szöges övet,… de ha mások felöveznek, fogadd el.
Nehéz felvetés, és feloldása se könnyű. Egy biztos, ha nem támadt fel Krisztus, a mi hitünk semmit se ér. Ezt már Pál apostol felvetette, hozzátéve: s akkor szánalomra méltóbbak vagyunk a pogányoknál. Amit ki akarok emelni. Egyik legfixebb tétel a feltámadás. Viszont a kereszt előzte meg, s szerves része volt megváltásunknak. A kettőt együtt kell tekinteni.
- A természetfilmeket élvezem. A Teremtő legbeszédesebb dicséretei. Csodáira rácsodálkozom.
A természetfotós hasonlóképpen a teremtés szépségének, változatosságának a megmutatásán keresztül hódol annak alkotója előtt. Persze valamennyi művész, valamennyi tudós, valamennyi sportoló stb., aki az égre mutat, amikor teljesítményét megtapsolják, ugyanennek a kifejezője.
- Nem hosszabbították meg vezetői engedélyemet. Szememre való tekintettel. Alig használom már masinám, de a gúnyos leértékelés, ahogy könyvecském visszadobták, fáj.
Még előtte állok. Az idősektől egy idő után bevonják a jogsiját, talán jól teszik, talán nem. Hiszen egyre kisebb körben mozog az idős kocsijával. Hogy jót tesz-e neki, vagy sem, hogy az élelmiszert utóbb gyalog kell összeszednie, legalábbis kétséges.   
- Nehogy pesszimizmusba öltözködj! Örülj a napnak! Szépítsd a szépet, keress boldogító megoldásokat. Élvezd, mintha sose fejeződne be földi vendégeskedésed! Utóbb mindent számon kérnek.
Jobb alapállás, mint az „erőszakos kismalacé”. Érdekes a zárógondolat, amit utána vágott a szerző: Minden életrebbenésünknek következménye van. Ezzel szembesülni fogunk.  
- A nálam egészségesebb monsignore biztosnak hitte, hogy engem eltemet.
Eddig én is ezt tapasztaltam. De egyszer meg fog változni. Amikor én fogok elváltozni, távozni.
- Egyik zárómondata: Mit akarsz, Uram, hogy tegyek érted? Nehogy szégyent hozzak rád, aki nagylelkűségben felülmúlhatatlan vagy hozzám.
Ámen.
***
Régen Dávid legyőzte Góliátot. Most ki győzi le a COVID-ot?  
Laci atya így ír: A pandémia szembesít azzal, hogy mennyire sebezhetők vagyunk, akiknek szükségük van új biztonságra. Elérkezett az Isten országa, fedezd fel a benne rejlő biztonságot, és ne félj! 
***
Zene. Verdi, Nabucco: szabadság-kórus, ill. rabszolgakórus. Jó lenne már szabadulni egy-két dologtól.
https://www.youtube.com/watch?v=aiSSz0snWzA

Befejeztem egy kötetbe felkérésre írt tanulmányom javítását. Mindennél van jobb, de van egy olyan határ, ahol a ráfordítás merőben fölösleges, mert érdemben nem mozdul el tőle a minőség. Olyan ez, mint a borok minőségének fokozása és értéke. A tablettás bor, nem is igazán bor. A szőlőborok között nagy minőségi különbségek vannak. De egy határon túl hiába kerül a bor százszor annyiba, nem jobb százszor. És az autók? Elvisz a csotrogány is, és a megfizethetetlenül drága luxuskocsi is. Utóbbi valószínűleg gyorsabban. De nem százszor gyorsabban, pláne nem ezerszer gyorsabban.     
***
Olvasom. A többség az egyszeri kamasz módján viselkedik, aki mákos kalácsot kapván, anyja unszolására, hogy mit kell ilyekor mondani, így nyegléskedett: Kérek még.
Az olvasottakon több irányba indulhatok el: Amikor M.-t óvodába vittem, egy öregember, gondolom a fiúcska nagyapja, mindennap imigyen leplezte lányos zavarát, ismervén unokája makacs szótlanságát: Ki fog köszönni? Ő is tudta, mi is tudtuk, hogy senki. Unokája legalábbis nem. 
Egy másik irány. A kiskamasz B. anyjához fordult megérdeklődvén, hogy mit fog sütni karácsonykor? Mit is? Bejglit – hangzott a válasz.
Bejglit? Az kutya kötelesség, de azonkívül mit fogsz sütni?
Egy harmadik történet a piaristákhoz vezet. Medvigy úr hittanórán felszólítja egyik kiskamaszt, hogy mondja el: Ugyan mit lépne arra az esetre, ha böjti napon társát kolbászt enni látja. Az illető rövid vakaródzás után kiböki: Azt mondanám neki, hogy adjál nekem is.
A hittantanár némi indulattal: Ülj le, szamár vagy, eretnekségeket tanítasz.
***
Valamiért most az érdekelt, hogy a magyar hányféle romot ismer. Ilyenek sorjáznak: rom, barom, karom, három, járom, pogrom, szirom, orom, korom, lórom, salétrom, citrom, flastrom, klastrom, alabástrom, lajstrom, ostrom. Az orosz még hozzátenné: utrom azaz reggel, vagy vécserom - este.
***
Az orosz vakcina neve szputnyik. Azaz utas, útravaló. Majd meglátjuk, hogy hova vezet az az út, amelyet kijelöl. A külföldi neves emberek után néhány hazai is elkapta a koronavírust: korábban az igazságügy min. asszony, Varga Judit, utána a külügyér, Szijjártó  Péter, s legújabban az általam is olyannyira becsült Böjte Csaba ferences testvér. Adjon Isten jobbulást-gyógyulást minden szenvedőnek!  
***
Évfordulón. 1873-ban ezen a napon egyesíttetett három részből Budapest: Ugye Pest, Buda és Óbuda. Nem vacakolok a cirill betűkkel, de ideírom az oroszórán tanultakat, mert megmosolyognivaló a vége. Nása sztalíca Budapest. Éta sztoit iz tri goroda: Budí, Pesta i Óbudi.
Na hiszen.
***
Zene. Az egyesítés 50. évfordulójára kiírt zenei pályázatra írta Kodály Psalmus Hungaricus c. művét. Mivel az hosszú, egy poszthoz jobban illik az 5 Tantum ergója.  
https://www.youtube.com/watch?v=WwUsvIEEu3w