- A legjobb, aki csak élt, nem ártott senkinek, élte elveit, s milyen sorsra jutott a Kálvárián?
Lépten-nyomon beleütközöm: Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.
- Szenvednek azok is, akiket boldognak tartunk.
Ez biztos, hogy így van. Alig lehet kivétel alóla. Vannak panaszkodó emberek, s vannak mosolyogva tűrők. Sokszor csak utólag vagy egyáltalán nem derül ki, hogy miféle sebeket hordoztak. A fáma szerint Arany Jánosnak nagy sebe volt a hasán. Talán daganat? Évek múltak anélkül, hogy valaki tudomást szerzett volna róla.
- A gyarlóság szeret rangokba, hivatalokba szerveződni.
Tapasztaltam. Amikor a Miniszterelnöki Sajtóirodán dolgoztam, sokan kértek címeres névjegyet tőlem. Ki tudja, miben reménykedtek.
- A régi keresztények templomaikban a Pantokrátorra szegezték tekintetüket. Csak tíz század után jelennek meg az első feszületek. Az öncélú önkínzók még későbbi eltévelyedések. Hagyd a szöges övet,… de ha mások felöveznek, fogadd el.
Nehéz felvetés, és feloldása se könnyű. Egy biztos, ha nem támadt fel Krisztus, a mi hitünk semmit se ér. Ezt már Pál apostol felvetette, hozzátéve: s akkor szánalomra méltóbbak vagyunk a pogányoknál. Amit ki akarok emelni. Egyik legfixebb tétel a feltámadás. Viszont a kereszt előzte meg, s szerves része volt megváltásunknak. A kettőt együtt kell tekinteni.
- A természetfilmeket élvezem. A Teremtő legbeszédesebb dicséretei. Csodáira rácsodálkozom.
A természetfotós hasonlóképpen a teremtés szépségének, változatosságának a megmutatásán keresztül hódol annak alkotója előtt. Persze valamennyi művész, valamennyi tudós, valamennyi sportoló stb., aki az égre mutat, amikor teljesítményét megtapsolják, ugyanennek a kifejezője.
- Nem hosszabbították meg vezetői engedélyemet. Szememre való tekintettel. Alig használom már masinám, de a gúnyos leértékelés, ahogy könyvecském visszadobták, fáj.
Még előtte állok. Az idősektől egy idő után bevonják a jogsiját, talán jól teszik, talán nem. Hiszen egyre kisebb körben mozog az idős kocsijával. Hogy jót tesz-e neki, vagy sem, hogy az élelmiszert utóbb gyalog kell összeszednie, legalábbis kétséges.
- Nehogy pesszimizmusba öltözködj! Örülj a napnak! Szépítsd a szépet, keress boldogító megoldásokat. Élvezd, mintha sose fejeződne be földi vendégeskedésed! Utóbb mindent számon kérnek.
Jobb alapállás, mint az „erőszakos kismalacé”. Érdekes a zárógondolat, amit utána vágott a szerző: Minden életrebbenésünknek következménye van. Ezzel szembesülni fogunk.
- A nálam egészségesebb monsignore biztosnak hitte, hogy engem eltemet.
Eddig én is ezt tapasztaltam. De egyszer meg fog változni. Amikor én fogok elváltozni, távozni.
- Egyik zárómondata: Mit akarsz, Uram, hogy tegyek érted? Nehogy szégyent hozzak rád, aki nagylelkűségben felülmúlhatatlan vagy hozzám.
Ámen.
***
Régen Dávid legyőzte Góliátot. Most ki győzi le a COVID-ot?
Laci atya így ír: A pandémia szembesít azzal, hogy mennyire sebezhetők vagyunk, akiknek szükségük van új biztonságra. Elérkezett az Isten országa, fedezd fel a benne rejlő biztonságot, és ne félj!
***
Zene. Verdi, Nabucco: szabadság-kórus, ill. rabszolgakórus. Jó lenne már szabadulni egy-két dologtól.
https://www.youtube.com/watch?v=aiSSz0snWzA
2020.11.19. 02:52 emmausz
Tarkabarka gondolatok a Tarkabarka c. Prokop-kötet utolsó részéből
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr416290726
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek