Ma életem újabb kalandjába bocsátkoztam. A hónapok előjegyzése nyomán ma jött el a szívultrahang napja. Korábban ugyanennek a vizsgálatnak rossz szájíze maradt bennem. Elveszik vagy se a jogosítványomat? Jaj, Gyorgyovich úr, magas a vérnyomása. (25 éve magas, 25 éve szedem azokat a pirulákat, amelyeket az orvos felírt. 25 éve nem lett alacsonyabb.) Jaj, Gyorgyovich úr, nagyon dagadt. Jaj, Gyorgyovich úr, minek hagyta el a gyógyszerek szedését.
Ma az égeik nagyon velem voltak. A mosolygós orvos mérte a paramétereket, és megállapította, hogy még nincs nagyobb baj, de le kellene dobnom kilókat, s a szénhidrátoktól szabadulnom kellene. Nem ellenezte a fehérje diétát, és nem lát kapcsolatot a korábbi polipom kialakulása és a diéta között.
Továbbá mozogni kell, s nem csak az autóig.
Az életmódváltoztatás eredményt hozhat. Emlékszem rá, a tejmenetesség kisimította a bőrömet, a húsdiéta leszedte hájamat, s talán tényleg nem attól keletkeztek a polipok a beleimben.
Mivel szívesen élnék még hosszabban akár, megpróbálom a lehetetlent, visszafogni az édes iránti vonzalmamat, s nem visszafogni a sétákat.
Hogy mit hoz, majd elválik. A gyógyszereimet viszont nem adom. Nem mintha szeretném őket, de úgy látszik, hogy se velük (s még inkább), se nélkülük.
Nem lesz sétagalopp, de hát az én koromban már ugyan mi is tartozik a sétagalopp kategóriába?
***
Vagyok, tehát gondolkozom. PP-t olvasom, aki azt írja: Gladius kardja. Én Damoklesz kardjáról tudok, Gladiusról pedig a Google se tud. Akkor pedig talán nincs is. Gladiusnak nevezték a rómaiak rövid egyenes kardját.
Azt is írja: Lehet, hogy a világsztár is szomorú magányában. Brigit Bardot másodszor kísérelte meg, hogy elaludjon örökre. Nem tudtam róla.
Meg ezt is tőle idézem: „Szentnek, festőnek, költőnek születni kell.” Ez tuti nem igaz.
És egy őszinte vallomás: „Választani nemigen tudnék: fekete vagy szőke-e szebb? Olajbarna vagy sárga-e a színesebb? Nekem a lány formája inkább a döntő: óriás szeme, gazella nyaka, mosolya bűvölete. … Az együttestől függ a hatás.” Másutt. A fölszolgáló lánykáról a szememet nem tudom levenni. … Ma szomorú maradtam. Elkapott szokásos beteges fájdalmam: ha elbűvölően szépet látok, melyet csak csodálhatok, de sohase bírhatom, keserűen elszontyolodom.”
Első reakcióm: Nocsak.
A második: Jézus azt mondja, hogy aki rátette kezét az eke szarvára, ne nézzen hátra. Ez is igaz, de hát, aki (ami) szép, az szép.
Egy közhely: Hűségi fogadalmat tettem, de vakságit nem.
S egy emlék: a pap idézte az éneket: Julcsa, sose leszek a magáé.
***
Vicc: Koronavírus ellen legjobb napi két gerezd fokhagyma. Bár nem öli meg, de mindenki elkerül.
***
Zene. Duane Eddy. Moanin’ ’n’ twistin’. Átmenet a jazz felé. Szerettem zongorázni.
https://www.youtube.com/watch?v=YaGXL0ILiyo
Utolsó kommentek