Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosa... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: "Lehet cifrázni a válaszokat, mégis azt gondolom, hogy ami fontos, figyelmünket és időnket arra fo... (2021.06.30. 09:15) Hajnali gondolatok
  • Meg nem értett: "Élünk, ameddig az Isten is úgy akarja. Vagy azért, mert használni tud, vagy azért, mert tetszik n... (2021.06.30. 09:07) Péterek és Pálok
  • Meg nem értett: "Uralkodj magadon! Semmilyen körülmények között se törj össze lelkileg!" Hát igen,könnyű azt olvas... (2021.06.30. 08:50) Egy orosz sebész életvezetési tanácsai

Utolsó kommentek

  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosan szép (kirakat) mondás,de valójában egyáltalán nem gondoljuk komolyan. Ha ez komoly lenne,akkor a v... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: Milyen szép felsorolás. Szépen külön választva a szeretem, nem szeretem-re,megmutatva a két végletet. Ám a valóságban ezek az érzelmek egymásba olvadnak és egyik erősíti,gyengíti a másikat.(ezt írás... (2021.07.01. 10:20) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: "Lehet cifrázni a válaszokat, mégis azt gondolom, hogy ami fontos, figyelmünket és időnket arra fordítjuk." De nem csak a figyelmünket,hanem az igazságunkat is.Azt nevezzük igazságnak amiből valamil... (2021.06.30. 09:15) Hajnali gondolatok
  • Meg nem értett: "Élünk, ameddig az Isten is úgy akarja. Vagy azért, mert használni tud, vagy azért, mert tetszik neki, hogy a földön élünk." Vajon Isten mért akarna "használni " minket? Úgy is kérdezhetném,hogy Is... (2021.06.30. 09:07) Péterek és Pálok
  • Utolsó 20

2021.07.09. 19:10 emmausz

Jól esett

Ma nem esett hó, de
esett az eső,
sűrűn villámlott délelőtt,
megfőttünk az előálló dunsztban koradélután,
befeketedett délután, ömlött az eső rövidesen,
jég is kopogott az ablakon,
kifejezetten jól esett,
aztán mintha elvágták volna.
Mihez kezd egy amatőr fotós, akinek éppen fogytán a muníciója?
Kiáll az erkélyre és kattogtat.
Majd belülről is.
Mióta Sens-ban a helyi könyvesboltban lapozgattam a Nuages c. képesalbumot, azóta a felhőfényképezés megszállottja lettem. Meg kell bocsátanotok, hogy erre adtam a fejemet. A felhőknek ez idáig nincsenek személyiségi jogaik, és fotózásuk ellen sem lépett fel eddig semmilyen kisebbségi jogokért sokszor ostoba, de annál elszántabb alakulat. Mennyivel szívesebben fotóznék karakteres embereket. De hát… Ld. előzők.
Remélem, nem potyogott szélvédőtörő jég a kocsimra, s nem is kopácsolta nagyon össze a jég a kocsitetőt.
Reggel szemrevételezem.
Mindent összegezve: A délelőtti kánikula és a koradélutáni dunszt nem esett jól.
Az eső utóbb jól esett, s hogy lehűtötte a levegőt, az is jól esett.
Még a légkondicionálást is kikapcsoltuk.        
Egy ellesett email-váltás
E: - Olvasom magát. Eligazodási pont
V: - Jól esett.
***
Egyéb híreim.
Tőlünk egy kilométerre a hegyek környékén dió nagyságú jegek potyogtak. A környék epertermését lehet, hogy megtépázták.
Matyi unoka szombaton útnak ered hozzánk. Esőmosta ablakát letakarítottam. Amúgy is ráfért a tisztogatás.
Timó unoka laptopját elhoztuk a szervizből, jöhet érte.
Itt járt az LG-szerviz embere, s megállapította, hogy nem romlott el a mosógépünk centrifuga-programja, továbbá azt, hogy méltányos áron vásárolt gépünk tud annyit, mint egy félmillióért árusított másik.
T. sikeresen megrendelt egy könyvet az interneten. Nekem túl bonyolultnak tűnt az adminisztráció.      
Más nincs.
A kókuszos jégkrém jó hideg volt.
A Balaton-ostya most 10ft-tal kevesebbe került.
Az eső elállt, az verte ablakunk.
A vihar távoli mennydörgése még mindig idehallatszik.
Befejeztem egy könyvet Charles Foucauld életéről. Nem lettem tőle sokkal okosabb.
Kézbe kaptam J. Ratzinger könyvét: Benedek Európája. Rájöttem, hogy ezt már korábban elolvastam.
Péntek, 19h van.
A további okosságokat most mellőzöm.  

Szólj hozzá!


2021.07.09. 03:12 emmausz

Közöm a spirituálékhoz

Szeme csupa könny – sír a Bárány,
Halld meg odafönt – égi Bárány,
halld meg odafönt. – Bármi vár rám,
ha halni kell, az égbe térek én.
                                     (spirituálé)

A spirituáléval először a középiskolában találkoztam. Maklári Lajos piarista több kórust is tartott életben.
Először kamarakórusa előadásában hallottam spirituálékat.
Ezek jó prozódiájú magyar szövegű vallásos énekek voltak négy szólamban előadva. Megfogtak friss hangvételükkel, lendületükkel, ritmusukkal, zsoltárszerű szövegükkel, sajátos előadásmódjukkal.
A karvezető pl. értésünkre adta, hogy a szokásos szövegmondástól eltér a spirituálé előadásmódja.  Hangsúlyt kapnak a zöngés mássalhangzók. Ez a duruzsolás-effektus sajátja a spirituálé előadásmódjának.

Megfogott továbbá a szoc. időkben nálunk járt Golden Gate kvartett Erkel színházi előadása.
Utóbb lecsaptam egy AMIGA-nagylemezre, amelyen ők énekeltek. Nagyon sokszor meghallgattam, ameddig volt lemezjátszónk.
Lemásoltam néhány négyszólamú spirituálét, amely fiúkórusra van igazítva. (A piarokhoz annak idején csak fiúk jártak.) Sokszor elővettük őket s énekeltük (Fehér gyolcs, Szeme csupa könny, Ha reánk tör a homály, Dániel stb.).
Amikor a Kongresszusi Palotában fellépett a GGQ, immár fiunkkal hallgattuk az akkor már igen idős O. Wilson és társai műsorát.
Sajátos stílusukat változatlanul élvezem, és szívesen meghallgatok egy-egy összeállítást a youtube-on. 
  

Szólj hozzá!


2021.07.08. 02:23 emmausz

Fázunk?!

Szerdán fáztunk. Na, nem úgy, hiszen odakint 33 fokot mért a hőmérő. Idebent fával dolgoztunk. Egy régi kanapé-kitámasztó rudat kellett leszerelni és jobb minőségben visszahelyezni. Segítségükre sietett egy dekopír-fűrész, egy csavarozó masina és a fúrógép. Felváltva használtuk őket, mígnem elkészült az új megoldás. Ám sehogy se akart működni. Túl szorosnak bizonyult a szivacsbetét terjedelméhez képest. Elcsodálkoztunk: elmértünk volna valamit? Aztán rájöttem a turpisságra. A szivacsbetét nem tökéletes téglaalakú, a hossztengelye körül elforgattuk 180 fokkal, és minden a helyére került. Eltartott a műveletsor néhány óráig. Ennyi előkészület után jöhetnek nyári vendégeink rövidebb-hosszabb itteni tartózkodásra.   
Nagyon elszaladt az idő. Hármat alszunk, és megérkezik az első fecske. Rá egy hétre a többiek.
Értesítést kaptunk húgom lányától, aki hegyifutó, annak is a nehezebb változatában jeleskedik: a Skyrunning válfaját űzi, most Spanyolországban tartózkodik, ahol Skyrunning világbajnokságot tartanak. Szeretne az első százban benne lenni. Hajrá, hajrá, fog az menni, mondom én. A többit majd meglátjuk.
Most mit is csinálunk? Szokásunk szerint várunk.
Várjuk a versenyzőket, várjuk a csendes szép időt, várjuk a találkozást, várunk mindenkit. Lassan azt is várom, hogy lefeküdjek, de előbb még az angol-dán EB elődöntőt megnézem.
(Megnéztem volna, ha nm 1:1 lett volna az állás 90 perces kínlódás után. Megint csak otthagytam a hosszabbítást. Utólag megtudtam, hiába szurkoltam a dánoknak, az angolok lettek döntősek.)  

Szólj hozzá!


2021.07.07. 06:47 emmausz

Kinek szurkolok?

Kölyökkoromban sokat fociztunk a réten, az utcán, a salakos tereken, a táborokban, napfényben és villámfénynél, ha esett, ha szakadt, de még elemlámpa fényénél is sötét este egy napos túra után. Talán meglepő, hogy mindezek ellenére nem volt kedvenc klubcsapatom, nem is drukkoltam egyiknek se. Alighanem abban rejlik a megoldás, hogy ez otthon nem volt szokás. (Bár a magyar-angol Wembley-beli 6:3-ra emlékszem. Rádión hallgattuk.)
Ez a szokásom megmaradt, mégis figyelemmel követem a most folyó EB-t.
Semmi racionális oka nincs annak, hogy bármelyik nemzeti tizenegynek drukkoljak – a magyaron kívül. De ez utóbbi természetes. Nemde?
Tegnap mégis azon kaptam magam, hogy az olaszoknak szurkolok a spanyolokkal szemben. El is merengtem a dolgon: Nem mindegy nekem, hogy a két jól szervezett gárda melyike ragadja magához a győztesnek kijáró elismerést? Szinte teljesen mindegy – vagy mégse?
Az olaszok térben és egyáltalán közelebb állnak hozzánk, hozzám? Talán oka ez is.
A nemzetközi politikában elfoglalt helyük volna az ok? Talán az is.
Ezért szorítanék az olaszoknak?
A korábbi meccseken mutatott fáradhatatlanságuk miatt? Ez már nyomósabb ok.
Kirobbanó gyorsaságuk imponáló volt, villámgyors kontráik megbabonáztak. Sokkal inkább közel állt hozzám, mint a spanyolok kimódolt labdatartása, tűpontos, ám csaknem öncélú passzolgatása. Annak ellenére, hogy a spanyol kapitány azt állította, hogy amelyik csapat labdatartása eredményesebb (a spanyoloknál kétszer annyit volt a labda, mint az olaszoknál), az esélyes a győzelemre. Tévedett.
Az első kilencven percben egyik csapat se bírt a másikkal. Ekkor otthagytam a mérkőzés nézését. Mit kínlódnak egymással? Elmentem aludni. Nem bántam meg. Reggel megtudtam, hogy a következő jó fél órás szenvedés semmit se változtatott a helyzeten. A büntetőket végül az olaszok nyerték meg. Továbbjutottak. Én meg megnyugodtam. Ezt vártam.
Kevéssé tudom, hogy miért.      
***
Az őszinteségnek van egy rohadt nagy előnye. Nem kell észben tartanod, hogy mit mondtál tegnap” – így egy amerikai színész.  Politikusok figyelmébe ajánlom.
***
Reggel találtam egy fekete hátteret mutató képet kb.ezzel a szöveggel: Mutatjuk a baloldali kormányzás 2002- és 2010 között elért sikereit. És semmi. Óhatatlanul a türingiai (Tabarz) Lothar kifakadását idézte bennem, aki a 80-as években nekünk kommentálta a helyi zöldségbolt napi ajánlatát (a fekete tábla üres volt) imigyen: „Unsere Angebot. Nichts. Das ist Sozialism!”
Felesége alig győzte csitítani.      


        

Szólj hozzá!


2021.07.06. 11:32 emmausz

Életünk új szakasza elé nézünk?

M. unoka azt tervezi, hogy M.országra költözik. Ha elhatározása hosszú távon megvalósul, [és pl. sikerül neki értelmes állást találni (filmes, vágó)], akkor végleg letelepedik itthon. Ha párját is itt találja, akkor meg pláne.
Ez bennünket annyiban érint, hogy a lakásunkban élők átlagéletkora jelentősen csökken. 72 és félről 58-ra.
Mivel a héten várható érkezése, elkezdődött a lakás átalakítása. Titi volt szobáját kapja meg. Gondolom, hozza azokat a cuccait, amik beférnek autójába, a többit, ha van ilyen, majd a családja nagyobb autóval.
Mivel sötétben szeret aludni, megrendeltük a redőnyt. Előbb-utóbb kész lesz. Még nem jelentkezett a gyártó iparos vele.
T. érdeklődött aziránt, hogy miket szeret enni a fiú. Ma vásároltunk mindenféle élelmiszert. Szerencsére a zöldséges nem volt nyitva, mert még görögdinnyét is vettünk volna.
T-nek meséltem, hogy életem egyik legunalmasabb filmje egy amerikai film volt. Mr. Hobbs szabadságra megy. Amire emlékszem, hogy Mr. Hobbs a film nagy részében szerel, bőröndöket cipel, szatyrokkal megrakodva málhás szamárként mutatkozik, vagy éppen egy közlekedési dugóban araszol. Az egyetlen megmosolyognivaló szerencsétlenség az volt, hogy a budit kitisztító munkás elbúcsúzik Hobbs úrtól, és kétes tisztaságú kezét nyújtja Hobbsnak, aki utána öt percig mosta „illatos” kezéről a barnás masszát.
***
Deskétől lopom, mert igaza van. Nemcsak kenyérrel él az ember. Így imádkozik feleségével étkezés előtt: „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, akit adtál nékünk.” Az aki legalább olyan fontos, mint az ami.
***
Plusz egy vicc.
Tas és Huba a vasúti megállóban lődörög, amikor egy gyorsvonat érkezik. Így szól Tas:
- Fogadjunk, hogy ez előtt a vonat előtt én még átszaladok a túloldalra!
És már neki is iramodik. A vonat elrobog, majd megszólal Huba:
- Hát, öregem, te aztán tényleg gyors vagy! Az egyik lábad itt, a másik ott…
***
A keresztrejtvényhez kellő szókincs, kellő memória és kellő írószer szükséges. Ócska golyóstollal kínlódás a kitöltés.

 

 

Szólj hozzá!


2021.07.04. 12:52 emmausz

Szintén zenész

Anyámnak szép hangja volt, sok dalt tudott és énekelt. Apám megpróbálkozott a zongorázással is.
Én, apám második fia (12) hét évet hegedültem, több kórusban énekeltem, zenekarban játszottam ismerem a billentyűsöket. Játszottam alkalmanként orgonán.
NB. Zárójelek között az általam használt családi kód.
G. (11) zongorázott.
T. feleség (1201) két kórusban énekelt.
I. (13) zongorázott, orgonált és kórusban énekelt, sokáig kántor volt.
A (14) gitározik
Á (16) zongorázott.
Z. (161) gitározott, dobolt sokáig kórusban énekelt
T. (162) gitározott, klarinétozott, tán zongorázott is
K (17) zongorázik
É. (121) énekelt, furulyázott, hegedűvel kísérletezett, cimbalmozott. 
F. (1214) hegedül
Zs. (122) zongorával kísérletezett, cimbalmozott,
K (123) kísérletezett a gitárral, kórusban szerepelt, cimbalmozott.
B. (1222) hegedült, jelenleg gitárral és basszusgitárral foglalkozik
M. (124) Zongorázott, kórusban énekelt, de szeretett szólózni is táborokban
E. (12401) zongorázott
L. (1241) furulyázik és trombitál
Mi lesz, ha ezek - azaz mi – összetalálkozunk egy helyen, és kedvünk támad egy kis tilinkózásra?
***
Kezembe került egy könyvecske, a Bárdos L. és dr. Rajeczky Benjámin gondozta Harmonia Sacra puritánabb kiadása, amely a benne szereplő daloknak csak a szövegét közli. Szám szerint 327 ének szövegét tartalmazza, sok más egyéb mellett (pl. latin mise állandó részeit, a ministráns és pap közötti latin párbeszéd elemeit).
Amire most rácsodálkoztam, az végül is az ún. népénekek sokasága. Közülük nem kevés olyan, amit ma már alig hall az ember liturgia közben.
Rácsodálkoztam arra is, hogy a legtöbb szöveg dallama megszólal bennem a szavak olvastán;
s még inkább arra, hogy milyen tisztességes szép dallamok ezek!
Volt már a kezemben a németek liturgikus dalgyűjteménye.
Tudom, hogy ez szubjektív valami, mégis leírom:
Szerintem a hazai dallamok zeneibbek, szebbek, zömük változatosabb ívű.  
   

 

 

Szólj hozzá!


2021.07.03. 13:16 emmausz

Nézem az EB-t

Rossinak igaza volt. Nem sztárok kellenek, hanem gürizők, akik – ha kell – állva tudnak meghalni (és akkor OV-t is idéztem. Neki is igaza volt.)
Ha a BLM igaz, akkor én hülye vagyok. Szerintem hazug szöveg „a fekete számít”, mert tartalmilag igazságtalan, ezért ostobaság. Előtte letérdelni még nagyobb ostobaság (még ha nagy üzlet, akkor is). A fogadó ország szokásait illik Európában követni. Tehát ha a hollandok Magyarországra jönnek, akkor viselkedjenek úgy, ahogy itt szokás. (Si fueris Romae, romano vivito more. Cum fueris alibi, vivito sicut ibi. Azaz: Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!) A mondás kétezer éve dívik Európa-szerte. Megtanulhatták a hollandok ennyi idő elteltével, s tudniuk kellene, hogy itt nem dívik a házfalak tömeges lepisilése. Se meg kell tanulniuk a migránsoknak is a mondás igazságát, ha nem futó kalandként élik meg itteni tartózkodásukat.
A bajnokság általánosságban romló magatartásformákat hozott. Az első félidőt a csapatok elmismásolják, mert kell az erő a végkifejlethez. A második félidők harcosabbak, de a kieséstől való félelem öli a játékot, a felek a védekezésre fordítják a legnagyobb gondot. Következésképpen sok a döntetlen eredmény, s jön a hosszabbítás. No, itt felélik tartalékaikat: mindent bele. S ha ez sem elég, jönnek a büntetők. Meglepően sok a kihagyott tizenegyes.
Másik tapasztalatom: a legtöbb csapat játékosainak indulata látszatra nem különb, mint egy ötéves óvodásé. Amikor versenyfutásra kerül sor a labda megszerzéséért, a hátul szaladó rendre megpróbálja felborítani, ellökni, elgáncsolni az elsőt. Miféle színvonaltalanság ez?
Szinte minden esetben tagadja az illető, hogy róla ment volna ki a pályáról a labda, vagy hogy fellökte volna társát. Megint csak óvoda színvonalú taktika.
Ami a tizenegyes rúgásokat illeti, ki szoktam hagyni megtekintésüket. Oka, hogy szerintem nem a lövéstechnikához, sokkal inkább az idegi állapothoz van köze. Minek idegesíteni a megfáradt csatárokat? Dobjanak fel egy pénzt, a szerencsés megy tovább. A kivégzéshez leginkább hasonlító büntetők is éppen ilyen esetleges eredményt hoznak.
Egy hasonlat. Amikor az EU kijátssza a saját maga által hozott törvényeket, akkor akkora jogtalanságot követ el, mintha a partjelző az alapvonalon átgurult labda esetén partdobást ítélne. Mindenki látná, hogy ítélete hazug, és mégis megtenné.
Szerencsére alig fordulhatott ilyesmi elő. A politikában a szemenszedett hazugság mindennapos. Mindenki tudja, hogy így van, és mégis megteszik a politikusok, hogy hülyének nézik hallgatóságukat.  
Ki érti, hogy ez hogyan tűrhető el?    
                  

1 komment


2021.07.02. 11:20 emmausz

In memoriam Hagemann Frigyes

Ma Sarlós Boldogasszony ünnepe van, a vizitáció napja (Mária látogatása Erzsébetnél). A reggeli misét egy diakónusból lett 63 éves újmisés, Őri Imre mutatta be. Néhány napja szentelték, miután felesége meghalt. Tegnap jött ugye a hír, hogy regnumi csoportunk egykori pap vezetője, Hagemann Frigyes elhunyt. Vele éppen a fordítottja történt. Pap volt, majd megnősült.
 1971-ben „összeesküvés” vádjával öt évre ítélték, az öt év maradt, de másodfokon megváltoztatták elítélése indokát „állam elleni szervezkedésre”. Természetesen mindebből semmi sem volt igaz.
A Regnumban az járta, hogy a politika nem ér annyit, hogy a papok vásárra vigyék a bőrüket. Törekvésük a kisközösségek jól megpatkolt vallásos vezetése volt. HF remélte, hogy a hetvenes évekre konszolidálódott annyira a helyzet, hogy többet már nem macerálják a lelkekért harcoló papokat. Tévedett. Az utolsó regnumi per első számú vádlottjává tették.
Hiába fogalmazta meg a házkutatásakor felvett jegyzőkönyvben, hogy panasszal él, mert az egyesülési joggal való visszaélést indokolatlannak, és emberi jogai megsértésének tartja. A bíróság öt évre ítéli. (Ez volt a bíró Bimbó István utolsó dobása, mert még abban az évben meghalt. A bíróságot a regnumiak maguk között csak „bimbóság”-nak becézték.)
HF három év négy hónap leülése után szabadul az akkor a Vatikánnal folyó tárgyalások folyományaként. Mint nyilatkozza, regnumista társaival felvette a kapcsolatot, de ettől kezdve csak egyénileg foglalkozott fiatalokkal. 1975-ben kéri cölibátusa alóli felmentését. VI. Pál pápa megadja neki. 76 őszén nősül. Három lánya születik. Korábbi kapcsolatai megszűnnek, a hivatalos egyházzal való kapcsolata is. Kiábrándult az egyházi vezetésből. Mint írja, egyik püspök kijelentette: „úgy kell annak, aki fejjel meg a falnak”.
A rá emlékező Hetényi Varga Károlynak írt levelében kéri, „ne állítson be úgy, mint hőst. Akkori tevékenységemet úgy végeztem, mint akinek a feje fölött lóg Damoklész kardja.
Reménykedett benne, hogy rá már nem kerül sor. Tévedett.
„Úgy vonultam a börtönbe, mint a sarokba szorított, életét védő szerencsétlen áldozat, aki balsorsát szeretné elkerülni” – fogalmazza meg levelében.
 A regnumi perek több hullámban zajlottak le 1960-tól kezdve. Ezek során tizenkét regnumit összesen hetvenöt évre ítéltek. Bűnük csupán annyi volt, hogy az általuk elérhető fiatalokat katolikus szellemben nevelték a teljesen ellenséges közegben. Bár tagadták hősiességüket, hősök voltak, jel értékű emberek, akik fontosabbnak élték meg elvhűségüket, mint életpályájuk töretlen kibontakozását.
Munkájuk vetése beért.  Az akkor általuk nevelt néhány tucat bp.-i regnumiak létszáma ma több ezerre rúg, és nemcsak a fővárosban.  
HF-ról Hetényi Varga Károly a Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. c. kötetében emlékezik meg részletesebben. 90-93. o.)       

Szólj hozzá!


2021.07.02. 02:42 emmausz

Megjött...

Ma megjött sok minden, ami eddig váratott magára.
Megjött tegnap a hidegfont érdemi lehűléssel.
Megjött az életkedvem.
Megjött a második félév első napja.
Megjött Rita, hogy egy napot a nagyival töltsön. Értékelhető, hogy a találkozást Rita unoka kezdeményezte.
Megjött a FülesBagoly új száma.
A nagyiról jut eszembe, hogy kettőnket egy-egy betűvel lehet jellemezni.
Feleségem a nagyi. Adódik a betűrejtvény I.
Én vagyok az ő egyetlene, akit akár így is szólíthat: egyetlenem, betűrejtvényben: M. Nagyon stimmel, hogy itt is nagybetű szerepel. M-mel indul a keresztnevem.
***
A rejtvényújság preparálását a címlaprejtvény megfejtésével kezdem. Aztán megnézem, hogy a rejtvényszigetek kitöltendő kockája a sarokról indul-e. Ha nem, x-et teszek oda, mert nem szeretek aránytalanul több időt tölteni azzal, hogy kitaláljam: a bal felső kocka a szokásos módon viselkedik, vagy üresen kell maradnia. Majd ezután szemrevételezem a poénocskákat. Ma elég sok fennmaradt a szűrőn.
- Pistike, hol van az anyád? A kórházban. – Hol van az apukád? – A rendőrségen. – Hol van a nagymama? – A pincében. – És a nagypapa? – A padláson. – Mondd csak, Pistike, mit keres anyu a kórházban, apu a rendőrségen, a nagyi a pincében, nagyapád meg a padláson? – Engem.   
- A villanyszerelő fia sírva megy haza a játszótérről. – Mi történt veled? – kérdi tőle anyukája. – Semmi, csak egy méhecske szállta kezemre, és az egyik vége nem volt leszigetelve. 
- Zsiga ellop egy libát, és elrejti a kabátja alá. Már majdnem hazaér, amikor találkozik a rendőrrel: - Hová mész, Zsiga? – Én libát? Miféle libát.
- A farkas nagyon szerette a betűket, imádta az ábécét. Így aztán felfalta a nagy I-t és a piros K-t.
(No lám, no lám!!! Ha egyszer az üzlet beindul.)  
***
PS. Este érkezett a gyászhír, elhunyt Hagemann Frigyes (89), a Regnum egykori házfőnöke. Ő vitt be egykor az illegalitásban működő társaságba.
Isten nyugosztalja!  
 
    

Szólj hozzá!


2021.07.01. 02:02 emmausz

Balaton: igen-nem

Szeretem a Balatont, mert számos szép emlékem fűződik hozzá.
1960-ban Fenyvesen ismertem meg Modugno szép dalát: (Pizzica, pizzica, pizzica, pizzica bo)  
Egyszer (1965) lebicikliztem B. Szabadi Sóstóra.
Fiatal családos felnőttként beutalóval számos szép nyaralás részesei voltunk. 
Fonyódon megtanultam szörfözni.
Siófokon nyaralva olvastam az ÉS-t, és megállapítottam, hogy efféle krokikat én is tudnék írni.
Sok szép fotóm témája a tó és környéke volt.
Meghódítottuk többször a szigligeti várat.
Zánkán jelent meg legelső írásom kisebb nyilvánosság előtt.
Ugyanott megnyertük a kötélhúzó versenyt.
Ugyanott Balás Béla azt mondta, hogy tetszett neki, ahogy egy szál gitár kíséretében átmulatunk egy hosszú estét.
Zamárdiban tavaly még felgyalogoltam a kilátóba.
Tavalyelőtt bicikliztem is a strandra.
A legszebb napszállta-képem ott született.
Utóbb számos alkalommal együtt volt a nagyobb család egy-egy hétre bérelt házban.
Kitűnő szarvaspörköltöt ettem Zamárdiban.
Vonaton tartottam családomhoz. Megállt a szerelvény két állomás között a déli parton. Kinézek az ablakon. Dől be a meleg, és az olaj édeskés szaga. Persze hogy… Egy asszony a vasút mentén nyári konyhájában palacsintát süt. Amíg sistereg a tészta, az előzőt meghinti kakaóval. Idilli.  
A népművészeti nyári pavilonok meglátogatása nem munka volt, hanem kikapcsolódás.
Szerettem a lábdihegyi műhely meghitt hűvösét, a szerszámok elrendezését, „illatát”, hangulatát.
Szerettem unokáink kezét fogva a partra sétálni, vagy azt, hogy ölemben biztonságot kerestek égi háború idején.
Szerettem a nyelvi vetélkedőt: Ki tud több szót? A franciák a magyar, a magyarok a fr. megfelelőt.
Szeretem, mert vize hűsítő, ásványtartalma kellemes a bőrnek, benne fürödni nyugtató.
Szeretem, mert végignézni a tükrén esztétikai élmény, ugyanúgy a hullámok játéka is.
Megnyugtató Badacsony mindenhonnan látható koporsója, Tihany látványa.
Szeretem, mert a nádasokból mindig előjön valamilyen érdekes élőlény. Madár, sikló, hal, béka.
Szeretem, amiért oly sok kötetlen és oldott beszélgetés színhelye volt itt meg amott.
 
***
Nem szeretem a Balatont, mert rengeteg a szúnyog, és engem minden körülmények között megtalálnak.
Nem szeretem a Balatont, mert gyerekkoromban a vele való megismerkedésem napján egy iszamos kőről belecsúsztam ruhástul derékig a vízbe Csopak szabadstrandján. 
Nem szeretem a Balatont, mert dög melegben érkezve barátaim csatos üvegből kínálták az ásványvizet. Meghúztam, de 80 fokos pálinka volt benne. Sokáig nem kaptam levegőt.
Nem szeretem, mert kedves ismerős család három tagja fúlt bele néhány perc alatt egy szerencsétlen véletlen folytán.
A szoc. időkben történt: A Déli parton lévő nyitott kápolnában misézik a pap. Egyszer csak megáll a nyílt pályán egy katonavonat.  Néhány felhergelt ateista ocsmányságokat kiabál egyvégtében. Aztán a vonat tovább áll. Nem szerettem ezt a szituációt.
Nem szerettem, amikor a recsegő faházból menekültünk az Almádi földrengés idején.
Nem szerettem, amikor Trabantunk főtengelye beállt a 7-es sztrádán Zánkára-menet.
Nem szeretem, amikor több unoka van rám bízva, és egyik kint szeretne lenni a parton, a másik bent a vízben, nekem pedig el kell tudnom számolni mindegyikkel.
Nem szeretem, ha bátor unokáim a zavaros víz alá merülnek, mert adott esetben kereshetném őket, ha nem jönnének fel maguktól. (Kosztolányi hátborzongató novellát írt a játékos apáról és vízbe fúló Miklós nevű kisfiáról.)
Nem szerettem, amikor pici korában néhány percre magára hagytuk kicsi lányunkat a teltházas strandon, később tíz percig kerestük a tömegben, mire előkerült. A keresés ideje igen sokkal többnek tűnt.      
***
Szeretem a Balatont, mert szeretettel gondolok vissza élményeimre, bár szembesít az egykori önmagamhoz képesti kopásaimmal.
A Balatonnak mindegy, hogy hűsölsz-e a vizében, vitorlással száguldozol-e, vagy beleveszel a habjaiba.

2 komment


süti beállítások módosítása