Mickey webnaplója

Néha kifog az ember egy-egy értelmes tévéműsort. Ilyenféle volt tegnap: egy a Dunán sugárzott interjú Kocsis Zoltánnal. Talán nem is interjú volt, hanem előadás, talán zongorázott is, de attól kezdve, hogy bekapcsolódtam az adásba, nem hallottam zongorázást, csak előadást. Kocsis a zongora mögött ült és mondta-mondta azt, amit kigondolt. Nagyon értékes gondolatai támadtak. Jó hallgatni olyan embert, aki képes megosztani szíve-lelke gazdagságát a széles publikum előtt. Ilyen volt ez a zeneművész, aki nemcsak pianistának volt kiváló, de belekóstolt a karmesteri hivatásba és zeneszerzéssel foglalkozott. Számos zenei átirata is keletkezett.
Arra jöttem rá, hogy csaknem mindegy, miről beszél, mert megnyilvánulásai hitelesek. S mivel a zene volt a mindene, szívesen vettem, ittam minden szavát. Nagyon szépen beszélt pl. Bartókról. Korábbról ismerem azt a fajta vehemenciát, amellyel a Bartók-darabokról szólt, és temperamentumos előadási stílust, amellyel ezeket interpretálta.
Kicsit hiányzottak nekem ezek a gesztusok. De amit kaptunk helyette, az is nagyon nagyszerű volt.
Kocsis elhunyt. „Mindig a jók mennek el” – mondhatnám, de nem igaz. Mindenki elmegy egyszer. Elment pl. Popper Péter is, aki szintén jó előadó. Legutóbb is, mint általában, bedob egy-egy viccet, hogy a hallgatóság érdeklődését szinten tartsa. Utóbb ezt hallottam tőle:
Zenekari próba. A dirigens leállítja néhány taktus után a zenekart. A koncertmesterhez fordul: Valami baj van? Nem szereti a zenét? De, nagyon szeretem. A karmester tovább dirigál. A próba folytatódna, de újra leállítja a zenekart. Újra a koncertmesterhez: Ezt a darabot nem szereti? Miért kérdezi? Nagyon is szeretem. Folytatódik a próba. Egy perc múlva leállítja megint a dirigens. Akkor velem van baja? Más karmestert szeretne? Nem, semmi kifogásom nincs ön ellen. Megint tovább vezényli a zenekart, s mint várható, megint leállítja, mert továbbra se tetszik neki a koncertmester bús képe. Árulja el hát, hogy mi a baja, ha szereti a zenét, ezt a művet és velem is meg van elégedve! – szólítja meg az elsőhegedűst. Mire az fáradtan: Nem szeretek hegedülni.
Hát van ilyen is. Szerencsére nem túl gyakori.                
Ízelítő a Jel 18. f.-ből:
Babilon bukásának meghirdetése
…egy angyal kiáltozott: Elesett a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett, …mert erkölcstelensége tüzes borából minden nemzet ivott, vele paráználkodtak a föld királyai, és kereskedői fényűzően éltek.
A keresztények figyelmeztetése
Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy …benneteket is érjenek csapásaik! … egyetlen napon zúdulnak rá a csapások: halál, gyász, éhség, tűz az Úr, az Isten tart ítéletet fölötte.
A királyok gyásza
Siratják és gyászolják majd a föld királyai, amikor látják, hogy füstölögve ég. Egy óra alatt vége lesz.
A kereskedők gyásza
A föld kereskedői is siratják és gyászolják, mert senki sem veszi meg többé áruikat… A kereskedők… siránkoznak: ékes voltál… egy óra alatt elpusztult a gazdagság!” Minden …hajós megállt a távolban, amikor megpillantotta füstölgő tüzét, és … gyászolva siránkoztak: nagy város!  gazdagságodból gazdagodott meg mindenki, akinek hajója járt a tengeren. Egy óra elég volt, hogy elpusztulj …
„Örüljetek neki, te ég, ti szentek, apostolok és próféták! Isten kimondta felette az ítéletet miattatok!”
A tengerbe vetett kő
Egy angyal egy malomkő nagyságú követ dobott a tengerbe: Így vetik el Babilont, és többé nyomát sem találni… Kezéhez tapad a próféták és a szentek vére, és mindenkié, akit csak megöltek a földön.” Közöm. Babilon az ókori Róma. János látomása Róma pusztulását vetíti előre. Siratják, akik nagy hasznot húztak belőle. Kereskedők, hajósok, a tartományok uralkodói stb. A keresztények örülnek megszabadulásuknak. Az angyal megpecsételi város sorsát, mely elsüllyed, mint malomkő a tengerben. Igazából a Római Birodalom sorsát kivetíthetjük minden világuralmi törekvésre törő birodalomra, eddig mind megbukott és így lesz azután is. A hatalmasok bukását saját gőgjük idézi elő. Elég csak a felvilágosodás elistentelenedésére gondolni. Istent elvetették. Szerintük nincs jóságos hatalom felettünk. Az ebből fakadó állandósult káoszt és erkölcsi elszegényedést máig nem sikerült kiheverni.   

Az egyik legszellemesebb vicc szerint Kohn bekopog a rabbihoz, a samesz beengedi. Kohn a rabbinak bizonykodik, hogy Grün milyen aljas ember, mert ez és ez történt kettejük között. A rabbi meghallgatja, majd ezzel bocsátja el: Kohn, neked teljesen igazad van. Kisvártatva Grün kopogtat. A samesz beengedi és jelenti a rabbinak, hogy Grün a vendége. Ő fogadja. Grün arról panaszkodik neki, hogy Kohn csúnyán keresztülhúzta a számításait, mert a Kohn egy aljas ember. Szemét kérdően a rabbira emeli. A rabbi nem is késlekedik a válasszal: Grün, neked teljesen igazad van. A samesz kiengedi Grünt, majd fejét csóválva fordul a rabbihoz: Te rabbi, ha jól emlékszem előbb Kohnnak, majd rövid időn belül Grünnek kijelentetted, hogy teljesen igaza van. Mire a rabbi: Samesz, neked teljesen igazad van.
Mindez azért jár a fejemben, mert tegnap – immár ki tudja, hogy hányadszor arról számolok be, hogy megint elhunytak ketten. BL és FK. Hogy azoknak is igazuk legyen, akik ellenzik, hogy túl sokszor sertepertélek a halál körül, immár az élet felé fordulok, és elsőnek azt mondom: Születésnapod alkalmával is Isten éltessen, Ági. Másodszor azt mondom, Isten éltesse a Mártonokat, Marcikat, Marcellókat, Marcipánokat nevük napján. Harmadszor egy újabban olvasott viccet másolok ide:
Életbiztosítást szeretne kötni egy nagyon idős bácsika. Az ügyfélszolgálatos hölgy zavartan kérdi:
- Bácsikám. A maga korában? Mégis hány éves?
- Százkettő.
- Tudja mit? Jöjjön vissza két hónap múlva.
- Nem lehet, akkor lesz a bátyám születésnapja.
- A bátyjáé? Ő hány éves?
- Száznyolc.
- Akkor jöjjön vissza fél év múlva.
- No, akkor végképp nem tudok, mert akkor lesz az apám esküvője.
- Mit mondott? Mégis hány éves az apja?
- Százhuszonnyolc.
- És megnősül az ő korában?
- Ő nem akar, de a szülei erőltetik.
Ízelítő a Jel 17. f.-ből:
2. BABILON BŰNHŐDÉSE
A nagy kéjnő
…angyal: megmutatom neked a nagy kéjnő ítéletét… láttam egy asszonyt, skarlátvörös vadállaton ült, amely tele volt káromló nevekkel, ő bíborba és skarlátba öltözve, arannyal, drágakővel és gyöngyökkel ékesítve, kezében undoksággal és tisztátalan kéjjel telt aranyserleg. Homlokán: A nagy Babilon, a föld utálatra méltó kicsapongóinak anyja. az asszony megrészegedett a szenteknek vérétől. A látomás magyarázata
...Akik neve nincs beírva … az élet könyvébe, csodálkozni fognak a vadállat láttára…  A vadállat a vesztébe rohan… tíz  király a vadállattal királyi hatalmat kapott egy órára. Egyetértenek a vadállattal, erejüket és hatalmukat átengedik a vadállatnak. Harcot indítanak a Bárány ellen, de a Bárány legyőzi őket… „A vizek … népeket, fajokat, nemzeteket és nyelveket jelent… a vadállattal a kéjnőt kifosztják és levetkőztetik, a húsán rágódnak, és tűzön megégetik. Mert Isten sugalmazta nekik, hogy a tervét végrehajtsák… Közöm. A részletekkel most nem foglalkozom, amúgy is különféleképpen magyarázzák, akik jobban értenek ezekhez a jelképekhez. A kéjnő az ókori pogány Róma. A vadállat az Antikrisztus. Róma elpusztul, de az Antikrisztus folytatja harcát a kereszténység, az egyház, a szentek ellen. Valamiképpen mégis Krisztus tervét hajtja végre. Krisztusét, aki végül a halálon mint olyanon is végképp úrrá lesz.

Egyszer azt találtam mondani, hogy a környezetemben élők közül korosztályom tagjai végignézik a többiek elhunytát, vagy a többiek nézik végig azét, aki éppen soron következő. Megyünk reggel a misére, az a hír fogad, hogy B. I. elhunyt. Jövünk vissza Szentendréről, T. olvassa a FB-on, Futó Károly papbácsi (93) ma elhunyt. Isten nyugosztalja mindkettejüket. Az élők éljenek, a holtak nyugodjanak békében.
Ennyi bevezető után kiderül, hogy mise, reggeli után mi se fértünk a bőrünkbe, és újabb sétát tettünk, ezúttal Szentendrén. Nem sokat változott azóta, mióta ott jártunk. Már odafelé majdnem elringatott a HÉV. Elég pocsék a vágány állapota. Mindenesetre épségben megérkeztünk.
Először megnéztük a térképzés szépségét, párhuzamosan a boltok áruválasztékát, majd a Duna-parton sétáltunk vissza, hogy egy sikátoron keresztüljutva a főutcán visszatérjünk a HÉV-hez.
Közben ketten hasonló képességű mobilokkal hasonló minőségű képeket gyártottunk hasonló témákról.
Én még elmeséltem, hogy az Óbuda, ahogy ma mi látjuk nevű FB-oldal kezd kifáradni. Aktív tagjai oldalról, elölről, felülről, kívülről és belülről már valamennyi híres és hírtelen épületét, szobrát, felhőjét és árnyékát lefotózták. A K-híd rozsdáitól a Selyemgombolyítóig, a patakoktól a templomokig, a szobroktól a rétekig.
Mindent, de mindent.
Még lehet éjszakai képet mutatni arról, amiről eddig nappali képeket láttunk,
még lehet borús képet készíteni, amiről csak napfényeset láttunk,
még lehet fekete-fehéret kattintani arról, amit eddig színesben láttunk, és
még lehet normál színességűt lekapni arról, amit eddig csak túlszínezve láttunk.
Hazafelé, még találkoztunk a fiatalokkal. L. boldogan mutatta sárga autóját, ami három mozdulattal robottá alakítható.
Ők a könyvtárba tartottak, mi hazaindultunk ebédelni.            
Ízelítő a Jel 16. f.-ből:
A hét csésze kiöntése
…Rajta, öntsétek ki Isten haragjának hét csészéjét a földre! első: Rosszindulatú, fájdalmas fekély keletkezett az embereken, akik a vadállat jegyét viselték... második: a tengervíz vérré vált, és minden tengeri élőlény elpusztult. A harmadiktól vérré váltak a folyók…  angyal: akik… a szentek és a próféták vérét kiontották, azoknak vért adtál inni. Rászolgáltak.  A negyedik az embereket tűzzel gyötörte. Az emberek kínlódtak a hőségben, mégsem kaptak észbe, káromolták az Isten nevét… Az ötödik csészétől sötétség lett… Az emberek… tetteiket nem bánták meg. A hatodik az Eufrátesz folyóba öntötte csészéjét. Erre kiszáradt a vize … a vadállat szájából tisztátalan lélek jött elő. Ördögi lelkek …harcra toboroznak az Isten nagy napjára… Összegyűjtötték őket a Harmagedónra. A hetedik csésze kiöntése után… egy hatalmas hang hangzott: Végbement! …akkora földrengés támadt, amilyen még nem volt, amióta ember él a földön…  a pogányok városai romba dőltek... Minden sziget eltűnt, és a hegyeket nem lehetett többé megtalálni. Az égből mázsás szemekben jégeső zúdult az emberekre. Az emberek tovább káromolták az Istent. Rettenetesen nagy csapás volt. Közöm. Az ég és az e világ között a harc úgyszólván folyamatos. Oka kérdéses. Talán a főbűnök. Elsősorban a gőg. Az Isten elleni lázadás. Meg vagyunk nélküle is, osztja az észt a balga. És nem akar megtisztulni. Erre utalnak az egyiptomi csapások mintájára felépített szerkezetű képek a csészék kiürítéséről.  

Még egy bő hét, és befejezem a Biblia fejezetenként való átszürcsölését magamon. Évek óta napi témám és az, hogy évezredek múltán is él és hat, hat rám, innen a pimasz szleng-szó, a Közöm (Mármint, hogy mi közöm hozzá).
Hogy aztán mostantól hogyan tovább? Volna még mit tennem.
Mert a rendelkezésemre álló golyóstollak száma másfél tucat, legalább tíz kihegyezett ceruza vár felhasználásra, köztük két Rotring. Valamikor ezekkel javítgattam szövegeket, készítettem elő őket nyomdára. Ma már nincs rá igény, az elírások egy részét kiszedi a helyesírás-ellenőrző, a többi meg marad, és kész. Így hát még inkább beigazolódni látom, amit valaha állítottam, hogy nincs tökéletes könyv. A gépi elválasztóprogram termelte ki a kerek/esszék elválasztást kerekes/szék helyett. Muris nemde?
Vissza a feladataimhoz.
Ki kellene nyomtatnom legalább a családom élettörténetére vonatkozó anyagokat, hogy akit érdekel, megismerhesse a felmenőiről megmaradt feljegyzéseket. Külső tárhelyre kellene menteni a számos fotóalbumot, különösképpen is az unokákról készült fotókat, videókat. Ha egyszer a technika megbolondul, kevesebb emlék marad kicsi korukról, mint nekünk a papírképek világából. 
Van teendő hát bőven, csak bírjam szusszal.
Szussz.
Ízelítő a Jel 15. f.-ből:
…Hét angyal legyőzte a vadállatot, képmását és nevének számát…, énekeltek: Nagyok és csodálatosak a tetteid, Uram, mindenható Isten! Útjaid igazságosak és igazak, nemzetek Királya… csak te vagy szent! … Ezután … a templomból hét angyal lépett ki a hét csapással... a hét angyal hét aranycsészéje az élő Isten haragjával voltak tele. A templom megtelt Isten dicsőségének és erejének füstjével, és senki sem léphetett be a templomba addig, amíg a hét angyal hét csapása be nem teljesedett. Közöm. A hagyomány Róma bukásával azonosítja a hét csapást. Az istentelen vadállat az ókori Róma. Úgy legyen! Tartok tőle, hogy az istentelen hatalmak újrateremtődnek, és ezeket ugyanúgy szétveti a meghasonlás, mint egykor Rómát. Lásd oszmán birodalom, lásd iszlám állam, lásd Szovjetunió, lásd a rövidéletű EU, amely éppen mostanában éli krízisét.

A poénos közhely így szól: Félévvel ezelőtt még nagyképű voltam, de most már tökéletes vagyok. Hát persze. Meg mama kedvence, meg papa reklámja, meg királyfi/királylány, meg mittudoménmi.
De félre a viccel. Viccen kívül olvasom Polgár László Nevelj zsenit! – c. kötetét, benne ilyeneket. A világ minden kisgyereke potenciális zseni, ez ma kb. 1md főt jelent. Aztán mégis csak elenyésző számban válnak zsenivé. Nem vitatkozom ezzel az állítással, annál is inkább nem, mivel minden gyerek könyv és tanár nélkül megtanulja anyanyelvét kb. három év alatt. A nyelvtani szabályokat is többé-kevésbé kifogástalanul képesek használni. Sőt, amikor még hiányos a szókincsük, zseniális találékonysággal fejezik ki a lényeget. Egy példát említek: D. még nem tudta artikulálni az almalé szót. Utánozta hát a flakonból csobogó nedű hangját: blü-blü-ble. És hozta a poharát: Kélek blüblülblét.    
A zseniről mint olyanról híres emberek nyilatkoznak:
Einstein: A pallérozott elme a szerencse kegyeltje, de csak a pallérozott lesz a szerencse kegyeltje.       (Én ezt ebben a formában ismertem: A jó kapusnak szerencséje van, de csak a jó kapusnak van szerencséje.)
További észrevételek kommentár nélkül:
Edison: a zseni 1% inspirációt és 99% verejtéket jelent.
Chaplin: A tehetség semmi – a fegyelem minden.
C. Cuvier: A géniusz – elsősorban figyelem.
J. S. Bach: Bárki eljuthat az én szintemre, ha olyan szorgalmas, mint én voltam egész életemben.
Goethe: A zseni = szorgalom.
Balzac: Minden emberi tehetség két alkotóelemből áll: türelemből és időből.
André Malraux: A tehetség nem jóléti alapítvány, a tehetség természeti csapás, jellemcsapda, átok, átkelés az égő, roskadó hídon, kolonc a nyakban és száguldás a hegynek felfelé.  
Viszont kommentálom egyik mondatának utolsó szavait: ne tartsa koloncnak zsenijeit. Bajban van a magyar a magánhangzóra végződő szavai ragozásával. „A vonatok ajtajai önműködően záródnak” – halljuk a hangosbemondón minduntalan. Ugye van az ajtó, ha egy van belőle ajtaja van a kocsinak, ha több, ajtói. Ennek mintájára mondhatjuk, hogy valakinek nyaralói vannak és nem nyaralójai. Ugye milyen idegen volna? Még nehezebb a helyzet a zsenivel. Igazából a zsenii képzésmód szabályos, de hát kitörik tőle az ember nyelve (nem is hallottam még ebben a formában soha életemben). Legegyszerűbb, ha kikerüljük a csapdát pl. a lángelméi formát használva.   
Ízelítő a Jel 14. f.-ből:
A Bárány és kísérete
S láttam a Bárányt, ott állt Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezer, aki viselte az ő és Atyjának homlokára írt nevét … hárfások új éneket énekeltek a trón előtt… Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer…  Ők… szeplőtelenek.
Az ítélet meghirdetése
…egy angyal: Féljétek az Istent és dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája! … másik angyal: Elesett, elesett a nagy Babilon, amely kicsapongása tüzes borával megrészegítette mind a nemzeteket... harmadik angyal: Aki leborult a vadállat és képmása előtt, és homlokán vagy karján viselte bélyegét, az …tűzben fog gyötrődni … boldogok, akik az Úrban haltak meg… tetteik elkísérik őket.”
Az ítélet végrehajtása
…az Emberfiához …egy angyal: …eljött az aratás ideje, és a vetés már érett a földön. A felhőn ülő… learatta a földet. … újabb angyal: …szüreteld le a föld szőlőfürtjeit, mert beértek a szemek… az angyal… leszüretelte a föld szőlőjét, és bedobálta Isten haragjának hatalmas sajtójába. A kádból …annyi vér folyt ki, hogy a lovaknak a zablájukig ért. Közöm. A világ végén ítéletet mond a Bárány. A szeplőtelenek boldogsága zavartalan. Az énekük tiszta életmódjukról szól, amit rajtuk kívül senki nem tudott követni. A bálványimádók, és akik hódoltak az Antikrisztusnak, ítélet alá esnek. Ennek képei az aratás, és a szüretelés. Bár ne lenne senki a „kád”-ban. 

Ádám János SJ – nyugodjék békében – egy vele készült interjúban elmondta, hogy gyerekkorában nagyon utálta a dagadt papokat. Aztán amikor súlya 130 kg lett, belátta, hogy nem mindenkinek sikerül slanknak maradnia.
Ma ez indította el bennem a vezérhangyát a gyógyszertárban.
Jó néhány évvel ezelőtt, amikor megláttam egy kazal recepttel valakit a patikában, nagyon felcukkolt, mérgesített, hogy előttem egy szatyorral érkezik, és az egész utcának ő vásárolja meg az éves pirula-kollekcióját. Mióta nyolcféle gyógyszert szedek, véleményem megváltozott. Én is szatyorral indulok a gyógyszertárba, de nem úri jókedvemben, hanem kényszerűségből. Szívesen beérném évi egy levél Kalmopyrinnel, de hát nem megy, ha élni kívánok. Lehet, hogy az egykor előttem vásárló páciens szintén arra volt ítélve, hogy marokszámra szedje a tablettákat.
Ugyanezt az érzést élem meg a postán, amikor valaki huszonöt csekkel érkezik, és mindet be akarja fizetni az orrom előtt.
Nem mérem a vérnyomásomat, az orvos úgyis megméri, akárhányszor felkeresem. Ma is ezt tette. 145-öt mért. Az alsót nem is említette. Nyugodt voltam, nem lehetett az se magas.
Ahogy az ember idősödik, kapja a motoros egészségjavító készülékeket. Én a vérny.mérőt, más a vércukormérőt, s legújabban már kb. 100 000 ft-ért hozzáférhető az automata EKG-kiértékelő is. Kérdezem, mi történik, ha szívelégtelenséget mutat? Hívom a mentőket? Vagy a szívbajt hozza rá arra az alanyra, aki jószerével értetlenül áll a kapott eredménnyel a kezében. Nem válik szakorvossá attól, hogy regisztrálja szívének csököttségét.
Engem egy poénra emlékeztet, egy rajzra, amely valahol az északi sark közelében lévő hómezőt mutat, annak egy pontjára leszúrt táblát, alatta a szöveg: Ön most itt áll.
Hát igen. Elképzelem az embert, aki most ott áll. Ennél rosszabb nem is történhetne vele.
Ízelítő a Jel 13. f.-ből:
A tengeri vadállat
…a tengerből egy vadállat bukkan fel. fején istenkáromló név... hasonlított párduchoz, medvéhez, oroszlánhoz... Az egész föld csodálta: Ki fogható a vadállathoz? … Káromolta Isten nevét, hajlékát és az ég lakóit… megtámadta a szenteket és győzelmet aratott. Hatalma kiterjedt minden törzsre, népre, nyelvre és nemzetre… Aki mást fogságba hurcol, fogságba kerül. Aki karddal öl, annak kard által kell elhullnia. Ez a szentek állhatatosságának és hitének az alapja.
A szárazföldi vadállat
egy másik vadállat a földből emelkedett ki… A föld lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt… A föld lakóit megtévesztette csodajelekkel, amelyeket véghezvihetett. …Hatalmat kapott, hogy … megölje azokat, akik nem borulnak le a vadállat szobra előtt. Elrendelte, hogy mindenkinek …jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát… a vadállat száma emberi szám: hatszázhatvanhat. Közöm. A tengeri vadállat a mindenkori istentelen hatalom jelképe. A földi vadállat az Antikrisztus. Az első visszaél hatalmával, becsmérli Istent és mindent, ami hozzá tartozik. Az Antikrisztus kisebb csodákkal megtéveszti a népeket… Tőkekoncentrációjával sakkban tartja a föld lakóit és arra kényszeríti őket, hogy létükben függjenek tőle. A jelét ma leginkább PIN-kódként jellemezhetném. Máig találgatják, mit jelenthetett a 666. Néró nevének „szám-értékét” vagy egyebet. Végül is mindegy: a gonosz száma. Egyelőre nem kell számot tetoválni senki homlokára. Remélem, később se. Az egységesítő törekvések egy határon túl elembertelenítik az embert. Ezért kell ellene fordulni teljes emberségünkkel. A nemzetek, a nyelvek, a különféle kultúrák Isten szándékának megfelelő valóságelemek. Ugyanúgy szükség van erre a tarkaságra mint a növényvilágban.        

Morbid poén a Fülesbagolyból: „Azt kívánom, ha meghalok, legyen a síromnál wifi, hogy a barátaim szívesebben felkereshessenek.”
Nem is tudom, mitől olyan életszerű? Attól, hogy elég gyorsan eljön az az idő, amikor egyirányú utcánk véget ér, amelyben nincs hátramenetlehetőség. Attól, hogy az elidegenedés részeként gyérülnek a kegyeleti gesztusok, vagy attól, hogy az emberi kapcsolatokat mennyire kikezdi a virtuális világ. Emberek találkozását elég rendesen befolyásolja a wifi megléte. Ahol van wifi, ott szívesen tartózkodnak és élnek is vele bőségesen. Ahol nincs wifi, oda lehetőség szerint nem is mennek.
Tegnap látok egy képet kerületünkről készítette valaki. Többek között egy fickó is szerepel rajta, kezében okostelefon. A kép alatti szöveg: „Remélem, hogy a képeinket nézi.” Lehet, hogy azt nézi, lehet, hogy mást, mindenesetre a „bio”-emberek számára nincs jelen.
***
Tegnapelőtt sétából hazafelé az utcában végig egymást érték a parkoló autók. Azt játszottam, hogy a soron következő rendszám három betűjét értelmezzem valamiféle logika alapján. Afféle asszociációs játékot űztem hazáig. A dolog érdekessége, hogy a betűk teljesen véletlenszerűen jönnek és elég jó tempóban követik egymást ezek a hármasok. A közbeeső időben kell valamire jutni, hogy miképpen értelmezhetők ezek. Nos jövök hazafelé, és a harmincadik kocsi rendszáma ismerősen kezdődik: GHE. Jé, mondom magamban, ez olyan, int a saját kocsimé. Persze – jövök rá, hiszen éppen az. A Colt. GHE, zenei hangok, három hang a skálából, szolmizálva: szó-ti-mi.
A többi nem volt ilyen ismerős, de csaknem mindegyiket sikerült elfogadható módon értelmezni. Egyszer majd kitérek rá.
***
Hazajöttek a közel lakó unokák. Hatalmasat játszottunk. Alighanem nem annyira a mi, hanem a hogyan tetszett nekik. Megpróbáltam olyan kicsi lenni, amekkorák ők, nem kellett rám felnézniük, és gyorsan szót értettünk.
***
B&i egyik fotómból pasztellképet varázsolt. Romantikusabb az eredetinél. Ez a második fotóm, amely megihletett képzőművészettel foglalkozó személyt. Lám, mire jó a FB és az internet egyáltalán. A hozott kép megtalálta a helyét, pedig még ki sincs fizetve.
Jól van ez így?
Jól van ez így.
Köszönöm, köszönjük.
Ízelítő a Jel 12. f.-ből:
Az égi asszony és a sárkány
Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott. Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány ... Farkával lesöpörte az ég csillagjainak egyharmadát, … a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy …elnyelje gyermekét. Ő Fiút szült... Gyermekét elragadták Istenhez... Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig.
Mihály legyőzi a sárkányt
harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt… a nagy sárkányt, aki tévútra vezeti az egész világot, a földre vetették, s vele együtt angyalait is… hang: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma… legyőzték a Bárány vérével... Ezért örüljetek, egek… Jaj a földnek és a tengernek, mert oda szállt le az ördög nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.
A sárkány üldözőbe veszi az égi asszonyt
a sárkány… üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. Az asszony azonban … a pusztába repült, ahol majd… táplálják. a kígyó vizet lövellt az asszony után, hogy elsodorja az ár. De a föld …elnyelte a folyót. A sárkány … harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett. Kiállt a tenger partjára. Közöm. A 12 csillagkoronás asszony a 12 törzs, a 12 apostol, a anyaszentegyház jelképe. Mihály a teremtés előtt végzett a sátánnal, letaszította pereputtyával együtt. Azóta a földön próbálkozik. Innen a világ békétlensége. Mária=egyház üldözést szenved. Végül győzni fog(nak). A napba öltözött Asszony a magyaroknak külön is kedves. Nagyboldogasszony, Babba Mária. Legfőbb pátrónánk. Ő hűséges, és nem hagy el bennünket akkor sem, amikor egyesek nyegle módon kijelentik, hogy már felhagyott a Szűzanya a mi  pártfogolásunkkal. 

Az agy működéséről és az uralkodó baloldali túlsúlyról emlékezett meg Popper P. és az ő nyomán posztomban én is.  Elő-előfordul az, hogy kiegyensúlyozott a két félteke működése. Pl. Freund Tamás agykutató interjújából kiderül, hogy ő vonzódott a fúvósokhoz, ma is kórusokban énekel (jobb félteke), de felhagyott azzal, hogy élete rendezetlen bumlizásokból álljon, és lehorgonyzott a tudományos életnél, agykutató lett (bal félteke).
A téma felajzott, mert önismeretem arról mesél, hogy inkább bal féltekés vagyok, bár van közöm a művészetekhez. Nem emlékszem, hogy Karinthynál olvastam róla, hogy a bal félteke így szól a jobbhoz, és fordítva. Ő arról ír, hogy – idézem „álmomban két macska voltam, és játszottam egymással.
Akikben a bal félteke (BF) dominál, azokból teológus lesz, akikben a jobb azok misztikusok lesznek. A teológus az Istenről beszél, a misztikus az Istennel beszél.
Akikben a BF az úr, azok mérnökök és tudósok lesznek, akiben a JF az úr, azok képzőművészek, mozgás-, tánc-, színművészek stb. lesznek.
A BF-sek problémamegoldókká válnak, a JF-sek esztétikai élvezeteknek hódolnak.
A BF-sek megtervezik a jövőt. A JF-sek örülnek a pillanatnak.
Azonnal hozzá kell tennem a nyilvánvaló igazságot, nincsenek tiszta típusok.  
Amikor a két félteke egymással beszél, az egy érdekes párbeszéd lehet.
Bal félteke (BF): Szép jó reggelt, jobb félteke (JF).
JF: pálinkás jó reggelt, bal félteke, a mindenit nekijje.
BF: Késtem kicsit az ébredéssel, már 5.03 van, és 5.0’-ra terveztem felpattanni az ágyamból.
JF: Mi a fene, már reggel van? Tizenegy óra. Ideje összekapnom magamat.
BF: Reggeli torna öt perc, tusolás, könnyű reggeli, fogmosás, szájzuhany, telefonok, levelezés intézése.
JF: Eszembe jutott egy motívum, slágertéma lehetne. Gyorsan lefirkálom egy papírra, hogy el ne felejtsem. Hova is tettem a zoknimat, be kéne kapni valamit, meg inni rá, aztán irány a próbára…
És így tovább és így tovább.
Igaznak vélem, hogy a konkréttól tartanak a művészetek az absztrakt felé. Mintha a jobb félteke irányából indulva a balnál kötnének ki. Mi indokolná a zene dodekafon irányba történő elmozdulását, az érzékek tobzódására való törekvést, erős impulzusok felvonultatását, mi indokolná a festészetben a kubizmust és a nonfiguratív témákat? Mi a jazz útját a cakewalk-tól a freejazzig. Nem sorolom tovább. A mai zene inkább intelligens befogadókat kíván, mint fülbemászó dallamok élvezőit.
De kérdezhetném azt is, hogy miért nincs dísz a korunkbeli épületeken. Még jelzésszerű nemzeti vonások sincsenek rajtuk. Pedig korábban mindig volt. Elég csak a balatoni sárga-zöld bungalókra gondolni vagy a Lechner Ödön féle hímzésmotívumos épületekre.
***
Levi még karon ülő korában nézi apjával a teliholdat. Na, mit látsz, mi az ott az égen? – kérdi az apja.   Tejeslabda – válaszolta L.
Ízelítő a Jel 11. f.-ből:
A templom felmérése
…mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. a templom külső udvarát hagyd ki, mert a pogányoké lesz negyvenkét hónapig.
A két tanú
„Két tanúmnak meghagyom, hogy hirdessenek bűnbánatot.”… Ha valaki ártani akar nekik, tűz elpusztítja ellenségeiket… Hatalmuk van, hogy … annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. Amikor befejezik tanúságtételüket, a vadállat …megöli őket. Holttestük ott hever majd, ahol urukat is keresztre feszítették. Holttestüket három és fél napon át nem engedik, hogy sírba tegyék. Ezen a föld lakói ujjonganak és vigadnak, és örömükben ajándékot küldenek egymásnak, hiszen ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak. De ők újra talpra álltak… S ellenségeik szeme láttára egy felhőn fölszálltak az égbe… földrengés következtében hétezer ember meghalt, a többit pedig félelem fogta el... Elmúlt a második jaj, de hamarosan itt a harmadik.
A hetedik harsonaszó
A hetedik angyal is megfújta a harsonát. „Urunk és Fölkentje megszerezte az uralmat a világ felett, és uralkodni fog örökkön-örökké!” Ekkor a huszonnégy vén… arcra borult, és imádta az Istent. … Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Közöm. A templom isten országa, az udvara a sátán követőié. Az egyház tanítói a két tanú. Az utolsó időkben megölik őket, de a pokol erőinek nincs esélye a győzelemre. Elérkezik az Új Jeruzsálem világa, az örök üdvösségé. Erről szól a fejezet.  Nekünk meg azt mondja, hogy a földön nincs semleges cselekedet. Vagy a szeretet civilizációjához tartozunk, vagy a romboló erőkhöz. Nincs középút.               

Néhány napja Popper Péter előadását hallgattam (Pax tévé). Arról beszélt, hogy mind a pedagógia, mind a köznapi élet Európában a bal féltekére alapozott. A tudásunkért felelős félteke hatalmasan eluralkodott a fantáziánkért felelős jobb féltekével szemben. Legalább a kettő harmonikus, egyenlő mértékben való fejlesztése volna célszerű. A természeten túl eső valóságot bal féltekénk nem képes se regisztrálni, sem megérteni, befogadni. Így válik érthetővé, hogy Aquinói Szent Tamás, amikor élete korai alkonyán Isten-élményben részesült, kijelentette, hogy ehhez képest az általa végiggondolt és megírt Summa theologiae csak olyan, mint egy üres csigaház. Ezért nem tud mit kezdeni a mai Európa a hittel, a vallásokkal, az igazsággal, az Istentől kapott parancsolatokkal.
Ezért nehéz a hívőnek, aki kitart amellett, hogy a nyolc boldogság a jézusi magatartás összegezője, aki kitart amellett, hogy az Eucharisztia ostyájában jelen van Krisztus, aki kitart amellett, hogy Szűz Mária a Szentlélektől foganta magzatát. A sort folytathatnánk. Ez azért is érdekel, mert a Jelenések könyvét veszem fejezetenként. Már a címével sem tud mit kezdeni a bal félteke. Mi a jelenés, mi a látomás, mi az, hogy természetfeletti élmény. Mi az, hogy Jézus felment a mennybe. A német még cifrább. A mennybemenetelre alkalmazott szavuk Himmelfahrt (égbe utazás). Innen már csak egy lépés, hogy a lift náluk Fahrstuhl. A német szeret eszközöket használni. Elképzelem, Christ beszáll a Fahrstuhlba, megnyomja a vízszintes nyolcas gombot és felemelkedik a végtelenbe. Nem képzetesebb volna a magyarban is a mennybemenetel helyett azt mondani, hogy a jelenés eltűnt a szemük elől.
És Mária mennybevétele? Nem egyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy elragadtatott, mint egykor Illés próféta?
Istenhitre csak a jobb féltekével vagyunk képesek. Jól példázza ezt Dienes Valéria megtérése. Ő aztán abszolút bal féltekés volt. Nagy gondolkodó. Egyszer aztán a pesti ferenceseknél olyan Isten-élménye támadt, amely néhány napig áthatotta egész emberségét, és élete végéig meghatározó élményévé vált.
Így van ez valahogy. Amikor a Biblia megfogalmazza, hogy „látásukban akadályozva voltak”, a mai fordítás fogalmazhatná úgy is, hogy bal féltekéjük volt a fejlett, domináns. Azzal pedig nem ragadható meg a transzcendens valóság.         
***
Ha már elkezdtem a Két kicsi hód olvasását, és kezdett izgalmassá lenni, be is fejeztem. Romantikus a mese, kb. Erich Kästner és Tersánszky J. J. stílusa közé illeszkedik. Vannak benne rossz emberek, mégis inkább és zömmel jó emberek. Történik, ami történik. Két hódot nevelget két indiángyerek, mígnem kalandok végén visszaviszik őket a hódvárba. Sokat nem akarok vele foglalkozni. megható és roppant romantikus. A jók elveszik jutalmukat. És mintha örökké élnének. Utóbbit nem tudom bizonyítani, mégis, ha valaki elolvassa a kötetet, talán ez cseng ki belőle. Sehá’ se halunk meg!
Amiért posztom tárgya lett, az egyetlen bekezdésének négy mondata Idézem: „Csak magam miatt szomorkodom – mondja az indián lányka. – Azegész csak önzés. Azt kell tennünk, ami nekik a legjobb. Így bizonyíthatom be leginkább, mennyire szeretem őket.” Hát igen: tényleg csak így bizonyíthatjuk be mennyire szeretjük őket…  
Olyan mondatok ezek is, amelyekre fel lehet fűzni egy egész emberéletet.
Úgy látszik az indiánregények már csak ilyen tanulságosak. Jut eszembe egy másik hős egy másik könyvből, amelyben Hosszú Puska azt emelte ki, hogy „az a fő, hogy ne féljen az ember”.
Hát tényleg az a fő.        
Ízelítő a Jel 10. f.-ből:
Angyal a könyvvel
… angyal … feje fölött szivárvány, arca ragyog, lába tűzoszlop. Kezében könyvtekercs… Nagy szóval kiáltott rá hét mennydörgés válaszolt… szózat: „Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd le!” az angyal megesküdött: „Nincs többé haladék! Amikor a hetedik angyal megfújja a trombitát, …beteljesedik az Isten titka, amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak.”
János lenyeli a könyvet
…égi hang: vedd a nyitott könyvet az angyal kezéből, ő így szólt hozzám: Nyeld le! Keserű lesz tőle a gyomrod, de a szád olyan édes, mint a méz... ezt mondták: Ismét jövendölnöd kell sok népről, nemzetről, nyelvről és királyról. Közöm. Az angyal Jézus maga. Amit János megismert az másoknak titok. Titkok ma is adódnak. A fatimai látnokok három titkot őriztek, ameddig őrizniük kellett. Medjugorjéban 10 titkot kaptak a látnokok. Nem árulják el senkinek. Misztikus eseményeknek tanúja János, de csak ő. Mi máig se tudjuk, miben részesült.

– mondja Gertrudis a Bánk bánban, szőnyegen függönyt értve, ami felfogja a betolakodókat.
Amikor az ember egy állatot érzelmileg közel enged magához, megszelídíti, mint Saint-Exupéry kishercege a rókát.
Egy vicc szerint a rab tíz évet ül, közben egy hangyát beidomít arra, hogy jobbraátot, balraátot, hátraarcot végezzen vezényszóra. Szabadulása után elviszi a cirkuszigazgatóhoz, aki fogadja. Az ember az asztalra helyezi ügyes rovarkáját és azt mondja: Itt van ez a hangya. Mire a cirkuszigazgató elnyomja a körmével, és azt mondja: Na és…
Ja, neki nem volt köze az oktalan jószághoz.
Mindezt azért írom, mert a kezembe akadt a könyvmegállóban a jó félévszázada kiadott mesekönyv, a Szürke Bagoly által írt Két kicsi hód. A könyv hosszan ír a hódok életmódjáról, sajátkezű illusztrációk segítik a megértést. A szerző aztán elmondja, hogy egy vidratámadás után két hódkölyök eltévedt, s az indián hazaviszi gyerekeinek, hogy játszótársuk legyen és nevelgessék. Olvasom a könyvet, és már egyharmadán is túl vagyok, de nem történik benne úgyszólván semmi. A két kölyök játszik, a gyerekek élvezik (na és…), én meg olvasom. Már-már felhagyok a folytatással, és nem értem, hogy mit ettek rajta félszázaddal ezelőtt. Ekkor lecsap a ménkű. A gyerekeknek egy hatalmas erdőtűzzel kell megbirkózniuk, kenuban menekülve a lángok között és elől. Innen kezdve válik kalandossá a meseregény.
Ezt már nagyon érzékletesen írja le az indián szerző, engem is megfog, hiszen a tévében mutatott képek arról számolnak be, hogy korunkban nagy szárazságok párosulnak hőséggel, és hatalmas erdőtüzek lángolnak szerte a világ négy sarkán.
Elképzelem, mit élhetnek át azok, akiknek saját házuk, nyaralójuk, kocsijuk stb. a szemük előtt vész oda a lángok martalékaként.                 
Mégis bátorság egy ember-állat kapcsolatára regényt építeni. Könnyen mondhatja a külső szemlélő: Na és?
Ízelítő a Jel 9. f.-ből:
Az ötödik harsonaszó
Az ötödik angyal is megfújta a harsonát… Nála volt a mélység kútjának kulcsa. Megnyitotta az alvilágot, … sáskák lepték el a földet, és akkora erejük volt, amilyen a skorpiónak. Parancsot kaptak, hogy ártsanak … az embereknek, akik nem hordják homlokukon az Isten pecsétjét… kínozzák őket öt hónapig… az emberek keresni fogják a halált, de nem találják… A sáskák a harci lovakhoz hasonlítottak… fullánkjuk, mint a skorpióé… A mélység angyala volt a királyuk, akinek héberül Abaddón, görögül pedig Apollión a neve… 
A hatodik harsonaszó
A hatodik angyal is megfújta a harsonát… négy angyal megszabadulva kötelékeitől készen állt, hogy megölje az emberek egyharmadát. A lovas sereg száma húszezerszer tízezerre rúgott: …a lovak feje olyan volt, mint az oroszláné, s a szájukból tűz, füst és kénkő csapott ki. Ez a három csapás… megölte az emberek egyharmadát. A lovak farka olyan volt, mint a kígyó feje, marni tudtak. A többi ember, aki nem halt meg a csapások alatt, mégsem tért meg gonosz tetteiből, hanem továbbra is imádta a démonokat és az aranyból, ezüstből, bronzból, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem járnak, nem tértek meg sem a gyilkosságból, sem a varázslatból, sem paráznaságukból, sem a lopásokból. Közöm. A látomás irtóhadjáratokról számol be, amelynek során pusztulnak, akik nem hordják homlokukon az Isten pecsétjét. Hull az ember, mint kasza alatt a búza, mégsem tér meg hamisságából. Nem jól van ez így, nagyon nem jól.