Mickey webnaplója

Az idő embermértékkel nézve végtelen egyenes vektor, amely a ködös múltba vész, és a homályos jövőbe tart. Benne egy év – különösen is idősödve – sitty-sutty elszalad. Ha maradok az irányt felmutató vektor hasonlatnál, egy éve olyan, mint egy pontok közé zárt szakasz. Mindig egyenlő hosszúságú, de a szubjektív idő nem az. Mint megjegyeztem, gyorsulónak élem meg. Kicsit hasonlít is a többször megfigyelt űrállomásnak az égen való áthaladásához. Fényes, gyorsan haladó valami, mire felfedezem, a zeniten jár, és seperc alatt eltűnik.
Az idei év furcsa dolgokat hozott. Kórházak jelölték ki a kereteit. Januárban ért stroke, decemberben kalapált a szívem. Közben apróbb szakaszok váltották egymást. Húsvét, nyaralás, jubileumi ünnepség 70. szül. napomon. Látogatások rokonoknál, rokonlátogatások nálunk. Mintha tegnap lett volna a tavalyi közös nyaralásunk, mintha tagnap lett volna stroke-om, mintha tegnap kaptam volna cardioverziós kezelést.
Vannak egyéb ritmusaink is. Ugyanazokat tudom róluk mondani. Már megint gyógyszert kell íratni, már megint eltelt egy hónap, és találkozunk XY-ékkal, már megint eltelt két hét, hogy összeüljünk NN-ékkel. A havi közös költséget nem tegnap fizettük? Úgy elszaladt a hónap.
Holnap csütörtök. Helyi piacnap. Hányszor jutott eszembe, mintha mindennap idejárnánk. 
Nézem a facebookot. Csaknem felkiáltok, amikor jelentkeznek sorra ismerőseim: születésnapjuk lesz holnap. Azt írom: Isten éltessen!, de az motoszkál bennem: Mondd, Neked mindennap születésnapod van?
Hogy van ez?
Nem cifrázom tovább.
A fogyasztói világ kacatokkal kísért folyamatosan, miközben egyre nyilvánvalóbbá lesz előttem, hogy a kapcsolatoknak van értékük, a kapcsolatok ugyanis a szolgálatok helye. A mások felé fordulás, az empátia, az együttérzés, a szellemi-testi gondoskodás ér valamit, a többi szemfényvesztés és eltékozolt idő.
Mindenkinek köszönöm, hogy volt, mert ettől lehettem magam is. Annyira voltam, amennyire voltatok körülöttem-körülöttünk.
Bajomban hányan kívánták figyelmeztetőleg: Aztán vigyázz magadra, nagyon vigyázz magadra! Megígérem, vigyázok magamra, nagyon vigyázok magamra, bár tudnám, hogy adott esetben hogyan kell. Vigyázok magamra, noha jól tudom, hogy sokszor a leggondosabb vigyázás is kevés. Mégis...
Nincs értelme az éves statisztikának se, mert mit mond az, hogy készült 350 poszt, 12 cikk, 2000 fotó, a fotókhoz rövid szöveges értelmezés? Önmagában semmit. Ha itt-ott hatott azokra, akik látták, olvasták, (ritkán egy-egy megosztott videót) hallották, akkor célt ért. Rám is hatottak mások anyagai. Az építőket megpróbáltam megjegyezni, a rombolókat pedig feledni.
Sajnálom a számítógép előtt töltött időt. Majd ha jobbat tudok, váltani fogok (pl. sétálni kellene).
Ölellek Benneteket.  
Ízelítő Aggeus könyve 1. f.-éből:
A templom újjáépítése
Dárius király 2. esztendejében... üzeni a Seregek Ura... Gondolkozzatok el sorsotokról! ...Menjetek föl tehát a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot! Kedvem találom majd benne és megdicsőülök általa – mondja az Úr. Bő termésre számítottatok, és lám, szűkös lett. ... miért? – mondja a Seregek Ura. Hajlékom miatt, amely romokban hever – mindegyiketek csak a maga házával törődik. Ezért nem adta meg az ég az esőt... a nép maradéka hallotta az Úrnak, az ő Istenüknek szavát, és Aggeus próféta beszédét ... El is kezdték a munkát a Seregek Urának, az ő Istenüknek házában. Közöm: Egyszer Prohászka püspököt kérték, hogy imádkozzon esőért, mert kisülnek a búzavetések. Ám mindhiába. A püspök abba is hagyta az aszály elleni kérő imák mondását. Vajon az ő idejében nem ugyanezért volt aszály? Vajon ma, mikor a klíma összeromlással fenyeget, nem ugyanez az ok lappang a háttérben: mindegyikünk csak a maga házával törődik? 

Tegnap a Mester utcában jöttünk össze 18-an. „Bementünk” a városba, jóllehet mindvégig a városban voltunk. De hát Aquincumhoz képest a Franzstadt csakugyan bemenést jelent. Ma viszont ellenálltunk a meghívásnak és nem vonatoztunk sehova.
„Futunk a pénzünk után”, és amit a rokonok nem voltak hajlandók sem helyben elpusztítani, sem hazavinni, lassacskán felemésztjük. Magam elhalálozási sorrendet tartok. A hamar penészedő, kiszáradó, valamiképpen megromló kajákat fogyasztom, a nyitott italokat pusztítom. Inkább pocsékba menjenek, mint kárba.
Jut eszembe: ha az ünnepek alatt egy hivatalos furgon összeszedné a még használható, de rövidtávon elfogyasztandó ételeket, úgy vélem, a lakótelepen nagyon hamar megtelne az a kocsi.
Más. Életkorunk előrehaladásával, vagy vackaink számbeli gyarapodásával függ össze(?), hogy egyre többen és egyre több dolgot felejtünk itt, meg ott. Mára várunk egy fickót, aki telekommunikálta, hogy a négy rúd bejglit ő felejtette nálunk, a két méter magas cipős szekrény tetején. M. tegnmap elvitte a nálunk felejtett könyveket. T. meséli, hogy G. elhozta neki az augusztusban a nyaralójukban felejtett kedvenc fésűjét, törölközőjét, fürdősamponját. Tegnap kaptam egy üveg unicumot (becenevén gömbkóla). Ha távozásunk alkalmával T. nem szól, hogy hozzam, mert az enyém, biz’ Isten ottfelejtettem volna a szekrénykén.
Ízelítő a Szofoniás 3. f.-ből:
III. JERUZSÁLEM ELLEN
A nép vezetői ellen
Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak! ... Csak az Úr igaz ott, aki nem művel semmi gonoszat: minden reggel kihirdeti törvényét, egyetlen hajnalban sem mulasztja el, és a gonoszságot nem ismeri.
Tanulság a népek sorsáról
Elpusztítottam a népeket, bástyáik leomlottak... Azt gondoltam: „Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam.” De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket. Azért ...rájuk zúdítom haragomat, indulatomnak egész hevét.
IV. ÍGÉRETEK
A pogányok megtérése
Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki.
Izrael maradéka
Azon a ...eltávolítom körödből, akik gőgösek s hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen... Legelnek, letanyáznak, és senki sem zavarja meg őket.
Örömének
Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael... Azon a napon ...Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, ...
Visszatérés a szórványból
... hazavezetlek titeket... Dicsőséget és hírnevet szerzek nektek ... jóra fordítom sorsotokat. Közöm: Van remény. A reménytelenség ellenére van. Lesz majd zavartalan lét, dalolás, öröm, jó sors. Érdekes megfigyelni, ahogyan a próféták az Istent érzelmekkel hozzák össze. De hát miért is ne. Ha mi az Isten ikonjai vagyunk, akkor valahogyan lehet az viszonos is.

Tegnap a Mester utcában jöttünk össze 18-an. „Bementünk” a városba, jóllehet mindvégig a városban voltunk. De hát Aquincumhoz képest a Franzstadt csakugyan bemenést jelent. Ma viszont ellenálltunk a meghívásnak és nem vonatoztunk sehova.
„Futunk a pénzünk után”, és amit a rokonok nem voltak hajlandók sem helyben elpusztítani, sem hazavinni, lassacskán felemésztjük. Magam elhalálozási sorrendet tartok. A hamar penészedő, kiszáradó, valamiképpen megromló kajákat fogyasztom, a nyitott italokat pusztítom. Inkább pocsékba menjenek, mint kárba.
Jut eszembe: ha az ünnepek alatt egy hivatalos furgon összeszedné a még használható, de rövidtávon elfogyasztandó ételeket, úgy vélem, a lakótelepen nagyon hamar megtelne az a kocsi.
Más. Életkorunk előrehaladásával, vagy vackaink számbeli gyarapodásával függ össze(?), hogy egyre többen és egyre több dolgot felejtünk itt, meg ott. Mára várunk egy fickót, aki telekommunikálta, hogy a négy rúd bejglit ő felejtette nálunk, a két méter magas cipős szekrény tetején. M. tegnmap elvitte a nálunk felejtett könyveket. T. meséli, hogy G. elhozta neki az augusztusban a nyaralójukban felejtett kedvenc fésűjét, törölközőjét, fürdősamponját. Tegnap kaptam egy üveg unicumot (becenevén gömbkóla). Ha távozásunk alkalmával T. nem szól, hogy hozzam, mert az enyém, biz’ Isten ottfelejtettem volna a szekrénykén.
Ízelítő a Szofoniás 3. f.-ből:
III. JERUZSÁLEM ELLEN
A nép vezetői ellen
Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak! ... Csak az Úr igaz ott, aki nem művel semmi gonoszat: minden reggel kihirdeti törvényét, egyetlen hajnalban sem mulasztja el, és a gonoszságot nem ismeri.
Tanulság a népek sorsáról
Elpusztítottam a népeket, bástyáik leomlottak... Azt gondoltam: „Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam.” De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket. Azért ...rájuk zúdítom haragomat, indulatomnak egész hevét.
IV. ÍGÉRETEK
A pogányok megtérése
Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki.
Izrael maradéka
Azon a ...eltávolítom körödből, akik gőgösek s hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen... Legelnek, letanyáznak, és senki sem zavarja meg őket.
Örömének
Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael... Azon a napon ...Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, ...
Visszatérés a szórványból
... hazavezetlek titeket... Dicsőséget és hírnevet szerzek nektek ... jóra fordítom sorsotokat. Közöm: Van remény. A reménytelenség ellenére van. Lesz majd zavartalan lét, dalolás, öröm, jó sors. Érdekes megfigyelni, ahogyan a próféták az Istent érzelmekkel hozzák össze. De hát miért is ne. Ha mi az Isten ikonjai vagyunk, akkor valahogyan lehet az viszonos is.

Tegnap feleségem családjából negyvenen jelentek meg. Nem tudott eljönni 24 tag, többé-kevésbé igazoltan távol. Ennyi ember fogadására a helyzet eleve reménytelen. 87 m²-es a lakásunk. Elvileg két m² jut egy emberre. De hát a lakás be van bútorozva.
Csöngetnek.
Semmi gond.
Szevasztok. Itt a fogas, gyertek beljebb. Megint csöngetnek, és megint, és megint. Gyertek beljebb, mert a vége a lépcsőházban vár bebocsátásra. Ám egyszer csak a lakás túlsó falától kezdve mindenütt kicsik és nagyok. Aprók és élemedett korúak, köztük a felnőtt középkorú generáció. Mindenki ismer mindenkit. Ez előny, mert amikor ötven ember beszél egyszerre, nemigen lehet érteni, hogy ki mit mond. Pedig mindenkit érdekelnének a részletek. Ennyi párbeszédet viszont nem lehet rögzíteni. Megjegyzem, érdekes kísérlet volna, ha ki-ki leírná, hogy kivel miről beszélgetett, s ha nem titok, megosztaná a többiekkel.
Van a káosznak egy rendező elve. Fél hatkor fényképezés.
Na, ez most nem jött össze. Fél hatkor sikerült egy laza lecsendesülés, amikor karácsonyi énekeket kezdtünk fújni. A társaság most nem volt formában. Más alkalommal Gárdonyi Fel nagy örömre c. remekének második versszakában nagy hangsúlyt kapott, és a gyerekek körében zajos tetszést aratott a MARHA szó nyomatékos éneklése. Idén, tán elfelejtette a társaság, hogy most jön a vicces nóta, alig emelték fel a hangjukat néhányan. Enerváltak volnánk?
Ki tudja?
Éneklés után ki-ki hozzáfogott ahhoz, hogy az általa hozott ajándékokkal felkeresse a többieket. Lett nagy kavarodás.
Ki kapott, és ki még nem?
Hova tegyük a cuccokat?
Aztán újabb terelés, már csakugyan a fotózás miatt. Ez egyáltalán nem könnyű. A sok értelmiségi tisztában van vele, hogy ha hamar beáll a sorba, hosszú percekig helyben vesztegelhet, mígnem mindenki elfészkelődik. Így hát nem akaródzik senkinek se elsőnek bezsúfolódni fotózáshoz. Jó öt perc kellett hozzá, mire mindenki kötélnek állt. Az állvány összecsuklott kilós fényképezőgépem súlya alatt. Aztán az önkioldót állítottam rosszul. Végül egy csomó képet készítettem, hogy megtaláljuk közöttük azt, amelyiken a legkevesebben szerepelnek csukott szemmel, tátott szájjal vagy éppen grimaszokat vágva. Jót mulattam a látványon, mert egymásután nézve az anyagot mozgófilmre emlékeztetett a fotók a tagok elmozdulásai miatt.
Búcsúzkodtunk.
Leolvastam a frigóra tapasztott cetliről, hogy kinek mit kell elvinnie okvetlenül. Volt, aki mellényét kereste, de nem találta, mert anélkül jött hozzánk, volt, aki gyereke pulóverjét, de kiderült, otthon hagyták. A cuccokat segítettük levinni néhányuknak. M. itt felejtette az általa választott könyveket. L.-vel megbeszéltem, hogy jó lett volna megtudni, ki hol dolgozik, meg van-e elégedve munkájával, és egyáltalán: hogy van? Az angolok állófogadáson néhány percet töltenek egymással, majd továbblépnek. Kíváncsi volnék rá, hogy a végén mire emlékeznek a sablonosan feltett kérdéseikre kapott sablonos válaszokból.
Abban maradtam magammal, hogy az arcokat kell figyelni. Hasonlóan ahhoz, mint amikor gyerekeimet hívom telefonon. Az először hallott mondat alapján meg tudom állapítani, hogy alapjában véve jól van-e a beszélő. A többi mondandónak általában kisebb súlya van. Hanglejtésük elárulja, hogy milyen a lelkiállapotuk. A többi pedig kevésbé fontos.        
Ízelítő Szofoniás 2. f.-ből:
Befejezés: buzdítás a megtérésre
Szállj magadba, térj magadba, ó, szeretetre méltatlan nemzet! ...ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.
II. A NÉPEK ELLEN
A nyugati ellenség: a filiszteusok
Gáza bizony lakatlanná válik, Askelon meg pusztasággá. Asdodot fényes nappal űzik el, Ekront pedig tövestül kitépik. Jaj a tengerpart lakóinak, és a krétaiak nemzetségének...
A keleti ellenség: Moáb és Ammon
Hallottam, amint Moáb gyalázkodott, és Ammon fiai káromkodtak: gyalázták népemet, és kérkedtek határaikkal. Ezért – amint igaz, hogy élek! – mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Moáb olyan lesz, mind Szodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomorra...
A déli ellenség: Etiópia
És ti is, etiópok: átjárja őket a kardom.
Az északi ellenség: Asszíria
Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá. Nyáj tanyázik benne, mindenféle állat a völgyből; a pelikán és a sündisznó is szobrai között éjszakázik... Város, amely így szólt szívében: „Csak én! Rajtam kívül nincsen más!” Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza. Közöm. Két gondolat: szegényei a földnek, ... Keressétek az igazságot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján. Keressük? Talán. Rajtam kívül nincsen más. De van, sőt nagyon is van, az önfeledt szeretet így látja.

Tegnap este felszökött a vérnyomásom 210-re. Sikerült lenyomni néhány tenziominnel. Ma beszélgetünk egy korunkbelivel, aki elmondja, hogy a családban valaki ugyanígy járt, csak még sokkal rosszabbul. A vérnyomásmérője egyszerűen kiakadt. Akkora értéket nem tudott regisztrálni (error). Gondolom, azért, mert a szükséges nyomást egy határon túl képtelen kicsi pumpája előállítani. Persze egy erős melegfront állt mindezek hátterében.
Tegnap nagyon nyugdíjas tevékenységek között telt a nap.
Hányszor eszembe jut Déry Tibor Napok hordaléka c. kvázi-naplója. Azok a még teljesíthető feladatok, amelyeket az egyre kehesebb ember még képes elvégezni a lakásban és szükség szerint a lakáson kívül is akár.
Hogy valami pozitív oldalát is mutassam a melegfrontnak: Ma nincs Glatteis, nem akarunk hanyatt esni a tükörjégen. Egészen tavaszias az idő. Reggel plusz hét fokot mutatott a külső hőmérő, és előbukkant a nap is, ezzel emberarcúbbá és optimizmust sugallóvá téve a meteorológiai környülállásokat. *
Olyannyira szép az idő, hogy szokásommal ellentétben gyalog mentem el szeletelt kenyérért az albánhoz.
Azért az albánhoz, mert rá nem vonatkozik az állami munkaszüneti nap, sem az ünnepnapok. Ilyenkor arat, mint anyák napján a virágos.
Ma nálunk lesz sokadalom, holnap pedig F.-éknál.
Aztán csend.
*Délutánra +13 C fokra emelkedett a hőmérséklet, ez a korábbi napokénál legalább tizenöt fokkal melegebb. Persze, hogy a fene evett.  
Szofoniás könyve
Ízelítő az első fejezetből:
Az Úr szózata, amelyet Szofoniáshoz, Kusi fiához intézett, Júda királyának, Jozijának idejében.
I. AZ ÚR NAPJA JÚDÁBAN
Kozmikus előjáték
Bizony, elpusztítok mindent a föld színéről... embert, állatot, az ég madarait, a tenger halait;
Az idegen istenek tisztelete ellen
Kinyújtom kezemet Júda ellen, és Jeruzsálem minden lakója ellen. Eltörlöm erről a helyről Baált maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt. ... akik nem keresik az Urat, és nem törődnek vele. ... közel van az Úr napja. Igen, az Úr készített áldozatot, ő szentelte meg a meghívottakat.
Az udvari tisztviselők ellen
Az Úr áldozatának napján meglátogatom a vezetőket, akik idegen ruhába öltöznek. ..., akik uruk házát erőszakkal és csalással töltik tele.
A jeruzsálemi kereskedők ellen
Azon a napon – mondja az Úr – harsány kiáltás hallatszik ..., mert elpusztult minden kereskedő nép, eltűnt mind, aki az ezüstöt mérte.
A hitetlenek ellen
Abban az időben ... megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. ... Házat építettek? Nem fogják lakni! Szőlőt ültettek? Nem fogják inni a borát!
Az Úr napja
... szörnyű kiáltozás az Úr napján! ... [mert vétkeztek az Úr ellen] vérük kiloccsan, mintha por volna, holttestük, mintha szemét. Ezüstjük, aranyuk nem mentheti meg őket. Az Úr haragjának napján, féltékenysége tüzében elpusztul az egész föld, mert megsemmisíti, kiirtja a föld minden lakóját. Közöm. A teológusok véleménye megoszlik abban, hogy a próféciák mennyire tiszták. Egyes vélemények szerint fele beválik, más részük nem. Rájuk is igaz kicsit, amit Pál úgy fogalmaz: most mintegy tükör által homályosan látunk. A prófétákra is igaz többé-kevésbé. Az Úr nem irtotta ki mindmáig a föld minden lakóját. Reméljük, ránk is vonatkozik irgalma és hosszan tűrése.
 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy karácsony. Épp olyan karácsony volt, mint a korábbiak. Feldíszített fa, betlehem, talán felolvasás, közös éneklés, egyénre szabott ajándékok, jó kívánságok megosztása. Amikor az első örömködés zaja csillapodott, gyermeklányaimat megkérdeztem, hogy mindenki elégedett-e a kapott ajándékával? Sorra igenlő válaszokat kaptam. Akkor így szóltam hozzájuk: Nézzetek ki az erkélyre, mert van ott még valami. Tényleg volt ott valami. Kellett, hogy ott legyen, mert délelőtt felcipeltem a garázsból. egy vadonatúj női versenybicikli az ő méretükre szabva. Piros volt a váza, csilivili minden porcikája, egy BCA Comet. Egészen elképedtek a lányok a boldogságtól. Tél ide, mínuszok oda, Éva levitte egy körre a cangát, és örömmel újságolta, hogy megy, mint a parancsolat.
Idén okkal jutott eszembe ez a kb. 20 éves élmény, hiszen a kölcsönbe kapott s visszaadott Casio elektromos billentyűs helyett kaptam egy oktávval többet tudó Yamahát, feleség pedig a zihálva működő és fenemód lassú laptopja helyett egy korszerű számítógépet.
Nem igazán számoltunk vele, de talán éppen azért nagyon jól esett mindkettőnknek (annak ellenére, hogy századszor fogadtuk meg, hogy mérsékeljük az ajándékozási hóbortot), lévén Jézus születésének választott ünnepnapja, s nem a miénk.
A kapott ajándékok viszont kétségtelenül frappánsak.
Jövőre talán jelképesek is lesznek.
Ízelítő a Habakuk 3. f.-ből:
III. AZ ÚR SEGÍTSÉGÉNEK KÉRÉSE
Habakuk próféta imája (a siralmak dallamára). Uram, híred eljutott hozzám. Uram, tetteid megrendítettek; a mi időnkben is vidd őket végbe, a mi időnkben is add őket tudtul! Haragodban is gondolj az irgalomra! Közeledik az Isten ... méltósága betölti a földet. Ragyogása olyan, mint a napfény, kezéből sugarak törnek elő, abban van ereje. Előtte pestis jár, a nyomában láz halad. Megrendíti a földet, ha feláll, megrémíti a népeket, ha körülnéz. Leomlanak az időtlen hegyek, összedőlnek az örök halmok: az ő útjai ősidőktől fogva. ... Nyugodtan várom a szorongatás napját, amely felkél a minket nyomorgató népre. ... Az én erőm az Úr, az Isten. A szarvaséhoz teszi hasonlóvá a lábam, felvisz a magasságokba. (Az énekmester szerint. Húros hangszerre.) Közöm. Költői szépségű hitvalló ima. Érdemes a fejezetet végigolvasni. Hódolat az előtt az Úr előtt, aki mindenek felett áll, mindent létrehoz, létben tart és gondját viseli teremtésének.

Taizéi imaórán a Belvárosi templomban
Kint beborult.
Itt bent csend.
Szól az Úr,
bent zsong a néma hang,
a szívünkben egyre dobol.
Szó el nem mondhatja,
bendzsó el nem donghatja,
mi az, ami itt ma ima.
Közben odakünn
hófehér lett minden.
Teljes csendben
leesett az első hó.
Roppant erőt sejtet a
roppant gyengédség.  
Ízelítő Habakuk 2. f.-ből:
A második jövendölés: az igaz élni fog hűsége jutalmául
... Az Úr meg ezt mondta: „Írd le a látomást ... mert ez a látomás a maga idejében beteljesedik ... Akinek nem igaz a lelke, az elbukik, de az igaz élni fog hűségéért.”
II. A HÓDÍTÓ MEGÁTKOZÁSA
Bevezetés
Bizony, a gazdagság hűtlen!... telhetetlen, mint a halál, összeharácsol minden népet, összegyűjt magának minden nemzetet... Azt mondják majd:
I. Jaj annak, aki a máséból gyűjtöget, – ugyan meddig? –, aki zálogok terhével terheli magát. ... sok népet kifosztottál, a megmaradt népek téged fosztanak ki...
II. Jaj annak, aki családja javára becstelenül harácsol... Házad szégyene mellett döntöttél, amikor eltiportál számos nemzetet; ... a falban még a kő is kiáltozik, s a fagerenda válaszol neki.
III. Jaj annak, aki vérrel épít várost, és vétekből vet a városnak alapot... Mert az Úr dicsőségének ismerete betölti majd a földet, miként a víz a tengert.
IV. Jaj annak, aki leitatja társát..., hogy láthassa a meztelenségét. ... elborít a gonoszság..., embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost és mind, aki benne lakik.
V. Jaj ...! Mire jó a bálvány, alkotója miért faragta? Az ércbe öntött kép, a hazudó jós... Az Úr szent templomában lakik: némulj el színe előtt, egész földkerekség! Közöm. Habakuk is tanúsítja, hogy a bűnöst utoléri büntetése. Jaj, a harácsolóknak, a szisztematikus fosztogatóknak, a lelketlen civilizációknak, a tobzódóknak és a bálványokban bízóknak. Rendre pusztulás lesz osztályrészük. Habakuk a jövőbe lát. Azért emeli fel a hangját, hogy ne érje váratlanul az ellehetetlenülés azokat, akik mások életét kívánják megnyomorítani.

Mivel választhattam, hogy milyen menüt kérek, a normál menünél maradtam. Lássuk, milyen is az?
ebéd. Rizsleves, főtt hús zöldborsófőzelék, meggyes lepény.
vacs: 2dl tej 2dkg lekvár,  2 szelet kalács.
regg: 1 dkg rama margarin, 2 szelet kenyér, 1 zsemle, 2 szelet sajt
Ebéd: s.borsó leves, rakott zöldbab, gesztenyepüré.
vacs: briós, 2 dl kakaós tej, 1 dkg őszibarackdzsem, 1 dkg margarin.
Alighanem híztam a néhány nap során.
***
Néhány éve felújították az osztályt. Tényleg tipp-topp. Mégis fura, hogy sem a terem mosdókagylója fölötti tükör mellett, sem a fürdőhelyiségben, sem toilette-ben nincs konnektor. Van viszont az ágyam végénél. Mit tehet, aki villanyborotválkozik? Leszedi magáról érzésre a borostát, majd odaszalad a tükörhöz, megnézni az eredményt. Mivel pedig az pocsék, újra megpróbál borotválkozni, s újra átvág a szobán, hogy szembesüljön az eredménnyel. Úgy negyedszerre már egészen elfogadható a kép.     
***
Olvasom Jászai Mari emlékiratait. Sorsa embertelenül kegyetlen. Most mégse ezzel szeretnék előrukkolni, hanem azzal, hogy a -li végűeket új elemmel tudta gazdagítani. Egy helyen megjegyzi, hogy azért is kikaptak, ha a zalctézliből sót vettek ki. A zalctézli pedig valamiféle sótartó.
***
Kezemben az Eucharisztia. Elgondolom: „A kezemben tartalak, mégis igazabb, hogy Te tartasz a kezedben engem és az egész világot.”
Ízelítő Habakuk  könyve 1. fejezetéből.
Címzés
Látomás, amelyet Habakuk próféta látott.
I. PÁRBESZÉD ISTEN ÉS A PRÓFÉTA KÖZÖTT
A próféta első panasza: az igazságosság hiánya miatt
...a jog nem érvényesül. Üldözi a gonosz az igazat, a jogot kicsavarják.
Az első jövendölés: A káldeusok az Isten ostora
... idehozom a káldeusokat, ezt a vad és kegyetlen nemzetet, amely messze földeket bejár, hogy elfoglalja mások hajlékát. Borzalmas és rettenetes nép, ereje szab neki törvényt és hatalmat. ... messziről jönnek, repülnek, mint a sas, amely lecsap a zsákmányra. Fosztogatni jön valamennyi, ...Bűnös, akinek az ereje az istene!
A próféta második panasza: A hódító garázdálkodása
...Te rendelted Uram, ide, hogy ítéletet tartson. Te tetted sziklává, hogy büntessen. ... Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat? ...Mind kiemeli horoggal, varsájába fogja, hálójába gyűjti, aztán ... varsájának mutat be áldozatot, hálójának gyújt jó illatot, mert azok juttatták jó fogáshoz, és bőséges eledelhez. Nemde szüntelen kiüríti hálóját, és pusztítja a népeket irgalom nélkül? Közöm. A próféta látja a kegyetlen jövőt, de nem érti. Innen nézve a történelem igazságtalanságai valóban elképesztők és abszurdak. Nem értjük az Isten hosszan tűrését. A fonák oldalról nem látszik a minta színe.    

A seregben a kérdésre, hogy a körletben valami tiszta-e, úgy illett válaszolni, hogy tisztított. Merthogy lehet-e valami tiszta, ha a kiképző nem akarja úgy gondolni.
Kicsit hasonló a dolog a szívgyógyászaton is. Avagy, onnan kijőve elmondható-e, hogy
mától jó szívem van?
Fenntartásokkal talán igen.
Mivel hétfőre kaptam behívót, készült aznap egy szívultrahang, kedden megállapították, hogy tényleg pocsék az EKG-m, szívszerkezetem itt-ott formáját és működését tekintve is megkopott. Szerdán meggyőződtek róla, hogy nincs trombus a szívemben, viszont pitvar fibrillációm rendesen fennáll, elaltattak, és helyreállították a zavart működést. Ma reggel újabb EKG azt mutatta, hogy egyelőre rendes ritmusban kalapál a szívem, így hát kiengedtek azzal, hogy jó hónap múlva kontroll.
Sweet érdeklődők: Itthon vagyok hát (sweet home)!
Jót mulattam azon, hogy egymás között, egymást vadító betegek megtárgyaltuk: pacemakert az kap, akinek súlyos ritmuszavara van. Ezek szerint mi a könnyebb esetek vagyunk. J
És csakugyan.
Ha arra gondolok, hogy hazafurikáztam kész autómat 250 km-t megtéve, tényleg jogosnak tűnik: ha óvatosan is, de van tovább.            

Az ember bizakodva néz a jövőbe. Ám néha megtorpanás következik be. Ezek részben vagy egészben korrigálhatók, mint a hibás szöveg. Reményeim szerint egy gyorstalpalóra nézek be a kórházba. Ha nem is ambuláns kezelésre, de valami hasonlóra. Karácsony előtt itthon a helyem. Addigra szív-cosinusom reményeim szerint beáll sinusra, és vizesedésem is visszaáll nullára. Próbálkoztam egymagamban is a sikerrel, de nem vagyok szakképzett. Néhány nap múlva szeretnék újra jelentkezni. Addig pedig azt kívánom, amit Ferenc pápa is 80. születésnapjára: Imádkozzatok értem, hogy öregségem nyugalmas és örömteli legyen!” Én változatlanul rajta vagyok. egy fickó ma megállapította, hogy középkorú vagyok, akinek még legalább 41 évig élnie kell. Én rajta vagyok.
Mint egykor nagyapám (Hedvig, én bevettem a porokat) én is eldicsekszem vele: Tücsi, én bevettem az esti gyógyszert.
Rajtam tehát nem múlik a siker.          
Ma eszembe jutott egy olyan nóta, amit a családban szoktunk volt énekelni karácsonykor.
Betlehembe menjetek, / nagy örömöt vigyetek. / Kívánjatok mindenkinek / szép karácsonyünnepet., / Kívánjatok mindenkinek szép karácsony ünnepet. /
Szolmizálva a dallama: dssssms dssssms llffssmmffmrmfs llffssmmsmdfm r d
Ízelítő a Náhum 3. f.-ből.
Intelem Ninivéhez bűnei miatt
Jaj, a vérengző városnak... a kardok villognak, a dárdák csillognak. Tömérdek halott, ... ez a bére a paráznaságra vetemedett, céda nőnek, a bájos szépségnek, az ügyes kerítőnek! ...Nézd, feltárom meztelenséged a népek előtt, ...és megszégyenítlek... „Ninive! Micsoda pusztulás!” Ugyan ki fog megszánni? Hol keressünk neked vigasztalókat?
Théba példája
... neki is fogságba kellett mennie, vonulhatott a számkivetésbe. A csecsemőit is eltiporták az utcasarkokon. Nemeseire sorsot vetettek, főembereire bilincset vertek...
Ninive védekezése fölösleges
... Hiába merítesz vizet az ostrom idejére, hiába erősíted meg erődeidet; gyúrhatod a sarat, taposhatod az agyagot, készíthetsz téglát: megemészt a tűz, és elpusztít a kard.
A sáskák rajzása
Gyülekezzetek, mint a legyek, gyülekezzetek, mint a sáskák, ..., de mihelyt kisüt a nap, kiterjesztik szárnyukat és elrepülnek ...nem tudni hová.
Siratóének
Jaj! ... Asszíria királya; ... Sebedre nincsen orvosság, ... van-e valaki, akit utol ne ért volna gonoszságod? Közöm. A világ erőfitogtatása a történelem tapasztalata szerint meglehetősen meddő, a sikerek ideig-óráig tartanak, utána jön a csömör, a halál, a nagyobb, aki legyőzi a gyengébbet. Így volt ez nagy méretekben, így van ez kicsiben is. Az ökölvívó addig a legerősebb, ameddig valaki be nem bizonyítja, hogy képes őt legyőzni. A folyamat nonstop tart.

Nem szokás előre jelölni azt, hogy adott esetben ki olvas a misén. Valamiért mégis az a döntés született, hogy jövő szerdán én olvassam az Énekek énekéből az olvasmányt. Mivel igazoltan távol leszek, ide írom azt a gyönyörűséges szakaszt, amely karácsony előízét hordozza nem minden érzelemtől mentesen. Megidézem, mert ezúton szeretném megosztani veletek.
OLVASMÁNY az Énekek Éneke könyvéből 
A vőlegény közeledésén érzett menyasszonyi örömöt az Egyház önmagára vonatkoztatja; mert Krisztusra vár. 
(Így szól az Egyház, mint Krisztus menyasszonya:) „A kedvesem, íme, itt jön! Ugrál a hegyeken át és szökell a dombokon át! Olyan a kedvesem, mint a gazella, a fiatal szarvashoz hasonló. Nézzétek, már itt áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át. Aztán így szól hozzám a kedvesem: Kelj föl, barátnőm, jöjj, galambom, szépségem! Nézd, elmúlt a tél, elállt az eső, elvonult. A föld színén immár virágok nyílnak, itt van a szőlőmetszés ideje, és gerlice hangja hallatszik földünkön. Már színesedik az első fügetermés, hajtanak a szőlők és jó illatot árasztanak. Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Sziklák hasadékában fészkelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyezte ösvényen mutasd meg arcodat, hadd halljam hangodat, mert szépen cseng a hangod, és bájos az arcod.”
No komment – csak egy szó erejéig. Meglepve találtam a „k a rácson” betűhalmazra egykor. Ez már önmagában a „karácson” előérzete.
A 80 éves Ferenc pápa kívánsága: „Imádkozzatok, hogy öregségem nyugalmas és örömteli legyen!”
Igaza van. Magamra is vonatkoztatom a kérését.   
Ízelítő Náhum 2. fejezetéből:
(Júdáról)
... a hírvivő és hirdeti: „Szabadulás!” ...Helyreállítja az Úr Jákob szőlőskertjét, és Izrael szőlőskertjét.
II. NINIVE PUSZTULÁSA
A támadás
Felvonul ellened a pusztító. Állj őrt a várfalon, ...Bevetik az élcsapatot, megütköznek a hadoszlopok, megrohanják a várfalat, készen áll a védőtető... Ninive olyan, mint a medence, amelyből elillan a víz: ... Lopás, rablás, fosztogatás! Kihagy a szív, a térdek remegnek, rémület vesz erőt a veséken, színét veszti minden arc.
Intelem Asszíria oroszlánjához
Hol van az oroszlánok barlangja? ... Lám, én szembeszállok veled – mondja a Seregek Ura –, fölégetem szekereidet, kicsinyeidet kard emészti meg. Zsákmányodat eltörlöm a földről, hírnökeid hangja nem hallatszik többé. Közöm. Megjegyzés:a készen álló védőtető ugyanolyan védőlap, mint amiről az Egri csillagokban olvashatunk. Ott „tárgy” a neve. Mint a mézre a darazsak, úgy jönnek a gazdagokra, akik szeretnék kincseiket. A meggazdagodás minden birodalom veszte?