Szabó Feri Caorléből üzent, Nagy Feri a képolnaajtóból, hogy ma kirándul. Én meg itt maradtam a kánikula közepén. Védekezem, hát. Alul egy benedvesített párnán mezítlábam, felül ventillátorral hűtött frottírtörölköző a nyakamon, középen én vagyok. Így kibírom a hőséget.
Reggel elvittem a postára kb 20 folyóiratot, a szerzőknek küldtük. Este hazaviszem a sajátomét (el ne felejtsem az ígért bőrtágítót), napközben meg helyben dolgozgatok.
Vége a párhuzamoknak. De nem a bejegyzésnek. Tegnap este óta nem hagy békén az a gondolat, hogy a csak a családban énekelt néhány dalt lekottázzam, mondókát lemásoljam. Nem sok az egész. Mikulás- és karácsonyi nóták és néhány pajkos-anális gyerekdolog.
Ilyenek: Nagy süvege, nagy szakálla... Jézuska, Jézuska mi jók leszünk, Ragyog a szép karácsonyfa, Betlehem kis falucskában, de még: Mulatnak a bogarak, Doktor úr, nagy a baj... Kiskertemben Bacsik bácsit ültettem. stb. Ha elkészült, szólok.
Elkészült, íme:
Kezdem a végén.
Apánk mesélte nekünk gyerekkorunkban ezt a balladai tömörségű szöveget:
Doktor úr, nagy a baj,
sír a kis testvérke,
beteg a babája,
gyógyítsa meg, kérem.
Pápaszemet tesz föl a doktor az orrára,
a babát vizsgálja, a fejét csóválja:
Ej, haj! Nagy a baj!
Eltörött a baba lába.
Tessék borogatni,
ecetes tormával!
(Hát ez az. Valaha csonttörésre savanyított gyökeret pakoltak gyógyítás céljából.
Használt-e? Ki tudná ma megmondani.)
A Mikuli-nóta:
1. Nagy süvege, nagy szakálla,
puttonyt is vesz a vállára,
Virgácsot fog a kezébe
pajkos gyerek félelmére.
De a jókat szereti,
ajándékot hoz neki.
Találd ki, találd ki,
hogy ki ez a valaki:
Nem lehet ez más,
csak a Mikulás.
dallama: ds,ds,mdmdrft,rddmd
ds,ds,mdmdrft,rddmd
rrt,s,dms rrt,s, dms
l,t,d l,t,d rrt,s, dms l,t,dl,s frms,d
2. Bumm, bumm, bumm, bumm, bumm, bumm, bumm
Ki zörög az ablakon?
Jaj, jaj a Mikulás, szaladj el, pajtás.
Van zsákjában minden jó,
dió, alma, mogyoró
füge, datolya, jó gyerek kapja.
Nini, nézd csak a Mikit
tudja, hogy őt megverik
félve elugrik, ágy alá bújik.
dallama: ddddt,rd mmmmrfm s ssdsm sfmrd
Karácsonyi
1. Ragyog a szép karácsonyfa
az égből egy angyal hozta,
tele rakta minden jóval,
alma, dió, mogyoróval.
Gábor csak azt vizsgálgatja,
hogy nincsen-e virgács rajta?
A jó angyal elfeledte,
sebaj hozott mást helyette.
dallama: dd ss fm r d rmfis tt l s ll t l s sf m ss ls fmr d
2. Jézuska, Jézuska mi jók leszünk,
karácsonyfát hozz nekünk, hozz nekünk,
karácsonyfát, nagyon szépet
mindnyájunknak békességet
szállj, szállj, szállj,
mennyből leszállj.
dallama: s msd rm r s,sm s msd rm rs,md
rr t,s, ss md rr t,s, ss md s m d r s,md
3. Betlehem kis falucskában
Karácsonykor, éjféltájban
Fiú Isten ember lett,
Mint kis gyermek, született.
Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolyba.
Az angyalok fenn az égben
Mennyei nagy fényességben
Zengették az éneket:
Dicsőség az Istennek!
(Ezt Volly István gyűjtötte Vitnyéden 1924-ben, de az Észak-Dunántúlon elterjedt lehetett, mert Grószi, apai nagyanyánk, aki komáromi illetőségű, Ildinek tanította be az 50-es évek elején.)
Ennek a dallama így szól: r rr r md ds, r rr r md ds, rr r d r r r r dr r md d
4 . Mulatnak a bogarak
(ennek a szövegét Gábor, és talán Ancsa ismeri. Házi feladat, adatszolgáltatás, laírni a teljes szöveget.) Az kevéske, amire én emlékszem: tarka szárnyú pillangó szépen karikázik...
S láss csodát - és hallj telefont, Gábor szállítja az ép szöveget: Íme:
Mulatnak a bogarak, jaj, de szép majális.
Harmat fölött ugrik most a szarvasbogár is
Tarka szárnyú pillangó körbekarikázik
Nagy bajuszú cincér úr igencsak bokázik
Sej, haj, dínom-dánom,
húzzad muzsikásom!
Hálából ide jön a dallama: l,l, dd t,t m rd t,m, l, l, (2x) dd t, t, l, l, s, l,l, s,f, m, m, m,m, l, l, t,t, m rd t, m, l, l, coda: m d rdt,l, m, l, dt, l, l,
Ígéret: Csirip-csirip, a nap leszálllt (folyt. köv.)
Volt nekünk egy csigabiga nótánk is, amelyik az elterjedthez képest művinek tűnhetett a dallama miatt.
A szövege szoványos:
Csigabiga, gyere ki, gyere ki,
ég a házad ide ki, ide ki.
Told ki, told ki szarvadat, szarvadat,
nem bántom a házadat, házadat.
dallama: s m s d' td'r' fmr f r f t ltd' sfm s m s d' td'r' rmf m s, m r dtd dtd
Végül álljon itt az enyhén obszcén Bacsik-nóta.
Kiskertemben Bacsik bácsit ültettem.
Minden reggel forró h.-gyal öntöztem,
mégis kinőtt a keze-lába-szakálla
Kötelet a Bacsik bácsi nyakára.
dallama: l, l, l, l, l,si,l,t,dt,l, d d d d dt,drmrd d r mm mlllllls ddrrmmrdt,l, l,
(Bacsik a múlt század elején az Avar utca környékén élt egy szenespincében. Valahol olvasta, hogy fogy a világ szénkészlete, s beleborzadt abba a gondolatba, hogy a szenek elfogytán ő maga megfagy. Telehordatta hát pincelakását a vénség szénnel, hogy ha másnek nem lesz is, neki igen. A környék ráérős gyerekei „szórakoztak” vele. Apánk elmesélte, hogy az öreg hordóvasalatokat őrizgetett a fahűágcsója mentén falba vert szögeken. Az utca gyerekei (na jó utcakölkök) megjelentek a lépcsőjén vagy öten, s a süketülő öregtől megkérdezték:
– Bacsik bácsi, vihetünk karikát?
Nem várták meg, mit válaszol az öreg, leemelték a karikákat, és már ott se voltak.
Máskor meg az apró ablakszemekből álló üvegeket tördösték be cipősarkukkal az imposztorok. Lehet, hogy saját eleink is köztük voltak, hiszen nem a krónikás hűvős tárgyilagosságával mesélték ezeket az élményeket.
(És akkor a Stipsicsről még nem is meséltem, akinek coltja volt. - és az nem mitsubishi colt volt)
Utolsó kommentek