Vettem egy mély lélegzetet és
nekifogtam megírni, hogy
vettem egy zsebrádiót egyszer a Média Marktban. Belerakták egy
méretaránytalanul nagy
„Hülye azért nem vagyok” feliratú nejlonzacskóba. Nem
dobtam el az hülyeazértnemvagyok-zacskót, hanem összehajtogattam más alkalmakra. Ahogy a HÉV ablakán kinéztem,
szembeötlött az egyik hatalmas szupermarket reklámja: 109 ft a görög narancs kilója. Leszálltam, mert
hülye azért nem vagyok, és odacaplattam a szupermarketbe. Csakugyan gúlákban
állt a narancs, de szinte ropogott már a héja a szárazságtól. Na hát aztán
hülye azért nem vagyok: otthagytam a csökkentett árát sem érő gyümölcsöt, és
helyette vettem zseblámpatokokat szintén akciósan. Lecsaptam rá, mert
hülye azért nem vagyok, és mert kék sárga és piros átlátszó lámpatokom nincs
még otthon, és kettő áráért hármat kapok. Ezt csakugyan nem hagyhatom ki, mert
hülye azért nem vagyok. Vettem ezért még hármat, jó lesz ajándéknak. Na nem kap
három lámpát tőlem senki
(hülye azért nem vagyok), hanem három megajándékozandó kap egyet-egyet.
Jónéhányan álltak a pénztárnál, ráértem zsebemből kimarkolni az aprópénzt, és
kiszámolni pontosan, mennyit is fogok fizetni. Ne az én zsebemet húzza ezután,
naná:
hülye azért nem vagyok. Miért ne. A pénztárost azért fizetik, hogy elvegye az
áruk ellenértékét, belefér a munkaidejébe, nem igaz? Örültem, hogy
megszabadultam vagy huszonöt pénzérmétől, s annak külön is, hogy pontszerző
kártyámat időben átadtam, mert
hülye azért nem vagyok. Lám a gép regisztrálta,
vásárlásomat, és nyolc forint pluszpontom keletkezett. Egyszer majd levásárolom
a pontokat is. Mindenesetre a kosár tartalmát átraktam a
hülyeazértnemvagyok-zacskóba, és emelt fővel távoztam az üzletből. Nagyon is
emelt fővel, ezért nem vettem észre az út közepén éktelenkedő kutyagumit.
Ballábammal eltapostam. Hű, a mindenit! – fakadtam ki, s igyekeztem a gyepen
hatástalanítani a cipőm talpára ragadt tányéraknát, s igyekezetem közben arra
gondoltam – nagyon pozitívan, mert
hülye azért nem vagyok –, hogy kutyagumiba lépni szerencsét hoz.
Amint házunk elé értem, ott parkoló kocsink csomagtartóját kinyitottam, hogy ne vigyem fel az ajándéklámpákat. Bedobtam hát a
hülyeazértnemvagyok zacskót, lecsaptam a csomagtartó tetejét, a kocsikulcsot bedobtam a kanálisba, minek cipelném föl,
(hülye azért nem vagyok), mikor eszembe ötlött: a blokkot akartam a kanálisba dobni!!!
Utolsó kommentek