Van nekem egy kék, csámpás és oválisan lapos pévécéflakonom.
Benne évtizedekkel korábbi illat. Felirata szerint DERBY. „Borotválkozás utáni
vitaminos arcszesz férfias illattal.” Caola termék OÉTI engedélyszámmal. Kemény
illat: édesre tupírozott menta enyhe dohánnyal. Mikor beleszagolok, megjelenik előttem
egy férfi, kalapot visel, ahogy köll, és csomóra kötött övvel húzza össze magán
felhajtott gallérú ballonját. És az újabb szimatoláskor felötlik bennem egy szó
is: elvtárs.
Az általános iskolában tanított egy Szirbik nevű tanár.
Oroszt tanított. Mondják, hogy a hófehérke fogkrémet nyomott a kenyerére.
Mondom – mondják. Én nem láttam.
***
Árva a ház, nincs
kacagás, árvák a régi szobák,
Messzire jár, mint a madár az ifjúság.
Így maradunk, csendbe vagyunk, kettecskén, bús öregek,
Könnye pereg, úgy pityereg, két vén gyerek.
Így fordította Harsányi Zs. a Három a kislány szövegét. Ma költözött el a Szentjánosbogár Egyesület a Horánszky utcába. Ösztönösen az operett dallamot kezdtem dúdolgatni. Az első sora stimmel: Árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák. Az övéké egyelőre üres, a ház pedig ürül. Először az OCIPE és a Faludi Akadémia tűnt el, most pedig a Bogár. Lassan igaz lesz, amit régóta mondogatok: Nagyon fogyunk. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt.
De igaz a második sor is: Messzire jár, mint a madár az ifjúság. De nem időben, hanem térben. Persze az itt maradtakra nézve időben is. És egyre messzebb. És ebben nem sok öröm van, a bús öregek a második gyermekkorba totyogunk bele, s talán előbb-utóbb pityeregni is fogunk.
***
Ifj. Gyorgyovich Miklós részt vett a MAKÚSZ fotókiállításán. Azért vett részt rajta, mert elfogadta a zsűri egy képét, az Esélyt! címűt. Ma olvasom, látom a szlovákiai, de magyar nyelvű katolikus lap (2007. 1. szám) beszámolóját a kiállításról. Noha az első három helyezett képeit hozza, de még két képet is közzétesz pluszban, s ezek egyike az övé. Nekem ez azt súgja, hogy bár nem bejáratott a név (nincs helyezés), maga a fotó valamit telibe talált (ezért közlik mégis). Csak így tovább, csak így tovább, mondaná a francia professzor, miként egykor vejemnek, látva az elkészített anyagot és sikerét. Csak így tovább, csak így tovább, mondom én is, s örülök ennek a publikálásnak.
Utolsó kommentek