Télen nyaralok, azaz telelek. Fejtem a keresztrejtvényt, és már azon sem vagyok
kiakadva, hogy a termékeny cseh síkság
megfejtése a kemény dió rejtvényben a szlovák
Haná.
Hétágra süt a nap. Pedig majd megfagytak az ujjaim reggel a rendszámtartó tábla
cseréjekor. Keményen felszerszámoztam magamat hozzá abból a tapasztalatból
kiindulva, hogy a skoda táblája kívül még csak engedett, de nagyon nehéz volt a
lökhárító mögötti anyacsavarhoz hozzáférni. Hát még legyötörni a
szétrozsdásodott srófokat. Most is összeszedetten vonultam le az akcióhoz, de
pikk-pakk kész lett. Két lemezcsavarral volt egy erre a célra felerősített vaslemezhez
rögzítve a korábbi. Alig tartott tovább, mint ameddig a keresztcsavarhúzóért feljöttem,
és levittem. Érdekesek az árak az üzletközpontban. 535 ft egy rendszámtábla
tartó, és 540 ft
egy olyan pakli, amelyben kettő van.
Nem kell valakinek egy?
Holnap feltöltöm az akkut deszt. vízzel. Az nem macerás, csak büdös.
Most hogy szabadságra jöttem, nekifoghatnék akár egy nagyobb lélegzetű írásnak.
Pl. gyermekkorom összes élményét leírni, vagy éppen bármelyik munkahelyemét,
vagy éppen akár a gyerekek felnevelését, a házasságunkat, a társadalmi
helyzetünket, az egyházét stb. Nem teszem. Mert nem illik intimitásokról írni.
Nem illik olyanokról írni, akik felismerik benne saját magukat, és – noha volna
ellenvéleményük –, nincs rá módjuk, hogy visszabeszéljenek. Tehetném persze ezt
úgy is, hogy a Vasért helyett Bámexbumfértet írnék, a családom helyett Jane-t
és Tarzant, az egyház helyett meg egzotikus szektát. Mégis ráismernének mind,
akikről készült.
Legjobban az az író jár, akinek nincsenek gátlásai,
majdnem a legjobban pedig az, aki olyasvalakikről ír, akikről nem lehet tudni
semmit. Azt ír róluk, amit akar.
Nos, nekem ezekhez nem igazán van indíttatásom, így leginkább maradok a
kaptafánál, azaz azokról az aktualitásokról írok, melyek körbevesznek, és azt,
amit mindenkivel szeretnék közölni.
Szerencsére van egy eszköz, mely mindezt lehetővé teszi. Az benne a szép, hogy
tiszteletben tartja mindenkinek a szabadságát:
Engem nem kell olvasni, de szabad.
Véleményemet nem kell elfogadni, de szabad.
Orientál, de nem kényszerít.
Most pl. nagyon él bennem egy hajnali beszéd, melyet valamelyik adón az
idegsebész Csókay mondott. Ő gondolkodik hasonló módon – csak sokkal hangsúlyosabb
publicitással – mint én.
Őt hallgassátok, engem meg olvassatok.
Az a visszatérő gondolat foglalkoztat mostanában, hogy túl kellene szeretni valahogyan a gyűlölködőket. A módszer még
nincs egészen kitalálva. Jézus azt javasolja, hogy tartsd oda a másik arcodat
is. De még ez sem könnyű, mert ki hiszi el, hogy nem merő farizeizmus részünkről
az efféle magatartás.
Mégis – a szeretet viszonzásának elvárása nélkül – meg kellene kísérelni a
minket utálók tevőleges szeretését: pl. a magyarverők szeretését, a magyarok
ellen ágálókkal való párbeszédet, az ellenünk áskálódóknak való kedvezést.
Minden nációnak van kultúrája. (Amelyiknek nem volt, már rég kipusztult.)
Az ebben rejlő értékeket kellene velük felmutattatni. Meghívni sokakat
folyamatosan, hogy mondják el magukat, hogy
ne féljenek tőlünk, hogy
nekünk se kelljen félnünk attól, hogy
hátba szúrnak.
Minap egy festőművésznő elmondta, hogy egy svájci alkotó meghívta őt:
mutatkozzon be alkotásaival. Legközelebb már tíz magyar képzőművész fog
bemutatkozni Svájcban. Pedig helyben is teremnek művészek.
Mégis.
Ez a fajta antisovinizmus tenne jót Európának, a világnak, a népeknek, és sokkal
kevesebbe kerülne, mint az ellenségeskedés. Ezt ajánlom saját magunknak, a hutuknak
és a tustiknak, az ilyeneknek és az olyanoknak.
De merem ajánlani a gazdasági szakembereknek is.
Miért jobb méregdrága harci repülőkkel élni, mint támogatott művészetekkel, szépséges
zenékkel, mosolygós és barátságos emberekkel?
Ne is válaszoljanak nekem, elég ha végiggondolják.
2008.12.08. 12:11 emmausz
MAGIS! (többet!)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1005168224
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek