Tegnap a neten olvastam néhány bölcsességet. Az egyik így szólt. A csórók buszon közlekednek, a sikeresek autóznak.
Felszállok a buszra. Velem szemben egy izomagyú mészárosforma fiatalember ül. Csaknem másfélszer akkora, mint én, pedig én se vagyok száz alatt. A húsos arcú ipse olyan 35-40 körüli. Kopaszodik. Haja akkora, mint arcán a borosta. Egyik fülében két aranykarika. Rétegesen öltözködik. Felül sárga-fekete kontrasztos széldzseki sűrűn festéknyomokkal. Alatta világos színű overál, helyenként rojtos-rongyos, ugyancsak festéknyomokkal tarkított.
Alatta kocskás flanel dzseki. Alatta világosszürke kapucnis melegítő.
Alatta fehér póló.
Alatta két vastagabb nyaklánc.
Kezében ácsplajbász és sportújság. A lap a totó tippszelvénynél van nyitva.
A pasas tixoval összefogott mobilt húz elő a zsebéből.
Telefonál.
– Alszasz? – szól bele. – Meg tudnád adni a Tibi telefonszámát? – kérdezi az alvótól.
– Én nem érek rá aludni – folytatja – ma átveszek némi aprópénzt. Két hétre 96 000-et.
Közben jegyzetel. Nyilván a telefonszámot írja a tipposzlopok alá.
– Te meg csak aluggy, iszen úgyszólván még gyerek vagy! – köszön el, és visszacsúsztatja a telefont a zsebébe.
Óhatatlanul meghányom-vetem magamban: Ő több mint fele olyan korú mint én, és kb. másfélszeres súlyú. Kb. fej-fej mellett állunk, ugyanannyit keres, mint én cafetériástul. Hát hogyne keresne. Letesz valamit az asztalra (festékes dobozt). Érdekesek ezek a számítgatások. A cégek meggebednek a munkabér járulékaitól. Minden munkavállaló tudja, milyen mérhetetlenül sokba kerül a vállalkozónak. Azt viszont egyik sem, hogy mennyi hasznot hoz neki. Nem magamra gondolok. Ki tudja felmérni, hogy egy írás épít-e vagy rombol, és ki tudja forintosítani, hogy hány emberre hány forint értékben hatott. Avagy azt is kérdezhetem a szemléletesség kedvéért: Mennyit ér Mozart Kis éji zenéje? Hány forintot, dollárt eurót, garast? És hogyan változik értéke az idők során.
De firtathatom azt is: Az a munkás, aki naponta megkapja, hogy tönkremegy a cég a bérétől, megkapta-e valaha is, hogy munkája mekkora hasznot hozott a cégének? Lefogadom: soha, senki. Így működik a fiskális világ.
Továbbmegyek.
Megírják a lapok, hogy az orkán erejű szél tízmilliós kárt okozott a háztetők megrongálásával. De még sose olvastam egyetlen kimutatást se arról, hogy ugyanez az orkán hány milliárd forint hasznot hozott azzal, hogy átmosta a szmogos levegőt, hogy felszárította a belvizeket, tisztára söpörte az utakat, megmentette a vetést a vízbefulladástól stb.
Ide tehetném még az értelmiségi lét iránti értetlenség példájaként a Rónay Györgyről szóló, anekdotaszámba menő történetet. Egyszer kitüntetést kapott. Szomszédasszonya kárált saját udvarán. Elég hangos lehetett, mert áthallatszott, amint ilyesformán fakadt ki: Nahát, ugyan miért tüntették ki Rónayt, hiszen egész nap nem csinál semmit, csak ül a kerti karosszékben az asztalnál.
A mai reggel morfondírozását egy másik netes bölcsességgel zárom:
Vagy sokat keresel, vagy sokáig!
Utolsó kommentek