Melegfrontkor: fáj a lábam, megduzzad és alapesetben szédülök.
Hidegfrontkor: zúg a fülem és a keringésem. Sokat tudok gyalogolni, anélkül hogy fárasztana.
Kettős frontbetörés alkalmával kaotikussá válik a helyzet(em). Ugrabugrálnak a szimptómák a frontok „küzdelmeinek” megfelelően.
Ma hozzáfogtam egy nagyobb lélegzetű munkának, de még csak homályosan körvonalazódik, hogy mi is lesz belőle. Ha már tisztábban látom, mesélek róla. Párhuzamosan olvasgatok egy könyvet, melyet a konferencián vettem, s mely nem igazán könnyű olvasmány, de érdekesen világítja meg a valóság egy szeletét. Kifejti gondolatait a magyar nyelvről és általában a nyelvekről, az ökológia és ökonómiai összefüggésekről, annak múltban való megéléséről a Kárpát-medencét illetően, s foglalkozni fog – csak még nem tartok ott – a dalokkal és a népmeseközlések mikéntjével. Egyetemi jegyzet volt az ezredfordulón, míg ki nem golyózták a tantervből – „gazdástul”.    
Így hát most egyelőre ennyi (meg egy csomó fotó) a mai termés.
Legalábbis egyelőre.