Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2016.06.24. 07:05 emmausz

...és mégis felnőttünk

Divat lett bezzegezni a múltról, annak egyszerűségét, korábbi fejlettségi fokát emlegetni hozzátéve: és mégis felnőttünk. 
Mondok néhány példát:
Nem volt szandálunk, de még cipőnk se, mégis felnőttünk.
Hokedlire tett mosdótálban fürödtünk, mégis felnőttünk.
Hol volt akkoriban tévé? Még rádiója is csak a tanítónak volt, mégis felnőttünk.
Télikabát, na az nem volt divat. Nagykendőben indultunk az iskolába vad teleken, mégis felnőttünk.
Márciustól már mezítláb jártunk, mégis felnőttünk.
Nem vitt senki az iskolába autón, nem féltettek bennünket, s lám mégis felnőttünk.
Nem telt többre, mint zsíros kenyér reggelire, s mégis felnőttünk.
Az orvos ingyen gyógyított. Gyógyszer helyett ezt hajtogatta: „Majd az elmúlik”: s mégis felnőttünk.
Sorolhatnám napestig a bezzeg a mi időnkben c. tirádát.
Nem teszem.
Azért nem, mert nagyjából mind igaz.
Sietek azt is hozzátenni, hogy „mégis felnőttek” mindazok, akik ezekre emlékezni tudnak. Akik meghóttak, azok nem beszélnek ellene, mert nem tehetik.
Van azonban egy még húzósabb érv. Ha az előző korszakok nem teremtettek volna lehetőséget, esélyt a túlélésre, most éppen üres volna a föld. Nem léteznének társadalmak, nyelvek, kultúrák, civilizációk, egyáltalán emberek.
Csakhogy a világtörténelem során mindig úgy volt, hogy a túlélés létfeltételeit megteremtették a civilizációk. Akadozva, egymással hadakozva, a létért való küzdelembe beleállva, de megteremtették.
Van egy jó hírem.
Mi is meg fogjuk teremtetni a jövő generációjának az élhető élet feltételeit, különben össznépileg belegebedünk.
***
Fél hatkor eszembe jutott, hogy az üzletközpont 5-től nyitva van, a nap pedig éppen a tegnapi csipát dörzsölgeti a szeméből az ég alján, még sok az árnyék, és ezen a korai órán kellemesen hűvös van a bezengett hőségriasztás ellenére. Elkocogtam hát, hogy napi sétám valamennyire meglegyen, továbbá, mert fél füllel hallottam, hogy az általunk szeretett negyedkilós margarin most 325ft. Igen ellentmondásos tapasztalatokat szereztem. A pult felirata szerint csakugyan 325/kocka. Ám a felette függő molinó tanúsága szerint csak kedden 339.- Ehhez képest az árgép 459.-/db árat regisztrált. Nem vettem egyet se. Majd talán kedden. Hazafelé jövet látom, hogy a nagy forgalmú Szentendrei út járdaszegélyén egy tő petúnia virít. Jut eszembe Vörösmarty:/ A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze; / Itt élned, halnod kell. /
A növénynek csakugyan nincs választása. Már több az esélyük a hangyáknak. Van lábuk, képesek elszaladni. Van, amelyiknek sikerül, van, amelyiknek nem. Jól mutatja a sétaút díszkövezete. A hangyák a legnagyobb életveszélynek kitéve dzsambáznak a gyalogosok és kerékpárosok folyamatos fenyegetése ellenére.
És az ember? Migrál, mert kibombázzák a lakásából, migrál, mert jobb anyagi pozíciót keres magának, migrál, mert felül az embercsempészek behízelgő szövegének. Alig jobb a helyzetük a hangyáénál. A lélekvesztőkbe passzírozott embertömeget belökik a Földközi-tengerre, menjenek Isten hírével. Van, amelyiknek sikerül, van, amelyiknek nem.           
Izajás 60. fejezetéből:
Jeruzsálem dicsőséges helyreállítása
Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr ... dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez... Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik. ... hajók gyülekeznek szolgálatomra... Idegenek építik fel falaidat, és a királyok szolgálni fognak. Mert megvertelek ugyan haragomban, de irgalmamban megkönyörültem rajtad...elvész az a nemzet s az az ország, amely nem akar szolgálni neked... Az Úr városának neveznek majd, Izrael Szentje Sionjának. ... A réz helyébe aranyat hozok, a vas helyébe meg ezüstöt. ... Fejedelmeddé a békességet teszem, és kormányzóddá az igazságot. ...az Úr lesz örökké tartó világosságod, Istened lesz a fényességed. A napod nem nyugszik le soha, sem a holdad meg nem fogyatkozik, mert az Úr lesz örökké tartó világosságod, és véget érnek a gyász napjai. Néped csupa igazból áll, s mindörökre övék lesz majd a föld. ...mindezt a kellő időben gyorsan végbe is viszem. Közöm. Csak az igazak fogják lakni. Következésképpen a világ végéről ír, melynek az ideje mindeddig nem érkezett el. Mint az egyszeri tudós ember mondta: Azt tudom, hogy mi lesz, csak azt nem, hogy addig mi lesz. Én is csak sejtem. A föld vajúdik és a végkifejlet felé tart. De hogy fejlődésében hol tart, azt ember fia nem tudja.

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr298836316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flora/ro 2016.06.24. 11:38:25

A nosztalgiázók nem teszik hozzá, hogy mégis jobban szeretnek kényelmes melegvizes fürdőszobában tusolni, mint lavórban hokkedlin mosdani?... S központi fűtéses lakásban lakni, mint reggelente hamuzni, befűteni? Én legalábbis naponta hálás vagyok (kinek?), még a csapból varázsütésre folyni kezdő vízért is!
Az ember mindig a jobb körülményekre törekedett. Más kérdés, hogy nem kell átesni a ló másik oldalára sem...

emmausz 2016.06.24. 12:01:03

Kiegészítéseidet köszönöm. Egyetértek.
süti beállítások módosítása