1. történet. Közkonyhánkban
ebédelünk. S. kapott P.-től egy szuper japán órát. Karja mozgatása elég
energiát szolgáltat folyamatos működéséhez. Azaz mégse. Éjjel – olykor – rövid
időre meg-megáll. Reggelre ébredve, ha összehasonlítja a vekkerrel, néha csak
öt, néha tíz-húsz percet is késik. Semmi vész, mondom, reggel csak azt kell
megjegyezned, hogy éppen mennyi késésben van az éjszakai nyugalom miatt, azt
kalkulálva, mindig kiszámíthatod az aktuális pontos időt.
Egyebekben ez az óra tökéletes – fűzöm hozzá. – tökéletesen japán óra. Ott
nagyon gyakoriak az apróbb földrengések. És - bár te éjszaka nyugalomban vagy -, a rengések mozgása elég energiát
szolgáltat szuperórád
karbantartására. Te az ágyban csak karban tartod, s a rengés karbantartja
működését.
2. sz. történet. Meglehetős rendszerességgel tallózok az éjszakai órákban az URH-sáv adói között. Többnyire találok engem érdeklő témát valamelyik csatornán. Akkor ott lehorgonyzok, és nem „lapozok” tovább addig, amíg ki nem merítették felcsigázott fantáziámat. (Ha akarod, egyszer majd értékelem az egyes adókat, most, itt nem.) Nos, tegnap éjszaka a Danubiuson egy Váradi nevű természetgyógyásszal készült interjúban arra a kérdésre keresték többen a választ, hogy milyen legyen az én PH-m (bárkinek a PH-ja). Abban megegyeztek, hogy elsavasodtunk, mint a savas eső. Pontosabban: mint az eső, mely savas lett. (Kérdem én, hová bújtak el a bázikus elemek, hová a lúgok.) No mindegy. Abban maradtak, hogy az egészséghez az enyhén lúgos kémhatás tartozik. Nevezetesen a 7,5. Ezt pedig mindenki könnyen ellenőrizheti magának. Vesz egy indikátort valamelyik vegyszerboltban. Kitép egy lakmuszt, és reggel az első vizeletével lelocsolja. Majd összehasonlítja a mellékelt színskálával. Ha nincs színváltozás, az azt jelenti, hogy nem tartotta a sugárba a papírt, mert félt, hogy lelocsolja a kezét. Ha enyhén lúgosnak mutatkozik a papír, akkor egészséges. Ha savas, akkor egészségtelen, és sürgősen szüksége van szervezetének lúggal való elárasztására. Mert. A savas kémhatású ember fáradékony, aluszékony, hajlamos a megbetegedésre, rosszkedvű, ingerült, viszketeg, haja kihullhat akár stb, stb. Ezzel szemben a bázikus kémhatású ember fitt, energikus (sőt akadhatnak közöttük energetikusok is), teli van életkedvvel, haja alig győz nőni stb, stb. Mit kell hát tenni? – teszik fel a kérdést, s meg is válaszolják. Lúgokat kell bevinni a bőrünk alá s a bőrünkre is. Ilyenek: a zöldségek és a gyümölcsök, a lúgos kémhatású ásványvizek s ugyanilyen tartalmú kenőcsök. Kiváló pl. a szódabikarbona. Aha, ógok-mógok magamban. Gyerekkorom kólája a libafröccs volt, Szódabika vízben elkeverve ecettel, cukorral. Igen ám, de a cukor és az ecet közömbösíti a szódabika jótékony hatását. Tehát nincs ecet, nincs cukor, jó ha a vizet engedélyezik. Kérdés: Hogyan hat a klórral dúsított csapvíz?
Viszont óvakodni kell a fehérjéktől, a tejtől, tojástól, húsoktól és a belőlük készült táplálékoktól, a savas vizektől, a szójababtól, a szójatermékektől, a tésztáktól és süteményektől. Szóval szinte minden ehetőtől, mert ezek savasítják a szervezetünket.
Ezek után egy kérdés marad.
Mi a hosszú élet titka?
Ide veled, szódabika.
Utolsó kommentek