Namármost.
Mica fiú az egyetemi szemeszter utolsó szakdolgozatán (tanulmányozás) dolgozik (fáradozik) két napja. Éjjel-nappal. Alig alszik. Ha tudná: Mindez hiábavalóság és szélkergetés. Néha már erősen biztattam: Most már borulj föl! Majd folytatod, ha magadhoz tértél. Én meg ugye éppen egy könyvcsináláson fáradozom napok óta. Az érsek előttem még sokkal hosszasabban fáradozott rajta, a Prédikátor pedig – noha a könyvcsinálást semmibe veszi, éppen egy könyvcsinálás végénél tartott, amikor – megfogalmazta, hogy a könyvcsinálás mekkora öngól. Hát humora biztos volt neki. Olyannyira letargikus egyebekben a Prédikátor könyve, hogy állítólag az utolsó mondatán múlott, hogy mindezek ellenére beválogatták a Bibliába. Ez pedig arról szól, hogy egyedül az Isten félelme és parancsainak megtartása nem hiábavaló és nem szélkergetés. Elképzelheted: mekkora ívű kanyar ez egy könyvnyi letargia végén. 180 fokos fordulat. Szinte ordít! Ezért maradt meg ez a drámai mű az ószövetségi könyvek sorában.
Utolsó kommentek