Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2008.06.03. 09:35 emmausz

Pokrócban vagy körhintán

A gyerekek közül az első gyermeknek a házasságából származó első unokának lenni, ha nem is érdem, de mindenesetre státusz. Olyan különleges pozíció, melyben senki más nem részesül. Így volt ez régen, és így van ez ma is. Tudom, mert nekünk is született már legelső unokánk. Ha minden mástól eltekintek, akkor is hangsúlyozásra érdemes, hogy az ő sorsára való megkülönböztetett figyelem és törődés a többi gyereknek és unokának nem adatik meg, mert nem adathat meg.
Olyan ez is, mint mindenféle más újdonság. Ha pl. egy ígéretes lexikon megjelenik, az elsőt sokkal alaposabban végiglapozzuk, mint a többi – később megjelenő – köteteket. Az első kötetben megismerkedünk a rövidítések mikéntjével, a képek és szövegek arányaival, a lényegesebb címszavakkal, a kötés egyediségével, a lexikon használhatóságával. A többi kötet megjelenésekor már kit érdekel a rövidítések jegyzéke, a szócikkek készítőinek a monogramja? Rakjuk az előzőhöz. Úgy vagyunk vele, mint az egyszeri, viccbeli sokgyerekes ember. Mikor a nyolcadik azonos nemű gyerekének érkezéséről értesült, csak annyit szólt: Eriggy téses a tebbihezs.
Kisági (111), mint algoritmusa is mutatja, abszolút első a családban. Apánk első gyerekének első gyereke.
Csakugyan megkülönböztetett figyelemben részesült.
Fáradhatatlanul sétáltattuk, játszottunk vele, hintáztattuk, körhintán, láncos hintán és pokrócban. Erre kért is minket.
Mindig tudta, hogy mit akar, akaratát tisztán artikulálta, és időről időre megpróbált érvényt szerezni neki.
Kisági Németországban él férjével, Oliverrel. Vettek egy házat, melyet saját igényüknek és ízlésüknek megfelelően rendeztek be. Sokat dolgoztak rajta (vélem, hogy mindmáig).
Kisági igényes valaki. Ugyancsak ő Zitának a keresztanyja. (Remélem, jól emlékszem.)
Mindenesetre, amikor megtehetik, sokat beszélgetnek egymással. El-eljártak a piacra is, ahol Kisági vett Zitának kurkumát, mert Zita a kurkumát nagyon szereti.
Isten éltesse Kiságit!
Csak idebiggyesztem azt a véletlen egybeesést, mely két számsor között van. Kisági a 111-es (ld. fent). Ez a blog pedig a sorban a 777-es. Ez kicsit olyan, mint az a visszatérő spam, miszerint Gratulálunk, Ön a százezredik látogatónk. Ezért nyert, csak éppen be kell fáradnia ajándékáért hozzánk... stb, stb.  

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr185167977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása