Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2008.06.07. 21:23 emmausz

Kuriózum

Minden mindennel összefügg
A hét elején a budapesti öttusa világbajnokságon a magyarok nők lettek csapatban a győztesek. Megnyerték a világbajnokságot. Ez némi meglepetést hozott.
A meglepetés sokszerű volt. Talán mindjárt leszámolok közülük eggyel.
A napilapok zöme egy alkalommal írt róluk. Azt hiszem kedden. És kész. Ezek a lányok legalább akkora áldozatot hoztak az elért sikerért, mint a neves futballsztárok a saját csapatuk sikeréért. Alig akartam hinni a szememnek. Miért nem kezelik helyén a sportújságírással foglalkozók a dolgot, és miért nem írnak róluk érdemükkel arányos terjedelemben, hangsúllyal a különféle lapokban. Sportsikereink nem teremnek, mint a dudva. Nem tudtam rájönni ennek a hátterére. Csak nem az a mindent átpolitizáló törekvés van mögötte, mely csírájában elfojtja, és a torkunkra fagyasztja az öröm hangját, előírni kívánván, hogy merjünk kicsiknek lenni. És álmodjunk gyávaságokat merészségek helyett.
Mégsem erről szeretnék írni, hanem egy kuriózumról. Nem az a lényeges, hogy velünk esett meg, nem az a lényeges, hogy melyik sportoló az illető, hanem az, hogy egyikük megszületésének érdekes momentuma köt vele össze bennünket. Mikor új gyermekünk született, az illető szomszéd szülőket (akikkel jó barátságba keveredtünk) ez a tény úgy megihlette, hogy elhatározták, újabb gyermeknek adnak életet a meglévők mellett. Így is lett. Megszületett valaki, aki később a sportok megkedvelése és sok-sok edzés után olyannyira vitte, hogy az öttusa női csapat tagjaként szép: világelső eredményt ért el.
Minden mindennel összefügg, és minden cselekedet minden más cselekedettel. És így van ez jól.
Ettől egy picit se húzom ki magamat, de örülök neki.       

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr695167982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása