POST
Chaplin filmjében, a Modern időkben a munkás két kezében
villáskulcs. A futószalagon érkező munkadarabon egyszerre mindkettővel dolgozva
azonos mozdulatokkal meghúzza az egymástól kb. 25 cm-re levő anyacsavarokat.
Majd hazafelé mentében az előtte haladó úr télikabátján felfedez két gombot,
melyek a pántot tartják egymástól kb. 25 cm-re. Az úr mögé lép és meghúzza
képzeletbeli villáskulcsaival a gombokat. Majd egy esőcsatorna fémpántjával
találkozik. És az automatikus mozdulatok megismétlődnek. Nem tud leállni.
Meghúzó mozdulatokat kell tennie a csatornapánt látványának ingerére.
Ez ma is így van: Azt álmodom, hogy a piros nyolcas kártyára fekete kilencest
találtam, majd piros tízest is.
Tegnap meg kezembe került egy fénykép. Hatalmas színes kavalkádot ábrázolt.
Címe, a tömeg. Főleg fehér, de sárga, piros és kék, zöld ingeket viselt a
felülről fényképezett sokaság. Én meg napok óta játszom a számítógépen a bubble
shooter nevű játékot. Ez egy biliárdszerű game, ha a kilövendő színűvel
legalább két azonos másikat célba kapok, megsemmisül mind a három (vagy több).
Nem cifrázom. A fényképet pásztázva azt kerestem, hogy hol áll egymás mellett
legalább két azonos színű fazon. Meglepődtem, hogy a kép alján nincs egy
harmadik, akivel ki tudom ütni a másik kettőt. Mindez egy villanásnyi idő alatt
történt, de megtörtént. Megmosolyogtam magamagamat.
PRAE
Öröm - üröm - korom
Tegnap azt mondta egy teológus, hogy akiből hiányzik az öröm, abban
nincs jelen Jézus Krisztus. Lehet, hogy azt mondta, én
meg azt mondom, hogy Jézus nem az egészségesekhez jött, nem
is az írástudókhoz, farizeusokhoz, legfeljebb elmondani nekik, hogy tévúton járnak, hanem a betegekhez és a bűnösökhöz.
Ugyancsak azt mondta, boldogok,
akik sírnak, mert majd megvigasztaltatnak. Kérdem én, sír-e, aki szétreped az
örömtől?
Kérdem én, akiknek reménytelen az
életük (egy reményük van, a végső), halálos, állapotszerű betegségtől
szenvednek, azokban nincs-e jelen Jézus,
akik elkeseredettek a magányosságuk miatt, azokat elkerüli-e Jézus? Nem inkább az emberek kerülik el őket?
Az a rákos nő, aki az egészséges
beteglátogatókat arra kérte, hogy
ne az örömről prédikáljanak neki, aki megtapasztalta a purgatórium bugyrait, és
azt, hogy betegségében semmiféle
öröm nincs, annak életében nincs-e ott Jézus?
Hadd legyenek efelől kétségeim.
Inkább azt gondolom, hogy vannak olyan közhelyek, melyek
tartósan befolyásolják az emberek
gondolkozását. Ilyen nekem pl. ez: Lehet, hogy
te öregszel, de én nem – mondják, akik ezzel hitegetik magukat, s közben
szipirtyó módjára zsémbelnek, közben százféle testi bajról panaszkodnak, de ők
aztán egyáltalán nem vénülnek.
2008.09.05. 09:30 emmausz
Motorikus viselkedések
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr885168078
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek