Mondtam, hogy vasárnap este jelentkezem legközelebb, mert a hétvégét
Püspökszentlászlón töltjük. Rövid leszek most, mert elég későn érkeztünk haza
akaratunk ellenére.
Maga a hely méltó kereteket ad lelkigyakorlatok
elcsendesedéséhez.
Lélekkel és tudással komponált egyedi konstrukció, csakugyan
arra való, hogy fellendüljön kinek-kinek a benső világa ahhoz, akitől ered.
Szinte
minden új benne, és barátságos.
Megfelelő minőségű fekvőhelyek, felszerelt
konyha személyzettel, és a tér minden irányában erdő, patak, a partján medvehagyma
nagy tömegben stb.
Itt töltekeztünk hát kedvünkre Tücsivel.
Hanem hazafelé különbuszunknak
kigyulladt a farmotor része, (hamar eloltotta a sofőr). Bp-től 77 km-re
rostokoltunk, várva a csere buszt. Az aztán jött is vagy két óra múlva.
Nekivágott az esős régi hatos útnak, általmentünk a Dunán vele, és valahol az
51-esen akkorát csúszott egy kanyarban, hogy közel álltunk ahhoz, hogy az árokban kössünk ki
buszostul. Immár másodszor is meghalhattunk volna az úton a rendkívüli
esemény miatt. (Ha belegondolok, bármikor utolérhet ugyanez teljesen vétlenül
is, elég, ha rosszul lesz egy szemközt jövő sofőr, és totálisan belénk rohan.)
Megmentett az úti Boldogasszony [Madonna della Strada], akinek újabban mindig oltalmába ajánlom utunkat, ma is ezt tettem, de mondhatod Gondviselésnek, aztán annak is, hogy így volt megírva a nagykönyvben. Egy valóság van.
Minden jól végződött tehát, csak mondom, kicsit későn értünk haza. Egyebekben gyorsan
telt a nap, mert egy órával rövidebb a nyári időszámításra való óra-előrepörgetés
miatt. Most annyi időnk volt, hogy legelőször is bekaptam a 4 féle drogomat,
mert már kezdett idegesíteni a tudat, hogy gyógyszer nélkül maradtam, mésrészt
magas lett a vérnyomásom, emiatt ideges lettem. Ám a szokott tabletták bevétele
megnyugtatott, vagy levitte a tenziómat, mert hamar jobb lett közérzetem. Gyorsan
lezuhanyoztam, bekaptam egy fél adag pizzát, nekiálltam posztot írni, és íme
máris tíz óra.
Törekszem ágyba zuhanni, kedves feleim, mert egész délelőtt
nonstop dolgoztam pénteken korrekciókon, majd délután lebumliztunk Pécs mellé,
ott üres időmben egy határidős külső munkán kellett gályáznom, majd ma estébe
nyúlóvá lett visszaérkezésünk, s holnap kezdődik a hét.
És hát így 63 felé „nem úgy van
most, mint vót régen, /más ez a nap fenn az égen, / más ez a nap, más ez a hód,
/ más szeretőm, nem az ki vót.” / Annyira szép ez a nóta, hogy muszáj „vót”
végigírnom, noha – szemben a nótaszöveggel – ugyanazzal a szeretőmmel vótam vidéken,
, mint aki régen is vót.
2009.03.29. 22:08 emmausz
Élnünk
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr665168372
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek