Romantikus fordulatokkal teli történet. Öregedő agyam olykor kihagy, átszínez, átalakít, ezért megpróbálom dióhéjban megírni, hogyan jutott ki nevezett unokaöcsém Kaliforniába. X utazási irodánál rendeltetett meg számára egy jegy – gondolom Los Angelesig, csaknem 250 000 forintért. Még indulás előtt kiderült, hogy az iroda köszöni a pénzt, de helyfoglalása nincs a repülőn – magyarán a cég csalók gyülekezete. Ezt feljelentés követte, és más időpontra szóló másik jegy vadászása. Az útiköltséget újra összerakták, a jegyet megvették, Dani útra kelt. Gépe lekéste a csatlakozást, ezért a bevándorlási hivatalnál kötött ki, ahol kb. úgy viselkedtek vele, mint egy potenciális terroristával. Telefonok sokasága oda-vissza, és biztatás, hogy csapjon szét a reptéren, ha nem akar ott rostokolni, mert a bp-i iroda rendezte jegyét a helyiekkel. Dani az asztalra csapott, szerencséjére angolul is meg tudja értetni magát. A helyi alkalmazott a sorban állókhoz rövid beszédet intézett, melynek a lényege az volt: aki a következő géppel ráér elmenni, jelentkezzen: kap a társaságtól 200 dollárt (amerikai megoldás). Hatan jelentkeztek. Daninek lett helye, meg is érkezett. Csomagjai azonban nem. Az általa csaknem naponta küldött digitális képek nekem azt mondják, hogy már megvannak csomagjai is.
Ennyi izgalom után már szép és jó élmények következtek: találkozások a rokonokkal, közös kirándulások a sivatagtól az óceánig, a Queen Marytól a tengeri akváriumokig, a kristálykatedrálistól Disneylandig. Nos, lehet hogy Dani nagy árat fizetett az útért, de szerintem ez nagy áttörés. Régóta várom a nyitást az ifjabb generáció részéről. Magam nyelvtudás híján nem vagyok alkalmas az összeköttetések kialakítására, szervezésére, de örömmel nézek a fejleményekre.
Őszintén örülök neki, hogy Dani ilyen kapcsolatot talált a Föld túlsó végén élő rokonokkal. Most már reménykedem, hogy nincs vége a találkozásoknak, hanem egészséges gyakorisággal folytatódnak a lehetséges mértékben.
Olyan kölcsönös lehetőség ez , amely nem minden családnak adatott meg.
Ezt akartam elmondani, és várom a képáradat folytatását.