Annak idején Kipling megírta HA című versét a maga módján.
Ma reggel megírtam én is a magam módján.  Tehát HA:

Ha

sadra süt reggel a nap,
ha

zádnak rendületlenül híve nem vagy,
ha
jadat téped dühödben,
ha
jótörést szenvedsz utadon,
ha
lálosan beleszeretsz valakibe,
ha
lomba dőlnek elképzeléseid, s
ha
nyatt-homlok menekülsz emiatt,
ha
lottról jót vagy semmit se szólsz,
ha
rapófogóval se lehet kihúzni belőled az igazságot,
ha
taloméhségtől gyötrődsz,
ha
zardírozásba bocsátkozol,
ha
bozás nélkül elismered hibáidat,
ha
hotázva veszed tudomásul mások sikereit,
ha
jadonfőtt se fázol esős időben,
ha
ladéktalanul megfizeted tartozásodat,
ha
landzsázol, hogy másokat átverj,
ha
nyagolod kedveseidet,
ha
risnyában szaladgálsz a belvárosban,

ha
tározott maradsz bizonytalan helyzetekben,
ha
szontalanságokon töröd a fejedet,
ha
tótávolságon belül ugrálsz a puskagolyók között,
ha
zugságokat találsz ki mentségedre, s a

ha
tározatlansági relációról tudomást sem veszel
akkor
nem tudsz különbséget tenni a kötőszók és egyéb szófajok között.