Még mindig a fülemben cseng a gyerekhang: Nyomja meg az egyes gombot!
Nem mertem megnyomni...Éppen írtam valamit, amikor megszólalt mellettem a telefon. Egy kisfiú géphangon értésemre adta, hogy ma már a rákos gyerekek gyógyítása lehetséges, de sok pénzbe kerül. Ezért, ha elő akarom mozdítani anyagilag a gyógyulásukat, megtehetem, csak nyomjam meg az egyes gombot.
Nem mertem megnyomni.
Nem mertem ebben a meghasonlott országban, ahol „trükkök százai”-t alkalmazzák, hogy kiénekeljék csőrünkből pénzünket a legkülönfélébb opálüvegzsebekbe.
Kiénekelik adókkal, hitelkonstrukciókkal, hamis szerződésekkel, tanult, fehérgalléros gengszterek.
A szívem szakadt meg, de a szétkapcsolás gombot nyomtam meg.
Nincs bátorságom hozzá, hogy a család pénzét hazardírozzam.
Nincs bátorságom hozzá, hogy belemenjek egy esetleg hatalmas összeg leemeléséről szóló kapcsolásba.
Nincs bátorságom, hogy támogassam a beteg gyerekeket, mert hiteltelenné lett itthon csaknem minden szervezet.
Nincs bátorságom megreszkírozni, hogy az egyes gomb megnyomásával valamelyik pártkasszának a számlájára kerüljön egy általam ellenőrizhetetlen összeg.
Nincs bátorságom segíteni szegény gyerekeken, mert lehet, hogy az egyes gomb megnyomásával egy szexvonal tarifáját emeli le egy perverz Kft.
Nincs bátorságom megnyomni a gombot, mert lehet, hogy a nevezett alapítvány pénze is szélhámosok vagyonát gyarapítaná.
Csak azért hagyom abba a fantáziámat megindító felsorolást, mert nem szeretnék ötletekkel szolgálni az országos méretűvé dagadt alvilágnak.
Úgy járt velem ez a géphangú gyerek, mint Karinthyval a háziasszony a Viccelnek velem c. krokiban. Mint írja KF, attól való félelmében, hogy újabb trükköt eszeltek ki ellene, amikor a ház asszonya kezébe adta újszülött csecsemőjét, ijedten eldobta a bőgő pólyásgyereket.
Utolsó kommentek