Múltkorjában a kezembe került egy képes folyóirat. Ami legelőször feltűnt benne, hogy az illusztrációként használt fényképek jó fele azt imitálta, hogy előzőleg megtaposták, majd a rátapadt sár java részét letörölték, az emulzió itt-ott megsérült, hiányzik. A másik feltűnő grafikai jegy az oldalakon művészi érzékkel odasercintett paca, sőt pacák (nem hapsi, hanem festékfoltok).

Az is látszik persze, hogy ezek a stílusjegyek ugyanolyan tudatos munkálkodás gyümölcsei, mint a kőkoptatott farmer, vagy éppen a mesterséges hasadásokat felmutató vászonnadrág – arra utalván, hogy az a szép, ami nem szép. (Az a gyanús, ami nem gyanús.) Olyan korban élünk, amikor
a polgárpukkasztás fontosabb, mint az értékek,
a lázadás fontosabb, mint a viselkedés,
a falfirkák minden szabad felületre való felvitele fontosabb, mint a harmóniát sugalló építészeti megoldások,
amikor „mindent ott elejteni, ahol már nincs rá szükségem” dominánsabb magatartás, mint a szemét nélküli város képe.
Még az eget is összekaristolják a kerozint elégetve működő és füstcsíkot húzó repülőgépek. Tegnap vagy hat csíkot láttam egyszerre a felhők között. Mindent egybevetve, láthatod, hogy egyre durvább korban élünk, amikor a szabadságra éhezők szabadosságot kapnak helyette. (Olcsóbb, mint a forradalom.) Ha mégsem volnál képben, az előzőek mellé helyezek még kettőt. A szétrugdosott telefonbódék képét, vagy a HÉV-ablakok kötelezőszerű összekarcoltságát. Hülyeség kilátni! Gyönyörködj a kriksz-krakszokban! Ráadásul a korábban megszokott rombolást illik újakkal tetézni, mert ingerküszöbünknek egyre nagyobb gusztustalanságokra van szükségük.
Reggel ezeken tűnődve egy piaci rés betömési lehetősége ötlött fel bennem. Ki kellene adni egy képes újságot ezzel a címmel:
LEPUKKANT ROSSEB.
Továbbgondoltam, milyen rovatcímek kellenének bele. Ilyesmik
– Karcos gondolatok
– Hasgörcs
– Nagy maflások
– Ne sokat vacakolj!
– Gyűrött világ
– Elfolyó idő
– Hírek a sittek világából
– Cuccok és anyagok
– Lóvét legkönnyebben

– Kivel kavarsz?
– Csókosok és bénák

– Szexepil
– Majomparádé
Nos, hogy zárjak be egy ilyen borzas postot?
Egy még jobb tippel.
Ne csináljunk már ilyen lapot!
Próbáljunk egy forradalmian újat!  
Egy olyat, amelyben a leírt szövegek éppen azt jelentik, amit a szerzőjük általuk közölni kíván.
Amelyben az események kronológiájukat tekintve sorban következnek,