Deskével szórakozunk. Email-eket váltunk, mert idéz egy Weöres-verset.
Azt próbáljuk pontosítani, hogyan is szól az eredeti.
Valaha nagyon akartam érteni a Sebőék által divatba jött Weöres-verseket. Még
katonakoromban végigolvastam a kétkötetes összegyűjtött verseket. A Teljesség felére most nem térnék ki.
De legalább két mondanivalóm akad a versekkel kapcsolatban.
Az egyik: Nagyszerű és igen magyar hangzású verscsodákat találtam a vaskos
kötetekben. Igazi bravúrokat, tiszta költészetet. Csak az a kár – jegyeztem meg
maliciózusan, mivel ezek után egyre másra jelentek még meg újabb W.-kötetek –,
hogy amíg él a költő, nem vehetem meg az összes versét. Ahhoz neki meg kell
halnia.
Ez azóta megtörtént. Isten nyugosztalja!
S hogy azóta megjelent-e minden verse, nem tudom.
A másik, hogy egyszer Éváék regnumi csoportja nálunk találkozott valamikor a 90-es évek elején. A team feladata az volt, hogy a Rongyszőnyeg 53-as versét értelmezzék az este folyamán. Ez kétszer két versszak. Az első címe: A férfi, a másodiké: A nő.
Ceruzás megjegyzésem az elsőhöz még katonakoromból: „Akkor férfi a férfi, ha jól beszél a nőről.”
A másodikhoz: „Akkor nő a nő, ha jól beszél a férfihez.”
Éva leemeli a kötetet a polcról, és fellapozza a verset. Meglátja benne lapszéli
bejegyzésemet, felolvassa. A vitavezető erre azt mondta: „Erre akartunk
kilyukadni az este folyamán. Lecke befejezve.” És szabad foglalkozás, tán játék
vette kezdetét.
Ennél sikeresebb verselemzésemre nem emlékszem.
Utolsó kommentek