Mickey webnaplója

Este nagy érdeklődéssel olvastam el egy 100 oldalas könyvecskét. Hámori József agykutatóval beszélget Mezei Károly. Már a címe is sokat sejtet: Magyarország szíve vidéken van. Persze nem erről szól végig a könyv, csak egyik hangsúlya ez. Valójában könnyed, csevegő stílusban folytatott párbeszéd értékekről, hitről, a pedagógiáról, egy élet egyéni, de kutatásokkal alátámasztott esszenciája ez.
Tetszett, hogy Klebelsberg Kunó modellje alapján kívánta megszervezni az oktatást, s idegen földeken a magyarságról való igaz tájékoztatást.
Tetszett, hogy kiáll az emberi élet értékessége mellett.
Tetszett, hogy hitványnak nevezi a hitványságokat, értékeseknek az értékeseket.
Tetszett, hogy követelményeket támaszt a felnövekvő ifjúságnak,
tetszett, ahogyan a történelemről vélekedik.
Tetszett az is, ahogyan fogja a lényeget, és az is, hogy az országnak a gödörből való kilábalási lehetőségeként emleget két kitörési területet: a gyógyszerkutatást és -gyártást, valamint az agrárkutatás fejlesztését.
Érdekes, hogy nem említette a magyar gyógyvíz-gazdagságot, mely szerintem egyedül képes volna kihozni az országot jelenlegi méltatlan helyzetéből. Csak azt kellene keresztülvinni, hogy minden kiépített strand hozott haszna magyar monopólium legyen, hiszen a föld méhének kincsei az államot illetik meg.
Értően szól a kisebbségi kérdésekhez, de eligazodik a politika dzsungelében is. Tájékozott, ha nem is tud mindenre gyógyírt. (Nincs is ilyen).
Tetszik az is, amilyen elismerő szavakkal gondol kollégáira.
Nem gondolom, hogy ide kellene citálni az egész könyvet.
Ízelítőül két apró részletet idézek tőle: „A férfiak és a nők beszédközpontja az agyban máshol helyezkedik el. A férfiaknál főleg a bal féltekében, a nőknél, úgy látszik, a jobb félteke fejlettebb. Ebben a beszédközpontban a nőknél 11%-kal több idegsejt van, mint a férfiaknál. Kiderült, hogy a nők naponta kb. 20 000 szót használnak, a férfiak ezzel szemben 7000-t, csak a harmadát. (52. )
A másik snitt a könyvből. Hámori: „Egyszer megkérdeztem a Nobel-díj Bizottság titkárát, miért nem terjesztik fel N.-díjra Szentágothait. Ő azt válaszolta, egyszerű az ok: azért, mert Szentágothai túl sok mindennel foglalkozott. Kiválót alkotott az agykéreg vonatkozásában, de érdekelték a kéreg alatti központok, még a gerincvelő is, s mindegyik területen maradandót alkotott. A Nobel-díj Bizottság ezt nem szereti. Jobban tetszik nekik, ha valaki egyvalamire fókuszálva alkot nagyot. Néhány évre rá, Sellye János halála után, ugyancsak megkérdeztem őket, hogy a stressz-elmélet világhírű írója miért nem kapott Nobel-díjat? Azért, mondták, mert túlságosan is egy témára koncentrált… Ennyit a Nobel-díj Bizottságról. (26.)