Mickey webnaplója

Ma reggel a HÉV-hez kivittem Tücsit, Elvirát, majd reggeli, munka, mise, munka, posta és vásárlás, munka, ebédkotyvasztás, kaja.  
Eredménnyel felhívtam az engem kezelő kardiológust, megérdeklődve, hogy milyen görbéket produkált a 24 órás EKG? Azt mondta, hogy szépséges szinuszokat. Viszontkérdezte, hogy jól érzem-e magam? Mondom: Kitűnően. 28-án megyek vérvételre, ha addig nem jön közbe semmi sem.
Pószle ábédá ki Börsre, vissza Csiával az Óbudai szigetre. Ott bóklásztunk beszélgetve másfél órányit, majd Csiával a Moszkva térre, ill. a Szilágyi fasor elejére, mert ment a fogorvoshoz. Azt mondta, bőven van ideje, megtalálja a dokit, van visszafelé két buszjegye, s nem fog eltévedni. Én meg haza, miután az égiek oltalmába ajánlottam a dentisthez igyekvőt.
Mivel már elég képet készítetem a szigetről, tegnap meg Csiáról, így ezek a témák ma ejtve. Viszont adósa voltam magamnak tegnap óta egy Márffy Ödön-akttal, melyet végül mégiscsak egy hirdetőoszlopról kaptam le nagy hirtelen egy piros lámpánál. Olyan is lett, és akkor még nem beszélek arról, hogy milyen befénylések vannak, meg mittudomémik, a szélvédő reflexei. Mindenesetre működik mint módszer, hogy értékeket mutassak fel képeimen. Ez is egy szelete a művészetnek. A másik képet meg itthon vettem fel. A szúnyoghálón túl egy holland tulipánhagyma minden évben megteszi a magáét. Egy szál tulipánt rittyent a franciabalkon ládájába. Ennek a jelentkezését próbáltam meg érzékeltetni erősen raszteres (sz.háló) rajzolattal körítve. Észre kell venni, hogy a szigorú négyzetrács milyen hatásosan kontrasztos a tulipán kecses íveivel. Mintegy hangsúlyosabbá teszi amannak lágy íveit.
Mivel még nincs este, újra nekilátok a digitalizálásnak, addig sincs ingerem, hogy kulináris kérdésekkel foglalkozzam. Diétázni és fogyni akarok, mert én XY, akarom mondani én, Gyorgyovich Miklós, obesitasban szenvedő beteg ember vagyok életfogytig.
PS.: Csia rendben megérkezett a főhadiszállásra.