Mickey webnaplója

Újfent a rigók. Hajnalban nagy hangicsálásba kezdtek. Említettem már, hogy van egy glisszandós, aki pánsípján egy futamot fúj fentről lefelé. De már napok óta hallok egy pártos rigót is, mely az egykori szovjet himnuszt recitálja unos-untalan. Aki nem szeret szolmizálni, de ismeri a nóta szövegét, azoknak a kedvéért írom ide, hogy mit énekel a madár: Szövetségbe forrt… szövetégbe forrt… szövetségbe forrt… X.-szer egymás után.
Amikor a rigók szokatlanul hangosak, akkor csendes eső esik. Olyan mintha reggeli imát mondanának. Hiszen ha esik, akkor tálalva van a gilisztareggeli. Mert a giliszta akkor bújik ki a házából, amikor jól esik. Ellenkezőleg velünk, akik ilyenkor inkább a házunkba bújunk.
No, ez ma nem így történt.
Már a tegnap este befolyásolta a mai napot. Tizenegy is volt éjszaka, mire megtudtuk:
A Fidesz győzött, az MDF csomagol, az LMP feljött, úgyszintén a Jobbik. A MSZP süllyedt.
Az egésznek annyi mára vonatkozó vetülete van, hogy jó fáradtan ébredtünk reggel. Mica hátát fájlalta, vele mentem szakrendelésre. Két óra.
Ebéd, majd utána a varrógépet vittem szervizbe, újabb két óra.
Megnéztem a padlólapokat is a szemközti kerámiaboltban, a nagy, világos tetszett. A négyosztatút nem lehet tisztán tartani.
Túl vagyok a füge gyökérsarj kiásásán is. Éva kérte, mert nyáron szeretné a Jura hegységben is meghonosítani kertünk fügéjét. Hát sok szerencsét hozzá.
Mivel sok mindent kellett intézni, a séta is inkább feladatcentrikusra sikerült. Most lassan délután négy óra van, bármikor megszólalhat a telefon, hogy menjek Tücsi elé a megállóba.
Az esős idő miatt csak itthon gyártottam néhány képet, hogy a fotós rutin folyamatosan megmaradjon. Ezek csendéletek, s igyekeztem szép színesre venni őket, merthogy odakint minden ólomszürke a vastag felhőzettől.
Amíg időm engedi, a Távlatokat digitalizálom tovább. Ma a 2. számot fejeztem be.