A tegnapi nappal pont került a Távlatok digitalizálására. Legalábbis részemről. A folyóirat 88 számából 87 fent van a honlapunkon. A legtovább a 32. számmal nyűglődtünk. Bevittem számítógépbe, majd többször végig kellett mennem rajta. Leginkább háromszor. Alaki pofozgatások, helyesírás-ellenőrző program, s egyszeri végigolvasás végigjavítgatás. Noha rettenetesen elfáradtam, tegnap műszak végére kb. 16h-ra elkészültem vele. Hátradűlhettem volna a székemen, de semmi kedvem nem volt hozzá. A melegfront (súlyos felhők) közeledtére a szívemet éreztem. Valamikor nem érdekelt az időjárás, de ahogy „eljár az idő”, egyre inkább foglalkozatnak a jövő-menő frontok. Mivel kb. 270 alkalommal vonul át évente ilyen Magyarország fölött, elég sűrűn foglalkoztat a dolog. Egyszer „elvisz” az időjárás!?Ma reggel megbeszélésre mentem a szerkesztőségbe. Rajtam kívül még ketten panaszkodtak a meteorológiai eseményekre.
Mindegy. Kinyomtattam egy könyvet, kijavítottam benne a végén lévő képtár általam még korábban nem látott szövegét, ahogy kell. Igazából ezzel a mór meg is tette kötelességét.
Hazafelé jöttömben jellegzetes nyugger tevékenységeket folytattam. Vettem egy fél kiló friss kenyeret, feladtam egy csekket. A patikában kiváltottam egy negyed évre való szatyornyi gyógyszeremet. Itthon megszabadítottam őket a felesleges papírburkuktól, s szortírozva elrakosgattam őket. A hulladékot elvittem a szelektív h.gyűjtőbe, majd a postán érkezett két újabb csekkel visszatértem a postára. (Tudjátok még követni?) Ezeket feladtam, majd megsétáltattam magamat. Gyönyörű és igazán színpompás ősz fogadott a Duna-parton.
Itthon megírtam egy kommentárt az Echónak, majd felidegesedve csuklós lámpámtól (rendszeresen lekívánkozik a polcról a számítógépre), elhatároztam, hogy „hátrakötöm a sarkát”. Találtam rajta egy felfüggesztési nyílást. Keresgéltem alkalmas csavart, készítettem neki egy furatot, majd megrögzítettem a lámpát. Pillanatragasztóval pedig fixáltam a csuklóját, hogy egy szögbe beállítva maradjon veszteg. Most éppen a billentyűzetre világít. Ahogy kell.
Tücsi riadóztatott: Fussak a fényképezőgéppel az erkélyre, mert igen sok varjú érkezett. Mire kiértem, jó távol gubbasztottak. Azért két képet csináltam róluk. Még tartozom azzal, hogy digitális képet készítsek két analóg fényképezőgépről. Ezeket kaptam, de nem tartom meg őket. Csak a gyűjtők foglalkoznak keskenyfilmes masinákkal. Ezek is ott fognak kikötni.
Ha ezzel kész vagyok, nekiugrok olvasni három könyvecskét, mert véleményemre kíváncsi a kiadó.
Akkor hát munkára.
2010.10.26. 18:14 emmausz
Nyikoláj Antonovics Gyorgyovics [tudom ch-val írjuk] egy napja
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Utolsó kommentek