Reggel, bár magammal cipeltem a fényképezőgépet, lemerült erőforrása miatt nem tudjátok meg, milyen is volt a HÉV alagútja mielőtt felbukkan a szerelvény, amikor csupán a sínpárok s-kanyarjai tükrözik az érkező vonat lámpafényét. Most viszont már olyan szépen leírtam, hogy le se kell fotózni. Él bennetek, mint egy cikkanás.
Jelentem, a Margit-híd még mindig nincs kész, viszont nyomják a flasztert, s sűrített levegővel tisztítják az elkészült szakaszt, miáltal a levegő halál koszos. Hatalmas daru emeli be az újabb vas hídelemeket a helyükre, viszont a síndarabokat még mindig manuálisan hórukkolják a szorgalmas, erős emberek – vezényszóra. Gyermekkorom óta azzal az óriási harapófogóra emlékeztető vasszerszámmal emelik, vonszolják a síneket a megfelelő helyre.
A fél hidat bejártam, mert ismét a Margit-szigeten kötöttem ki, hogy jó levegőt is szippantsak, mielőtt buszra szállnék, hogy hazahozzon.
Jelentem megtörtént.
Deske írja ma: Barna (12) teljes élete az állatok körül forog. Otthon hatalmas tenyészetek. Igen készül a november végi óbudai állatvásárra. De hazahozott egy egyest, s a legszigorúbb büntetés; a következő állatvásárra nem mehetsz el. Tíz perc múltán vigyorogva jön: megnéztem a google-ban, addig még három lesz, úgyhogy az óbudaira mehetünk.
Befejeztem a Koch-Festschriftet. Nem tudom: kimondani vagy leírni nehezebb-e ezt a szószörnyet. A könyv viszont szellemi csemege. Még szemezgetek belőle „igazság”-okat.
– A cél végül is az, hogy amit az ember a fejében, ebben a 80% vízből, 20% foszfolipidből álló szerkentyűben felhalmoz, azt szétszórja, mielőtt az egész cucc a krematóriumba kerül.
A mikrobiológus Koch a megtermékenyítés környékéről:
– A kb. hatmilliomod grammos petéből 9 hónap alatt 3500 g-os újszülött keletkezik. A testnövekedés durván egymilliárdszoros.
„A megtermékenyített pete szükségképpen kell ’tudja’ az egész szervezetet, annak teljes strukturális és funkcionális algoritmusával együtt. Nem csoda, hát, ha a biológia korai nagyjai mint pl. Albertus Magnus hittek (jobb híján) a preformációban, vagyis abban, hogy vagy a spermiumban (vagy a petében, vagy csak a már megtermékenyített petében) icipici alakban már minden „készen” van, csak éppen meg kell nőnie. Ma úgy látjuk, hogy a genetikai program különböző részletei leolvasásának (indukció), továbblapozásának (represszió), vagy éppen végleges kihúzásának (a leolvashatóság irreverzibilis blokkolása) egy bizonyos szigorú téridőbeli rituáléja vezet az új élőlény kialakulásához a sejtszám növekedésével és téridőbeli helyzetével koordináltan, fokozatosan megjelenő saját belső kommunikációs és szabályozó rendszerek nyújtotta új információk és a genetikai program komplex kölcsönhatásain keresztül. Ebben a folyamatban a kezdeti szakaszt a közvetlen sejt-sejt kommunikáció jellemzi, majd ehhez adódik a humorális, majd neurális kommunikáció. Mind a struktúrák, mind a folyamatok kialakulása hierarchikusan folyik, mindig megőrizve és magasabb szinten integrálva a már korábban elért kommunikációs szint még szükséges elemeit. A mondottak értelmében világos, hogy hasonlóan a világ egyéb jelenségeihez, az élő szervezet soha nem ’kész’, soha, azaz nem VAN, hanem szünet nélkül TÖRTÉNIK.” (A tökéletlenség és korlátosság dicsérete)
Utolsó kommentek