Tegnap kezdtem, ma befejeztem egy korrektúrát.
Eltartott délig.
Ebéd után kezdtem, egy óra múlva befejeztem egy korrekt túrát.
Eltartott négyig.
Igaz, hogy csak háromig,
de akkor nem jön ki a rím.
Elgyalogoltam Csillaghegyig,
majd egy másik útvonalon Aquincumig.
Hogy rövid legyek:
Sár, köd, szmog, szürk, fák, út, kút, ház, víz, kő, hegy, kép, drót, ég, s még sok efféle untatott menetelés közben. (A szürkeség is csak azért szürk, mert a többi mind egytagú.)
Nem én találom ki az egytagúkat, Weöres Sándor is szeretett játszani velük: Pl. Fű, fa, füst, pl.:
Kínai templom
|
Szent |
fönn |
Négy |
majd |
|
Kert |
lenn |
fém |
mély |
|
Bő |
tág |
cseng. |
csönd |
|
Lomb |
éj |
Szép |
leng |
|
Tárt |
jő |
jó |
mint |
|
Zöld |
kék |
hír |
hült |
|
Szárny |
árny. |
rang, |
hang. |
A verset ugye balról indulva,
felülről lefelé kell olvasni.
És most itt vár rám egy új
korrektúráznivaló,
de ez sokkal nehezebb lesz, mert magyartalan a fordítás.
Ha nem bírom tovább cérnával, feltör belőlem egy nagy ordítás.
Ennyit nem is akartam játszani a szavakkal.
Nem vagyok rosszposztó.
Megtoldom fotóval ezt a posztot (s nem kérek posztomra riposztot!),
igazolandó az útközbeni egytagú szavakba tömörített élményeim valóságtartalmát.
Utolsó kommentek